„A lélek nem veszhet el” – Hankó Balázs miniszter az Év Egyeteme díjról, versenyről és felelősségről

Az elismerésre reagálva Kuminetz Géza, a Pázmány rektora is megosztotta gondolatait, hangsúlyozva a lelki jóllét és a spiritualitás szerepét az egyetem küldetésében.

– Idén másodszor kerültek kiosztásra az Év Egyeteme díjak. A meghirdetett kategóriák nagyon sokrétűek, minden egyetem meg tudja találni azt, ahol kiemelkedhet a többiek közül. Miért tartották, tartja fontosnak, hogy ezt a hagyományt megteremtse?

– Az Év Egyeteme gála nem a rangsorról szól, mert hisszük, hogy a magyar egyetemeknek a nemzetközi versenyben kell megállniuk a helyüket. A gála a nemzeti büszkeségekről szól!

Célja az, hogy láthatóan megmutassuk és meg is ünnepeljük, hogy milyen kiválóak a magyar egyetemek a Kárpát-medencében.

Így ezek a díjak elismerik az egyetemek közösségének munkáját mindabban amitől egyetem az egyetem, azaz a közösség megerősítésében, legyen szó családbarát egyetemről, vagy a kultúra, sport, hallgatói szolgáltatások lelki egészség, karitatív tevékenységek, vagy innováció iránti elkötelezettségről. Persze azt is bemutatjuk milyen nemzetközi sikereket értünk el: tizenkét egyetemünk van a világ 30 ezer egyetemének legjobb 5%-ában, három egyetem a 2%-hoz, míg egy magyar egyetem a legjobb 1%-hoz tartozik. 50%-kal nőtt a tudományos teljesítmény, megháromszorozódott az innovációs bevétel,

hozzáférhetőségi fordulat ment végbe az egyetemeken. A magyar diploma értéke erős.

Ennek köszönhető az is, hogy ma tízből nyolc hallgató ajánlja az egyetemét a barátainak! De az, amit a felsőoktatásunk elért egyben nemzetünk sikere, és fontos, hogy a magyar emberek tudják, ismerjék az eredményeket és büszkék legyenek az egyetemekre! Mert közösen értük el a sikereket és csak közösen tudjuk tovább erősíteni ezt az eredményt!

– Idén mi is megmérettettük magunkat és nagy örömünkre szolgál, hogy a Lelkiegészség kategórián mi kaphattuk az első helyet. Azt gondolom, hogy ez egy nehezen meghatározható kategória, sokan, sokfélét gondolhatnak róla. Amikor kiírásra került, Önök mit tartottak szem előtt?

– A Kérdezd a miniszter fórumokkal az egyetemeket járva magam is látom és érzem, hogy a közösségek iránti igény egyre erősebb. A Covid után és a digitalizáció korában, amikor a social media sokakat beszippant, a közösség megtartó ereje válik kulcsfontosságúvá.

A közösségszervezés és -építés, valamint a lelki egészség olyan területek, amelyekre minden erőnkkel fókuszálnunk kell.

A minisztériumunk felelősségi köre kiterjed a fiatalokra is. Éppen ezért hoztuk létre a Kösz, jól vagyok! - lelki egészség roadshowt, támogatjuk a telefonos segélyszolgálatok. A mi szempontunk az volt, hogy megismerjük, mely egyetemek dolgoztak már ki megoldásokat, megküzdési stratégiákat a fiatalok támogatására. Tizenhárom egyetem pályázott ebben a kategóriában és mindegyik a maga módján elkezdett foglalkozni a lelki egészség kérdésével. Ez a kategória kifejezetten a példamutatás, az inspiráció és a jó gyakorlat megosztása érdekében jött létre, mert fontosnak tartjuk, hogy hangsúlyosan jelenjen meg az egyetemeken a fiatalok lelki egészségének támogatása. Számítunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre abban, hogy álljon az élére a fiatalok lelki egészségét támogató kezdeményezéseknek, sőt abban is, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény számára elérhető programokat valósítsunk meg.

– Bár ez elmúlt közel két évtizedben nem jelentkeztek ennél többen a felsőoktatásba, mint idén, de az egyetemek között, persze a jó kapcsolat fenntartása mellett, kisebb harc folyik a fiatalokért. Mit gondol, ez a díj segíthet a döntésben esetleg?

– Nem harc hanem verseny van és ez jó, a cél ez volt, hogy az egyetemek versenyezzenek a fiatalokért, minél több szolgáltatással, kiemelt oktatási, kutatási lehetőségekkel. Az egyetemi autonómiának melyet az új modell szolgál ez a legfőbb vezérelve. Az Év Egyeteme díj pedig pont az amiben be tudja mutatni egy egyetem, hogy akár jelöltként, akár díjazottként milyen területeken számít a legjobbak közé hazánkban és ezzel mindenképpen tud perspektívát adni a fiataloknak. A fiatalok számára pedig az Év Egyeteme díjak kategóriáin keresztül lehetőséget biztosítunk arra, hogy még jobban, még specifikusabban megismerjék a magyar egyetemeket és saját érdeklődésük alapján tudjanak választani. Azt gondolom ezen végső soron mindenki nyer. Mert

egy jól kiválasztott egyetemen, amely a fiatal számára fontos értékrend szerint működik erősebb az elköteleződés és valószínűbb, hogy szívesen lesz része az adott egyetem közösségének, amely végső soron a sikeres diplomaszerzést is megtámogathatja.

Meggyőződésem, hogy a mai fiatalok tudatosságához és az egyetemek elmúlt években megvalósult „brandépítéséhez” ez is hozzáadott értéket biztosít.

– A magyar felsőoktatás az elmúlt években komoly változásokon, fejlődésen ment keresztül. A hazai egyetemek nemzetközileg is egyre elismertebbek, sokan igyekszünk kilépni az ország határain kívül és kapcsolatot építeni külföldi egyetemekkel is. Ennek jó példája az Amerikai Katolikus Egyetemmel közös projekt, mely keretében az AI etikus használatát vizsgáljuk. Erre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja biztosít 1 millió dollárt. Ezek a nemzetközi projektek milyen változásokat hozhatnak?

– A nemzetközi versenyben való részvételhez elengedhetetlen az egyetemek nemzetközi kapcsolatainak erősítése. A jelenlegi helyzet az, hogy ebben viszont tudatosan akadályoznak minket. Ugyanakkor ezt a helyzetet rendezni kell. A magyar fiataloknak is biztosítanunk kell mindazokat a lehetőségeket, amelyek más országok számára elérhetőek. Ezért hoztuk létre a Pannónia Programot, amely minden idők legsikeresebb nemzetközi mobilitási programja és kétszer annyira élnek vele a megújult egyetemeken, mint akár az Erasmusszal. De erről szól a HU-rizon Program is, amelyben a magyar egyetemek a világ TOP100-as egyetemeivel valósítanak meg közös kutatásokat úgy, hogy nem csak partnerek, hanem konzorciumvezetők a magyar egyetemek. És látjuk, hogy működik, rengeteg közös pályázat érkezik be a felhívásokra minden évben.

De ebben a projektben nem csak a nemzetközisége fontos. A leglényegesebb a lélek veszhet oda! Éppen ezért tartom az egyik legfontosabb eredménynek, hogy két a lélek, a lelkek iránt értékrendileg elkötelezett egyetem korunk legnagyobb kihívására a Mesterséges Intelligencia használatára, etikus használatára fogalmaz meg keresztény válaszokat. Ebbe a munkába szeretném a Vatikánt is bekapcsolni erről is tárgyaltam tavaly decemberben Renzo Pegoraro atyával, a Pápai Életvédő Akadémia elnökével. A Mesterséges Intelligencia alkalmazása során nemcsak a lélek védelme, hanem a keresztény válaszok megfogalmazása is elsődleges fontosságú. Ezért támogattuk a kutatást és nagyon bízom ennek sikereiben és abban, hogy minden ország számára megfelelő támogatást biztosítanak az ennek keretében elért eredmények.

– Az AI és a mai fiatalabb generáció kapcsolata számos veszélyt rejt. A családoknak egy olyan környezetben kell nevelni gyermekeiket, ahol olyan kihívásokkal találkoznak, melyek korábban ismeretlenek voltak. Mit gondol, mit tudunk tenni, hogy segítsük a pedagógusokat, szülőket, de akár a fiatalokat ezen a téren?

– A fiatalabbak és a kisgyermekes szülők esetében a legfontosabbnak a tudatosítást tartom. Kulcsfontosságú, hogy a családok tudják, felismerjék a digitális világban rejlő veszélyeket, de leginkább, hogy legyenek megoldásaik, alternatíváik a digitális eszközök helyett. Riasztó, hogy egy amerikai kutatás szerint a tinédzserek egyharmada nem csak naponta használja a mesterséges intelligenciát, de a legjobb barátjának tartja. Ez a helyzet egyébként összefügg a fiatalok lelki egészségének védelmével is.

A szülőket a veszélyek felismerésében és tudatosításban, a fiatalokat pedig a közösségeik megtalálásában kell támogatnunk.

Nemrég éppen egy kampányt indítottunk el a Bethesda Gyermekkórházzal és számos további szereplővel közösen melyben összegyűjtjük az ország 100+1 legjobb praktikáját, hogy segítsük a családokat ezen az úton. Hamarosan további lépéseket szeretnénk bevezetni erősebben nyitni a kisgyermekek, az óvodás korosztály és családjaik felé.

A következő években meghatározó, hogy ezen a területen is kialakítsuk a magyar családok immunrendszerét, mert a jövőnk múlik gyermekeinken!

***

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára a lelki egészség kategóriában elnyert díj különös jelentőséggel bír.

„Köszönjük, hogy részt vehettünk az Év Egyeteme gálaműsorában, és külön köszönjük, hogy díjjal is elismerték egyetemünk munkáját. A cím, amelyben a díjat kaptuk, különösen is illik egyetemünkhöz, mégpedig kettős okból.

Egyrészt hisszük, hogy a tudomány helyes művelése olyan belátásokhoz vezet, amelyek hozzájárulnak az egyén és a társadalom nemcsak anyagi jólétéhez, hanem jóllétéhez, azaz lelki egészségéhez is. Másrészt katolikus egyetemként a tudományokat a katolikus tudományeszme keretében vizsgáljuk, amely biztos alapot jelent a tudományos tárgyilagosság számára, miközben a katolikus lelkiség – vagyis a spiritualitás – a személyiségfejlődés meghatározó hordozója.

Az intelligenciakutatás egyes képviselői ezt a dimenziót az emberi intelligencia kiteljesedéseként írják le, amely valamennyi részintelligenciát integrál, és – ha helyesen értjük és éljük – az érett személyiség kialakulásához vezet.

Ugyanakkor a mai nyugati civilizáció elsősorban az anyagi jólétre összpontosít, miközben kevésbé értékeli a lelki egészséget és az autentikus életre való törekvést. Ez a szemlélet a teljesítmény- és fogyasztásközpontúság túlhangsúlyozásában jelenik meg, és sok esetben torzítja a személyiséget.”

Hallgatóink jelentős része is ebből a közegből érkezik, ezért különösen nagy felelősségünk, hogy ráébresszük őket az autentikus élet szükségességére, és valós alternatívát kínáljunk számukra.

A kapott díjat ezért nem lezárásként, hanem jelzésként értelmezzük: hogy a jövőben még tudatosabban és következetesebben kell figyelnünk erre a küldetésünkre” – fogalmazott Kuminetz Géza rektor.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációs Osztálya; Lambert Attila (nyitókép)

Magyar Kurír