„Máriapócs mindenkié” – Ukrán nemzetiségű hívek búcsúja a nemzeti kegyhelyen

Sus püspök már nem először járt Magyarországon; az itt élő ukrán görögkatolikusok száma egyre nő. Ennek egyik legfőbb oka a háború szörnyű körülményeitől menekülő családok, fél családok hazánkba érkezése. Ez a folyamat azonban már a békésebb időkben kezdődött, hiszen nem kevés vendégmunkás is él hazánkban, akik a szomszédos országból érkeztek. Jelenleg két ukrán áldozópap, Damján és Vologyimir látják el őket, amely lelkipásztori szolgálatba a háború kitörése óta a szintén hazánkban élő ukrán bazilita szerzetes papok is besegítenek.

Az ő szervezésükben érkezett mintegy háromszáz hívő Máriapócsra. A Szent Liturgiát Kocsis Fülöp metropolitával együtt Stepan Sus püspök vezette a vendégpapokkal együtt. Az énekeket a dhrohobicki székesegyházból érkezett női kar vezette.

A magyar főpásztor rövid köszöntőjét ezekkel a szavakkal kezdte: „Máriapócs mindenkié! Itt otthonra talál minden jószándékú ember vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül.” Köszöntötte Sus püspököt is, aki aztán a homíliában arról beszélt, hogy az Istenszülő nem csak könnyezett értünk, hanem most ebben a vészterhes időben le is törli a könnyeinket. Imádkoznunk kell magunkért is, meg az otthonmaradtakért, és a fronton harcolókért is. Ez az egymásért végzett imádság változtathatja meg az életünket, egymáshoz való viszonyunkat, hozhat békét a lelkünkbe és a világunkba. A Szent Liturgia végén az ukrán püspök megköszönte a magyar népnek és kiemelten a magyar görögkatolikusoknak azt a sok segítséget, amelyet eddig, és főként a háború kitörése óta nagy áldozatkészséggel feléjük nyújtottak.

Válaszában Kocsis Fülöp megerősítette, hogy ez természetes keresztény kötelességünk, s minden bizonnyal fordított helyzetben az ukrán testvérek is megsegítenék a magyarokat, ha arra adódna helyzet. Ezt kérés formájában meg is tette: ahogy az ukrán menekült személyek és családok támaszt és otthont találnak Magyarországon, ehhez hasonlóan kéri, hogy a Kárpátalján és Ukrajna területén élő magyarok is békés és biztonságos körülmények között élhessenek.

A metropolita javaslatára a közös fényképre összegyűlt hívek az oltár előtt elénekelték nemzeti himnuszukat is. A Szent Liturgia után kulturális műsor, majd közös ebéd zárta az első ukrán búcsút. A papok és hívek azzal a jóérzésű elhatározással tértek haza, hogy ezt az eseményt évről évre szeretnék mindig hasonló módon megtartani.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír