„1024 – Benedek pápa meghalt; 1030 – Gellértet püspökké szentelik; 1031 – Imre, István király fia meghalt” – íme, néhány, latin nyelvről fordított bejegyzés a Pozsonyi évkönyvből, amely ezek mellett a temesvári egyházmegye története szempontjából egy döntő fontosságú eseményt is említ, többek között Gellért püspökké szentelését és a morisenai (marosvári), későbbi nevén csanádi egyházmegye megalapítását.
Gellért velencei bencés szerzetes volt, aki zarándokútra indult a Szentföldre, de egy tengeri vihar keresztülhúzta a terveit. Így került a régi Magyar Királyság területére, ahol 1030-ban Szent István király erre a vidékre küldte, és kinevezte az új, marosvári (csanádi) egyházmegye első püspökévé. A régi egyházmegyét közel kilenc évszázados fennállása után három különböző részre osztották fel, amelyek ma Romániában, Magyarországon és Szerbiában találhatók.
Szeptember 24-e, Szent Gellért ünnepe a hit mártírjának, Csanád első püspökének emléknapja a három utód- és testvéregyházmegyében: a magyarországi Szeged-Csanádi Egyházmegyében, a szerbiai Nagybecskereki Római Katolikus Egyházmegyében és a romániai Temesvári Római Katolikus Egyházmegyében.
A hagyomány szellemében Szent Gellértről már szeptember 23-án este megemlékeztek a temesvári Szent György római katolikus székesegyházban tartott vesperáson. A vecsernye zenei szolgálatát Bajkai-Fábián Róbert székesegyházi orgonista látta el.
A vesperást Giampiero Gloder érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa vezette, valamint ő celebrálta a szeptember 24-én, kedden Csanádon, a régi püspöki székhelyen bemutatott szentmisét. Koncelebrált Pál József Csaba temesvári megyéspüspök, Martin Roos nyugalmazott temesvári püspök, a székeskáptalan tagjai, Anton Coșa kisinyovi megyéspüspök, Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye székeskáptalanjának nagyprépostja és mintegy ötven pap a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből.
A csanádi templomban, amelynek oltára a Szent Gellért ereklyéit rejtő egyori kőkoporsó, a zarándokok között volt Regina Lochner, a Német Szövetségi Köztársaság temesvári konzulja, Erwin Josef Țigla, a Bánsági Német Demokrata Fórum elnöke, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Gimnázium növendékeinek népes csoportja, akik tanáraik, valamint Kocsik Zoltán lelkipásztor, a Szent Gellért nevét viselő tanintézet igazgatója kíséretében érkeztek.
A szentmise zenei szolgálatát a Gerhardinum gimnázium kórusa látta el Iustin Călin vezetésével.
A liturgián jelen volt a Csanádon élő népcsoportok – román, magyar, német, szerb – gyönyörű népviseletét viselő fiatalok csoportja is.
Bevezetőjében Pál József Csaba megyéspüspök magyar, román és német nyelven üdvözölte a jelenlévőket.
Az evangélium üzenetét ezen az ünnepen Bene Tamás helyi plébános tolmácsolta.
A román nyelven elmondott és magyarra fordított homíliában Giampiero Gloder apostoli nuncius kiemelte Szent Gellért életének jellegzetes vonását: tetteit mindig Isten vezette, a püspök teljesen elkötelezte magát Krisztus evangéliumának hirdetése mellett, élete teljes egészében az Úré volt, olyannyira, hogy a vértanúságot is vállalta érte. Tudjuk, hogy 1046. szeptember 24-én egy pogány magyar trónkövetelő katonáinak csoportja megölte és a Dunába vetette. Szent Gellért mártírhalálával pecsételte meg evangelizációs munkáját ezen a földön, mindvégig tanúságot téve Krisztusról és az Egyházról.
„Legyünk hálásak védőszentünk hitvallásáért, amelyet ránk hagyott, hívjuk segítségül őt örömben és nehézségekben, kérjük, hogy életünket mindig Isten vezesse, és legyen élő tanúságtétele az ő evangéliumának” – mondta az apostoli nuncius.
A szentmise végén Pál József Csaba Giampiero Gloder érseknek és Anton Coșa püspöknek átnyújtott egy ezüst Szent Gellért-érmet, valamint az Erwin Josef Țigla által román és német nyelven szerkesztett Ökumenizmus Resicabányán és a bánsági hegyvidéken című album egy-egy példányát.
A záróáldás után a jelenlévők – papok, zarándokok, fiatalok és gyermekek – a plébánia udvarán agapén vettek részt.
A szentmisét a temesvári egyházmegye közösségi oldalán közvetítették.
Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria