Hálatelt szívvel gondolunk Joseph Ratzinger személyére, a későbbi XVI. Benedek pápára. Egész élete tanúságtétel volt. Rendíthetetlen személyes hite, tudása és bölcsessége több nemzedéknek is irányt mutatott. A múlt század egyik legnagyobb teológusa volt, a II. Vatikáni zsinat szakértője, Szent II. János Pál pápa barátja és első számú munkatársa, aki követte őt a pápai szolgálatban. Személy szerint is szeretettel és hálával emlékezem róla, aki számos emlékezetes tanújelét adta szimpátiájának és magyar egyházunk iránti szeretetének.
Ma is elevenen csengenek azok a bátorító szavak, amelyeket pápai szolgálata kezdetén a prédikációjában mondott, amikor valójában Krisztushoz fűződő barátságáról vallott. Azt mondta,
aki beengedi Krisztust, nem veszít semmit, abszolút semmit, ami az életet szabaddá, széppé és naggyá teszi.
Csak ebben a barátságban tárulnak ki az élet, az emberi természet nagy képességei. Csak ebben a barátságban tapasztalhatjuk meg azt, ami szép, és ami megszabadít. Ő már megtapasztalta ennek a barátságnak halálon átívelő megtartó erejét és hűségét. Seregély érsek és Benedek pápa a kötelességtudásban is hasonlítottak egymásra – fogalmazott Ternyák Csaba. Ők immár örökre együtt ünneplik mennyei születésnapjukat. Amikor ma rájuk emlékezünk, akkor ezért nem a halálra, hanem az életre gondolunk. Arra, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk. Hiszen ő benne élet volt.
És ez az élet volt az emberek világossága. Igaz ugyan, hogy az év utolsó napjának hangulata figyelmünket az idő múlására irányítja. Ez azonban nem szomorúsággal tölt el bennünket, hiszen az időre már nem úgy tekintünk, mint ellenségre, hanem mint barátra, amely Krisztust hozza el nekünk. Krisztusban ugyanis az idő új jelentést kapott. Kegyelmi idő lett az üdvösség ideje. Az idő már nem csupán percek, órák és napok múlása, hanem a kronológiai idővel párhuzamosan halad egy másik: egy kegyelmi idő is, amelynek járása független a másik időtől. Mondhatnánk, hogy ez Jézus ideje, amelyet az ő érkezése tesz teljessé. Figyeljünk ezért az idők jeleire. És erre a másik időre. Jézus életünkben való intenzívebb jelenlétére.
Ternyák érsek az egri főegyházmegyében történt kegyelmekért is hálát adott, kiemelte: nagyon szép feladatot és élményt jelentett a szinodális folyamatba való bekapcsolódás, amely a világegyház nagy programja Ferenc pápa szándéka szerint. Iskoláink közös Te Deumát Jászapátiban, míg a Veni Sanctét Sárospatakon tartották. Időközben befejeződött az egri Bazilika felújításának első üteme. Isten gondoskodó szeretetének ajándéka az is, hogy idén 6 papot és 2 diákónust szentelhetett fel. Számos településen új óvoda építése kezdődött, amelyek lehetőséget adnak majd a gyermekek modern körülmények között történő vallásos nevelésére. Az egri katolikus egyetem tavalyi indításával pedig elődei közel háromszáz éves szándéka valósult meg.
Homilíáját zárva a főpásztor úgy fogamazott: különösen hálát adunk a kegyelemért és az igazságért, amely Jézus Krisztuson keresztül jutott el hozzánk. Benne nyugszik az emberi idő teljessége. Benne van minden ember jövője. Benne jön el az egyház és a világ reményeinek beteljesülése.
Szöveg: Domán Vivien
Forrás: Egri Főegyházmegye
Fotó: Karkus István
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria