„A Lélek örömével induljunk” – Pünkösd ünnepe egyházmegyéinkben

Egri Főegyházmegye

Pünkösdvasárnap az egri bazilikában Ternyák Csaba érsek mutatott be ünnepi szentmisét, amelyben kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

A főpásztor szentbeszédében rámutatott: Jézus felment a mennybe, de nem hagyta az apostolokat magukra és bennünket sem hagy magunkra. Elküldte, és újra és újra elküldi nekünk Szentlelkét azért, hogy megerősítsen bennünket, hogy megújítsa bennünk a keresztségi elkötelezettségünket, azt, hogy mi Jézushoz tartozunk, hogy mi Isten gyermekei vagyunk. A Szentlélek Úristen az, aki képes bennünket megújítani, felfrissíteni, kiárasztani lelkünkbe az Isten lelkét, és megerősíteni bennünk az istengyermekség tudatát – jelentette ki a főpásztor, hozzátéve, ez a mi csodálatos nagy ajándékunk, amely azóta is jelen van az Egyházban.

Ez a nap azonban nem csak a mi személyünknek szól, nem csak személyes megújulásunknak a lehetősége. Pünkösd ünnepe egyúttal az Egyház születésnapja is. Minden pünkösd egy új lendület, egy új lehetőség az Egyház megújulására. És mi, akik az Egyház élő, eleven tagjai, mi vihetünk, és ez a hivatásunk, hogy vigyünk is új lendületet a közösségeinkbe! – hangsúlyozta az érsek.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Pünkösdvasárnap, június 8-án Erdő Péter bíboros, prímás a zsúfolásig megtelt esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, melynek keretében hetvennégy fiatal részesült a bérmálás szentségében.

Erdő Péter homíliájában rámutatott: A most felolvasott evangélium a húsvét történetéhez tartozik. Jézus megjelenik a tanítványoknak és így köszönti őket: „Békesség nektek!” A tanítványok lelke húsvét vasárnap estéjén tele volt ellentétes érzelmekkel. Már hallották az asszonyok híradását. Szívükben a hit és a kétkedés, a kétségbeesés és a remény, a kudarc és a nagylelkűség állandó küzdelemben állt egymással. A feltámatt Krisztus megjelenése elűzte szívükből a bizonytalanságot és megteremtette a bizonyosság békéjét. Nem véletlenül teszi hozzá az evangélista, hogy „az Úr láttára megörültek a tanítványok”.

A sötétség után betöltötte őket a világosság, a vihar után a csendes békesség, a gyász után az igazi öröm. De Jézus megismételte a köszöntést: „Békesség nektek!” Mi mást jelentene ez az újbóli békesség, mint azt, hogy a nyugalmat, amely már az egyes tanítványok szívébe beköltözött, az egymás közti kapcsolatokra is ki akarta terjeszteni.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Június 8-án, pünkösdvasárnap, a Szentlélek kiáradásának ünnepén szentmisét mutatott be Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Koncelebrált Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspök; Maróti Gábor püspöki bírósági helynök, gönyűi plébános; Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa és Hencz Márton püspöki tikár.

A szentmise keretében a Győri Egyházmegye főpásztora és Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök kiszolgáltatták a bérmálás szentségét a győr-belvárosi, győr-nádorvárosi, győr-révfalui, győr-szigeti és a gönyűi plébánia hatvan fiataljának, illetve nyolc katekumen testvér részére.

A hit, az Isten szeretete képes megszüntetni az emberek lelkében lévő félelmet.

Pál apostolt a Jézus iránti szeretet teljesen megszabadította a haláltól való félelemtől. Az apostoloknak is nagy szükségük volt arra, hogy megkapják a Szentlélek ajándékát, hogy megerősödjenek hitükben. Nekünk, ma élő keresztényeknek is szükségünk van a Lélek megerősítő erejére. Ezért is kérjük a Lélek ajándékait minden megkeresztelt ember számára, hiszen olyan világban élünk, ahol a jézusi örömhírt nem mindenütt fogadják örömmel. Úgy, mint az apostolok korában. S ahogy az apostolok a Lélek erejében tudtak bátran fellépni és hirdetni az evangéliumot, nekünk is szükségünk van arra, hogy a Lélek megerősítse hitünket és bátorságot adjon a szívünkbe – mondta szentbeszédében a megyéspüspök.

A teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

„Ez a mostani pünkösd különleges, de vajon miért?” – tette fel a kérdést pünkösd vasárnapján Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita a debreceni főszékesegyházban.

„Néhány héttel ezelőtt bontották le ugyanis a munkások az állványok egy részét, ezáltal láthatóvá vált a külső szentély fölött, a felső paláston a pünkösd ikonja. Ez pedig más, mint a korábbi ábrázolások: nem szokványos módon ülik körbe az asztalt az apostolok, ahogy azt már megszokhattuk, hanem két oldalon helyezkednek el, alattuk különböző alakok vannak: Mezopotámia, Júdea, Kappadókia, Ázsia népei..., akik mind-mind a saját nyelvükön hallották az apostolok tanítását. „Ezeket a népeket egyesítette a Lélek, amelyeket a bábeli torony megépítésekor szétzavart az Úristen, mert gőgösen az Isten trónjára akartak eljutni” – mondta.

Hozzátette: „A pünkösdi Lélek, az Isten Lelke tudja egyesíteni a népeket és nemzeteket, és csak ő tudja. De hogyan imádkozhatom a Lélek egyesítő erejéért, ha én nem akarok egyesülni azzal, aki nekem ellenségem?” Hangsúlyozta, hogy „pünkösd ünnepe meghív minket az egységre. A lélek egyesítő ereje a szentháromságos Isten csodálatos harmóniájába, belső közösségébe emel föl minket. Nem csak itt a Földön alakítja ki a békét, hanem lelkünket fölemeli az Istenhez. Most már csak az kell, hogy bennem is meglegyen ez a kíváncsiság, meglegyen bennem ez a kívánság, hogy szomjazzam az Istent, s akkor a leszálló Lélek betölti Isten iránti szomjunkat.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs érsek Kalocsán a Nagyboldogasszony főszékesegyházban június 8-án, pünkösd vasárnapján. A főpásztor kilencven fiatalt részesített a bérmálás szentségében.

A főpásztor beszédében kiemelte, hogy a felnőttek rémülten tapasztalják a fiatalok modern digitális kommunikációs szokásait, melyben mindent rövidítve használnak, vagy hangulatjelekkel pótolnak. A rövidítések használata azonban a Szentírás esetében sokkal régebb időkre megy vissza. Nemhogy szavakat rövidítettek, hanem óriási eseményeket.

Így van ez a mai ünneppel. A pünkösd szó jelentése ötvenedik. Ebben a kifejezésben az egész üdvösségtörténet megjelenik. Az Ószövetségnek is volt pünkösdje, csak nem azt ünnepelték, mint mi. A hetek ünnepének nevezték. A húsvétban az egyiptomi szabadulást ülték, mely pontos dátumhoz kötődött. Ehhez számítva hét hétre, vagyis negyvenkilenc nap múltán az ötvenedik napon ünnepelték a törvényadást, mely a tízparancsolat ünnepe is, és ott délen ekkor elkezdődött az aratás is. A keresztény húsvét Krisztus feltámadását ünnepli, de úgy, hogy Jézus feltámadása maga után vonzotta az összes halandó feltámadását.

A legnagyobb ünnep, melytől számítva az ötvenedik napon jött el a Szentlélek, akit Jézus küldött. Titokzatos isteni személy Ő, aki ott volt a teremtésnél, jelen van az ószövetségi szent emberek próféciájánál. Róla valljuk a hitvallásban, hogy „ő szólt a próféták szavával”. Fellelkesített embereket, hogy hirdessék az Úr akaratát. Jézus pedig az Újszövetségben sokszor emlegeti a Szentlelket, s az utolsó vacsorán meg is ígérte, hogy elküldi, hogy megtanítson a teljes igazságra.

A főpásztor kifejtette, hogy a Szentlelket vigasztalónak szoktuk mondani, de egy szó nem fedi le az ő ajándékát. Egyfajta ügyvédként, orvosként, segítőtársként áll mellettünk. Személyes létező, olyan titok, aki az Atya és a Fiú között megvalósult személlyé vált szeretet.

Az érsek beszélt róla, hogy ma a tudósok azon dolgoznak, hogy olyan robotokat készítsenek, amelyek az emberek ápolására alkalmasak. Ezzel úgy gondolják, hogy megoldódik az ember legnagyobb igénye. Ám annak a gépnek nem lesz lelke. Még egy ember esetében is borzasztó, ha azt mondják rá, hogy lelketlen. Mennyivel jobb megélni azt, amikor azt mondják valakire, hogy jólelkű. A Szentlélek ezt a jólelkűséget erősíti bennünk. Ezek az ajándékok lelkiek, melyek erőt és útmutatást jelentenek. Amikor Jézus az ajándékokról beszél, kiemeli, hogy bár mi emberek rosszak vagyunk, mégis ételt adunk, ha valaki enni kér. Mennyivel inkább adja Isten a Szentlelket azoknak, akik kérik. A Szentlélek Úristen az a személy, aki meghosszabbítja Jézus működését a világban. Fontos azonban, hogy az emberek el akarják fogadni a Lélek ajándékait, hogy jólelkűek lehessenek.

A bérmálás szertartásakor a püspök azt mondja: „Vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” Nem azért, hogy félre is tegyük, mint egy ajándékkönyvet, hanem vegyük, hogy nyitott szívvel fogadjuk és általa jólelkűek lehessünk. Az érsek a zsoltár szavával fejezte be gondolatait: „Áraszd ki Lelkedet és minden életre kél, és megújítod a föld színét!”

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Miskolci Egyházmegye

Pünkösd vasárnapján Orosz Atanáz megyéspüspök a miskolci Búza téri székesegyházban végzett Szent Liturgiát és mondott homíliát.

Rámutatott, a keleti egyházakban pünkösd liturgikus színe a zöld, a templomokat zöld faágakkal is szokás díszíteni. „A zöld szín, nemcsak az életnek, hanem a reménységnek is a jele” – mondta a püspök, párhuzamot vonva a 2025-ös szentév mottójával is.

„A Szentlélek minden időben a reménység Lelke, működése a reményt kelti föl a tanítványokban, az egész emberiségben. Ő az, aki reményt adott annak idején a Jézus halálától elkeseredett apostoloknak, amikor leszállt rájuk a húsvét utáni 50. napon. Ő az, aki különleges apostoli küldetésre indította őket. Ő az, aki betegeket gyógyított, ő az, aki az evangélium meghallgatására élessé tette a füleket, ő az, aki különleges eseményeket is összehozott annak érdekében, hogy az Egyház működjön és terjedjen földkerekség szerte” – mondta a püspök hozzátéve: a pünkösdi reménység személyesen érint mindnyájunkat.

„A mi reménységünk az örök üdvösség, az örök élet reménye. Kivétel nélkül mindannyian így lettünk keresztények. És ezért bizakodunk akkor is, ha földi körülmények olykor nem adnának okot derűlátásra. A föltámadott Jézus a Szentlélek erejével távlatokat nyit számunkra, örök boldogság távlatait. És ez az a reménység, amely 2025-ben jubileumi szentév reményeként tölthet el bennünket, és a folytatásra is erőt ad kivétel nélkül mindnyájunknak” – mondta a miskolci főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

* 

Pécsi Egyházmegye

Pünkösdvasárnap reggelén Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a pécsi székesegyházban, ahol 33 bérmálkozónak, köztük a székesegyházi plébánia területén működő iskolák diákjainak is kiszolgáltatta a keresztény nagykorúság szentségét.

Felföldi László püspök a szentség vételére felkészítő időszakban minden évben, így idén is arra kérte a bérmálkozókat, hogy levélben osszák meg vele a szentség felvételéhez kapcsolódó gondolataikat. A főpásztor azt is kérte tőlük, hogy hitük egy meghatározó pillanatának emléktárgyát hozzák magukkal a bérmálás szentségéhez járulás ünnepére. A püspök kérdéseire válaszolva a bérmálkozók személyesen beszéltek a kiválasztott tárgyhoz kapcsolódó érzéseikről, gondolataikról.

A bérmálás minden egyes hívő számára azt jelenti, amit a pünkösd jelent az Egyház számára. Megerősíti a keresztség általi betagozódást Krisztusba és az Egyházba, valamint az evangélium hirdetésének küldetésére való meghívást. Ahogy a szentmise végén Felföldi László püspök az áldást követően a könyörgésben fogalmazott „Istenünk, őrizd meg szívünkben a bérmálás kegyelmét és a Szentlélek ajándékait, hogy híveid ne szégyelljék a világ előtt megvallani a keresztre feszített Krisztust, és szeretetből teljesítsék minden parancsát. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A Szent István király székesegyházban részesültek pünkösdvasárnap a bérmálás szentségében a város és környéke plébániáin felkészült fiatalok. Idén mintegy 85-en kérték a szentség felvételét. A ciszterci gimnázium és a Szent Imre gimnázium diákjaival együtt így több száz fiatal vette fel a bérmálás szentségét Székesfehérváron.

A főpásztor beszédében a Szentlélek hét ajándékának kegyelmeit tette kézzel foghatóvá, hogy a bérmálkozók meglássák a Lélek segítségét mindennapi életükben. A lelkük békéjében, a szívük örömében, az erkölcsi életük tisztaságában, abban az életben, amelyben számíthatnak rájuk a körülöttük élők. Az apostolok életén keresztül mutatta be ezt az újat, azt a hatalmas változást, amelyet a Szentlélek eljövetele hozott el. Pünkösd után a tanítványok már nem féltek Jézus örömhírét hirdetni egy ellenséges világban sem. Amit megértettek és megtanultak Jézustól, azt megvalósították az életükben, és tanították minden embernek.

„A belső béke, az örömmel való tanúságtétel, az így elmondott imádság, ez fog a világban csodát tenni. Elhozza az emberek között a békességét… Hallgassatok a Lélek indításaira, a lelkiismeretetek belső hangjára, és akkor megtapasztaljátok ennek igazságát” – buzdította a fiatalokat a főpásztor, majd a felnőttekhez szólt, akik már részesültek a bérmálás szentségében. „Az Egyház tanítása szerint térjünk vissza Krisztushoz, hiszen őhozzá tartozunk. Adja az Úr, hogy így mindannyian belsőleg megújulva, a Lélek örömével induljunk és éljük krisztusi életünket a világban” – zárta gondolatait.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

*

Veszprémi Főegyházmegye

Június 8-án, pünkösdvasárnap Udvardy György veszprémi érsek a hévízi Szentlélek-templomban szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. Háláját fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a fiatalok hitbeli felkészítésében. Hangsúlyozta: a lelkipásztorok, katekéták és szülők áldozatos szolgálata példaértékű, hiszen a hitben elöl járók segítik azokat, akik növekednek a hitben.

Az érsek homíliájában rámutatott, hogy a pünkösd az Egyház számára kiemelt ünnep: „Ebben értjük meg, hogy mit tett Jézus Krisztus érettünk. A Lélek világosságán keresztül érthetjük meg vágyainkat, erőfeszítéseink értelmét, és azt is, melyek azok az erőfeszítések, amelyekre egyáltalán nincs szükség, mert nem az életünket szolgálják. „Szeretnénk jól szeretni, szeretnénk boldogok lenni – mondta. – Ki tanít meg bennünket jól élni? Ki tanít meg bennünket jól szeretni?” A válasz egyértelmű: „Senki más, csak Jézus Krisztus, aki értünk meghalt és feltámadott, aki tanít, aki példát ad és aki bátorít mindannyiunkat.”

A bérmálkozókhoz fordulva a főpásztor így fogalmazott: „Jézus együttműködést kíván, Jézus kapcsolatot kíván, ezért bízhatunk a jövőben. De természetesen mindig-mindig dönteni kell Jézus Krisztus mellett. Dönteni az ő szeretete mellett, az ő Egyháza mellett, az ő tanítása mellett, az ő hagyománya mellett, az emberi lét kultúrája mellett.”

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Egyházmegye

Kiemelt fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír