„Lászlóban lett kereszténnyé és szentté…” – Kiállítás nyílt Szent Lászlóról Győrben

Hazai – 2017. május 15., hétfő | 13:07

Veres András győri megyéspüspök és Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora május 12-én megnyitották a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár „Lászlóban lett kereszténnyé és szentté…” című tárlatát a lovagkirály jubileumi évének alkalmából.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szent király váradi és győri tiszteletét bemutató kiállítás december 31-ig látogatható.

Veres András győri megyéspüspök köszöntőjében elmondta, hogy Szent László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulóján számos alkalom nyílik arra, hogy a lovagkirályra emlékezzünk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke úgy fogalmazott, hogy Szent László ereklyéjének őrzőiként kötelességünk hírt adni róla, és arra bátorítani embertársainkat, hogy keressék fel a lovagkirály hermáját, amely jelenleg a győri Szent László Látogatóközpontban látható. A főpásztor felhívta a figyelmet a június 26-ra és 27-re szervezett győri Szent László-napokra is. A rendezvénysorozat nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is fontos esemény: jelen lesznek a Szent László egykori királyságához tartozó szomszédos országok püspöki konferenciáinak képviselői is.

Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az egész magyarság 900 éve büszkén vallja nagy uralkodójának, példamutató szentjének Árpád-házi Szent László királyt. Győr és a Győri Egyházmegye azonban 410 éve különös kapcsolatban áll vele, hiszen 1606-tól őrzi Szent László hermáját a város. A magyar nép figyelmes szeretete Szent László iránt nem lankadt az idő folyamán – hangsúlyozta Lukácsi Zoltán. Falképciklusok, irodalmi alkotások, legendák, krónikák, énekek, versek, településnevek tesznek tanúságot a Szent László királyt övező élő tiszteletről. Az ország számos pontján van egy-egy olyan fa, amelynek tövében megpihent a néphagyomány szerint, egy-egy forrás, amelyet ő fakasztott, vagy rét, ahol győztes csatát vívott, egy kő, amely őrzi lova patkójának nyomát. Lukácsi Zoltán a kiállítást ismertetve kiemelte a 2011-ben Patonay Lajos anatómus és Pálfi György antropológus által vezetett kutatást, amelynek során megvizsgálták Szent László koponyaereklyéjét. A kutatás folyamatát bemutató fotósorozat a tárlat részét képezi, miként Szent László grafikai és plasztikus arcrekonstrukciója is. Az előbbit a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársai és hallgatói készítették el Kőnig Frigyes nyugalmazott rektor vezetésével, az utóbbit Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának osztályvezetője alkotta meg.

A grafikai és plasztikus arcrekonstrukció mellett a kiállításon láthatók a felekezeti konfliktusok miatt száműzött erdélyi püspök, Náprági Demeter könyvtárának azon darabjai is, amelyeket a Szent László-herma mellett Győrbe menekített a későbbi győri megyéspüspök. A tárlaton megtekinthető továbbá Dongó Mihály kanonok Szent László koponyaereklyéjével készült 18. századi portréjának reprodukciója, valamint a lovagkirály hermájához tartozó kürt is.

A kiállítás megnyitóján közreműködött Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) docense, a Szent László Társulat társelnöke, valamint Radicsné Csőre Andrea énektanár, a Győr-újvárosi Művelődési Ház igazgatója és Sallai Regina, a PPKE BTK hallgatója, a Boldog Özséb Színtársulat tagja. Medgyesy S. Norbert előadásában elhangzott a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményében található, Nagyváradról származó, 15. századi Zalka-antifonáléban fennmaradt Ave, spes nostra kezdetű karácsonyi Mária-köszöntő. A Szent László, csuda királyunk kezdetű könyörgő-engesztelő népéneket Medgyesy S. Norbert, Radicsné Csőre Andrea és Sallai Regina adta elő. A győriek és a környékbeliek ezzel az énekkel kérték Szent László pártfogását a térséget sújtó 1763-as földrengés idején. A rendezvényt a rábaközi Dörből származó 18. századi énekeskönyv Gyönyörködhetünk nyilván, magyar népek kezdetű históriájának előadásával zárta Medgyesy S. Norbert. A história a Szent Korona égi eredetéről és Várad alapításáról szól.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Mogyorósi Márk/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria