„Maradj velünk, Jézusunk!” – Katona István püspök rubinmiséjét ünnepelték

A szertartás elején Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök úgy fogalmazott: hálát adunk Katona István püspök papi életéért, helytállásáért, azért, hogy a szentekre, az életszentségre és Isten nagy ajándékára, az irgalmasságra irányította figyelmünket.

Katona István rubinmisés püspök köszöntötte a jelenlévőket: a metropólia érsekét, Ternyák Csabát, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspököt, Marton Zsolt váci megyéspüspököt, Varga Lajos váci segédpüspököt, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspököt, a paptestvéreket, az ünneplő rokonságot és a hívek közösségét. Katona István úgy fogalmazott: hálát kell adni Jézus Krisztusnak, az Örök Főpapnak az Atyával és a Szentlélekkel együtt.

Szentbeszédében Ternyák Csaba érsek különleges kegyelemnek nevezte, hogy Katona István püspök ilyen szép életkort és hosszú papi szolgálatot kapott Istentől.

A főpásztor bemutatta az ünnepelt életútját, hivatásának állomásait. Kiemelte: a lelkipásztori szolgálat volt számára mindig a legfontosabb; ezt a hívek között, vagy éppen a Szent István Rádió és a Magyar Katolikus Rádió adásán keresztül is végezte, s küldetésének tekinti, hogy Szent Fausztina és Szent II. János Pál pápa nyomán az Isteni Irgalmasság ügyét ébren tartsa a magyar egyházban.

Ternyák Csaba egri érsek homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

Kedves rubinmisés Püspök Atya, Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Urak, Főtisztelendő Atyák, Krisztusban kedves Testvéreim!

Az isteni irgalmasság különleges kegyelme folytán Katona István püspök atya pontosan a mai napon érkezett el pappá szentelésének 70. évfordulójához, és néhány hónap múlva, Isten kegyelméből, betölti 95. életévét. Kevés embernek adatik meg ez a különleges kegyelem, hogy az Úr ilyen hosszú időn át megtartja a földi életben. Az idő múlásának mérésére gyakran saját éveink számát vesszük alapul. Közös egri szolgálatunk ideje alatt én is gyakran mondtam püspök atyának, és ez ma különleges hangsúlyt kap: én még meg sem születtem, amikor őt már pappá szentelték. Erről a hetvenéves jubileumról megemlékezett Ferenc pápa is, aki különleges áldását küldte erre az alkalomra. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közül többen velünk együtt ünnepelnek, a többiek pedig imádságukról biztosították püspök atyát, és rajtam keresztül küldik jókívánságaikat.

Azért vagyunk itt most együtt, az Úr templomában, hogy vele együtt hálát adjunk a mindenható Istennek azért a hosszú és gazdag életútért, amellyel megajándékozta őt, és azokért a rendkívüli kegyelmekért, azért a hűségért, amelyhez Ő adott erőt és lelkesedést.

Püspök atya arra kért, hogy ebben a homíliában tanítsam a résztvevőket. Amikor most felidézem életének legfontosabb eseményeit, akkor látni fogjuk, hogy valójában ő az, aki életpéldájával tanít mindnyájunkat.

Katona István püspök atya buzgón vallásos, tíz utódot vállaló szülők ötödik gyermekeként született 1928. október 3-án, Lisieux-i Kis Szent Teréz ünnepén Nagykátán. Szent Terézt azóta is állandó védőszentjének, élete egyik vezércsillagának tartja. Gyermekkorától kezdve körülvette az imádságos lelkület, így a gondviselő Isten szeretetének tudatában nevelkedett. Hálás szívvel mondott igent a papi hivatásra, és szemináriumi tanulmányai után Szegeden szentelték pappá 1953. június 7-én. Káplánként szolgált Újszegeden és Kiszomboron 1958-ig, majd lelkész volt Klárafalván. Ezután 17 éven keresztül apátfalvi plébánosként szolgált. Végül szeged-rókusi plébános lett. Itt kapta II. János Pál pápától 1989. november 3-án váci segédpüspöki kinevezését. A Váci Egyházmegyében általános helynökként és a székesegyház plébánosaként is tevékenykedett egészen 1997-ig, amikor a Szentatya áthelyezte az Egri Főegyházmegyébe, ahol általános helynök is volt.

Bármilyen beosztást is kapott, mindig a lelkipásztori szolgálatot tartotta a legfontosabb feladatának. A bérmálásokon és különféle egyházközségi ünnepeken kívül szívesen tett eleget lelkigyakorlatos meghívásoknak is. Egri évei alatt rendszeresen misézett és gyóntatott a bazilikában és a hívek keresett lelkiatyja volt. Mindig szívesen vállalta a beteg paptestvérek kisegítését, nagy ünnepeken szívesen szolgált különféle kárpátaljai plébániákon.

A Szent István Rádió és a Katolikus Rádió révén kedves hangját az egész ország ismeri. Különösen is szívesen hallgatják napról napra a szentek életéről szóló ismertetését. Küldetésének tekinti, hogy Szent Fausztina és Szent II. János Pál pápa nyomán az Isteni Irgalmasság ügyét ébren tartsa a magyar Egyházban. Konferenciák szervezésével és az Isteni Irgalmasság Alapítvány életben tartásával sok ember számára hozta közel Istennek irántunk megnyilvánuló irgalmas jóságát. Ennek érdekében számos kezdeményezése volt és van. Gondozta Szent Fausztina nővér naplójának magyar kiadását és az irgalmasság imafüzeteinek megjelentetését. Főpásztora megbízásából megszervezte a krakkói Isteni Irgalmasság bazilikában a magyar kápolna kialakítását és méltó berendezését.

Szenvedélyes lelkesedéssel vállalta fel, hogy az Isteni Irgalmasság magyarországi apostola legyen.

Nagyrészt neki köszönhető, hogy ez a mű elterjedt Magyarországon.

Kedves Testvérek! A mai evangéliumban Jézus olyan kérdést tett fel, amely állandó lelkiismeret-vizsgálatra szólít bennünket: „Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” A törvénytudó így válaszolt: „Aki irgalmasságot cselekedett vele.” Jézus így folytatta: „Menj és te is hasonlóképpen cselekedjél!” Ez az a kérdés, amely ott vibrál minden Istennek átadott élet hátterében: ki az igazi felebarátja a rablók kezébe került embernek?

Érezzük, tudjuk, hisszük, hogy szavainknak csak az irgalmasságból fakadó tetteink adnak hitelt.

Akkor értenek meg bennünket, amikor a tetteink beszélnek. Ferenc pápa magyarországi látogatása során kiemelte ezt a kötelességünket: együttérzés mindenki, különösen is azok iránt, akiket szegénység, betegség és fájdalom kínoz. „Olyan Egyházra van szükségünk – mondta –, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, egy olyan egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még a legtávolabb állók is, még azok is, akik nem hisznek.”

Püspök atya igazi Jézus Szíve szerinti lelkipásztor, aki nemcsak szavaival, hanem istenszerető életének példájával is állandóan tanít és buzdít ma is. Amikor az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint 2003-ban, 75 éves korában benyújtotta lemondását, a pápa arra kérte, hogy továbbra is lássa el hivatalát. Végül még tíz éven át szolgálta az Egri Főegyházmegyét, és

mielőtt 85 éves korában nyugállományba vonult, ő volt Európa legidősebb aktív püspöke.

Amióta egészségi állapota korlátozza, azóta főként a telefonos lelkipásztorkodás területén fejti ki aktivitását, és bátorítja, lelkesíti azokat, akik hozzá fordulnak.

Püspöki jelmondatául annak idején az emmauszi tanítványok kérését választotta. „Maradj velünk, Jézusunk!” Gyakran idézi Szent Pio atya imádságát:

Istenem! Múltamat irgalmadba, jelenemet szeretetedbe, jövőmet gondviselésedbe ajánlom.”

Ma, amikor mellette vagyunk a hálaadásban, szeretettel kívánunk neki további töretlen erőt, fogyhatatlan derűt, sok kegyelmet és azt, hogy a Mester maradjon vele mindvégig, ő pedig hűségesen követhesse az Üdvözítőt élete minden napján. Ámen.

*

A szentmise végén Kakuk Ferenc érseki irodaigazgató tolmácsolta Ferenc pápa üdvözlő szavait, majd felolvasta Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke levelét, melyben jókívánságait fejezte ki.

A szertartást követően Katona István püspök megáldotta a rubinmisére készült szentképeket.

Forrás: Egri Főegyházmegye / Bérczessy András

Fotó: Szent István Televízió / Federics Róbert, Vozáry Róbert

Magyar Kurír