A Kereszténydemokrata Intézet Alapítvány és a Szuverén Máltai Lovagrend közreműködésével immár harmadik alkalommal lehettek részesei nagyköveti látogatásnak a pátyi máltai intézményben élő idősek. Karima Kabbaj nagykövettel együtt részt vett a programon a Kereszténydemokrata Intézet Alapítvány igazgatója, Sofia Solemacher van der Vegt és irodavezetője, Geiger Anikó; Erőss Réka, a Máltai Lovagrend dámája; meghívott vendégként Marguerite de Feydeau és Soléne Tadié, és jelen volt Ugron Imre, a Szuverén Máltai Lovagrend volt magyarországi nagykövete is.
Már jóval 10 óra előtt elkezdtek gyülekezni az idősek, sokakat érdekelt a program. Hajdú Mónika bemutatta a vendégeknek az általa vezetett intézményt, amelyet harminc éve épített a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ebben a gyönyörű természeti környezetben, Pátyon. Megnézték a kápolnát és két lakószobát; a társalgóban eközben marokkói édes és sós sütemények, valamint ezüst, míves teáskannák kerültek az asztalra.
Az egyik idős úr, Bangó Mihály köszöntötte mindannyiuk nevében a Marokkói Királyság nagykövetét, aki elmondta, milyen nagy örömmel érkezett közéjük, hogy bemutassa országát. Kilenc éve él Magyarországon, és felsorolta, milyen hasonlóságokat lát Marokkóval: kötődnek a valláshoz; fontos nekik a család; a konyhaművészetben érdekes kapocs, hogy ők is sok paprikát használnak; van termálvizük és sok fürdőjük – tudhatta meg többek között a hallgatóság.
Mesélt a világ egyik legrégebb óta fennálló királyságáról, a lakók pedig örültek, hogy kinyílik a világ, és beköszön hozzájuk egy távoli kultúra; számos kérdést tettek fel a népről, a városokról, a szokásokról. Az egyik idős hölgy járt régebben az észak-afrikai országban, elmesélte élményeit, hogy milyen csodálatos városokat látott és milyen kedves emberekkel találkozott. A népi kultúráról is hangzott el kérdés, a kézművességről, és megtudhatták, hogy a szőnyegszövés ugyan még mindig megmaradt egyes régiókban, de a kínai árukkal nekik is nehéz versenyezni.
Személyes kérdések is elhangzottak, s Karima Kabbaj szívesen mesélt, végül pedig marokkói ételkóstolóra hívta az időseket. Szép és finom süteményeket készítettek, volt édes és sós bőségesen, mézes, pisztáciás, marcipános, halas, húsos, sajtos – nagy örömmel kóstolgatott mindenki. A legnagyobb sikert a tea aratta, amikor a nagykövet végtelenül kedves munkatársa magasról töltötte ki elegáns mozdulattal a poharakba. Nagy szeretettel osztogatta az időseknek, és a végén meg is jegyezte, mennyire elvarázsolta a hely: élete legszebb napja volt, csodálatos az a munka, amit az intézmény dolgozói végeznek – mondta. Az ajándékok – baseballsapkák, pólók, brosúrák – is nagy sikert arattak, emléket is vihettek magukkal az idős lakók.
A Marokkói Királyság nagykövete és a többi vendég végül látogatást tett a fogyatékkal élők kerámiaműhelyében, megcsodálták az alkotásokat, és vásároltak is belőlük.
A program ötlete akkor született, amikor az intézményvezető, Hajdú Mónika egy máltai dámával, Szabadhegÿ Judittal önkénteskedett együtt az ukrajnai háború kitörése után a menekültek fogadásánál a Keleti pályaudvaron, aztán a BOK csarnokban. A lovagrend és a segélyszervezet munkáját szerették volna közel hozni egymáshoz, így született meg az álom, hogy a Kereszténydemokrata Intézet Alapítvány együttműködésével női nagyköveteket hívjanak meg az intézménybe, hogy bemutassák országaikat. Libanonnal kezdték, utána jött Norvégia, most pedig Marokkóra került sor – és júniusban Japán nagykövetét várják.
Szerző: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Kovács Bence
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria