„A mi örökségünk a húsvét, az új élet” – A Rimini Meeting harmadik napja

Reggel, a kapunyitás után nem sokkal vallásközi imára került sor, a Shōdō Habukawa buddhista szerzetes és Don Guissani, az olaszországi találkozót szervező Comunione e Liberazione mozgalom alapítója barátságát bemutató kiállítás területén. A közös – mintegy fél órás – imádságon négy vallás követői vettek részt: katolikus, zsidó, muszlim és buddhista hívők, akik egy-egy imát mondtak saját nyelvükön.

A Rimini Meetingnek alapvetően két arca van. Az egyik a standok nyüzsgése, színessége, hangzavara, ahol az egymást hangosan üdvözlő barátok, játszó gyermekek, a kiállítást ismertető csoportvezetők, nevetés, zene, telefonálás hangja keveredik. Egy élő, erős és a reményből fakadó derűt hordozó közösség természetes nyüzsgése ez. A másik az előadótermek csendje, melyekben több százan, olykor ezren hallgatják a szabadegyetemnek, tudományos szimpozionnak, továbbképzésnek, politikai beszédnek vagy lelkigyakorlatos elmélkedésnek is beillő előadásokat. Érdekes, hogy mindkét helyen vannak olyanok, akik képesek békésen aludni… Ülve vagy a szőnyegpadlóra, illetve bármilyen vízszintes felületre fekve, szégyenkezés nélkül és megütközést ki nem váltva. Az olaszok erre csak annyit mondanak: giusto – helyes!

Egy kerekasztal-beszélgetés mutatta be az olasz katolikus társadalmi hetet, amelyet idén október végén rendeznek meg Cagliariban, és amelyen a fő téma a munkahelyek és főleg a fiatalok munkavállalásának kérdése lesz. Filippo Santoro, Taranto érseke hangsúlyozta: „Pontosan azt akarjuk, hogy ne itt vagy ott akciózzunk, hanem egy olyan eredeti arculatot mutassunk be, amely megkülönböztet minket. A katolikus világ nem akar új pártot alapítani, hanem prófétai módon jelen kíván lenni társadalmunk egészében, úgy, hogy vitatkozunk, javaslatokat teszünk és haladunk. A tapasztalatunkból vett és ma újra megélt értékek által visszanyert eredetünkkel útmutatást adunk a jelenünknek.” Az érsek elmondta még: „Mindez feltételezi, hogy van, ami előbbre való a gazdaságnál és a politikánál, ami az eredetünkkel függ össze. Nem elégedhetünk meg avval, hogy elméleteket ismételgetünk – érvelt Santoro érsek. – Abból kell kiindulnunk, ami elsődlegesebb, az élet igazabb érveit kell, hogy mondjuk, olyan érveket, amelyek jó gyakorlattá válhatnak, amelyek reményt keltenek és ajánlanak a jövőre vonatkozóan. A Rimini Meeting egy olyan hely, ahol újra lángra lobbantjuk az első szeretetet, amely az élet minden részét érinti, a munka területét is.”

Mauro Magatti, az olasz katolikus társadalmi hét titkára elmondta: „A munkát helyezni a központba azt jelenti, hogy össze kell kapcsolni a személy és a közösség fejlődését.”

Az idei Rimini Meeting témáját – „Szerezd meg azt, amit atyáidtól örököltél, hogy a tiéd legyen!” – Pierbattista Pizzaballa, a jeruzsálemi latin patriarkátus apostoli adminisztrátora mélyítette el azon a koraesti előadáson, amelynek kezdetén valóságos tülekedés alakult ki – nem az ülőhelyért, hanem a bejutásért.

A bevezetőben Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke elmondta: „a Szentföld maga az örökség, ahol egyértelmű, hogy örökölni nem archeológiai kérdés, nem a múlttal való foglalkozás, hanem az élet átadása. A kérdés nem a Szent Sír restaurálása, hanem az, hogy mit jelent számunkra a Szent Sír.”

„Ma a poszt-igazság korában, az igazság utáni korban nem is keresztényellenes világban élünk, hanem olyanban, amely úgy definiálja magát: posztkeresztény” – kezdte elmélkedését a püspök. Pizzaballa szerint korszakváltásban élünk, amikor a dolgok nem ugyanolyan paraméterek szerint történnek, mint eddig. Olyan korban élünk, amelyre a hagyományokkal való szakítás a jellemző. A nemzedékek közötti folytonosság, a hitátadás meggyengült. Mindent újjá kell építeni, de nem tudjuk hogyan és milyen kritériumok szerint.

El kell ismerjük, hogy nem tudjuk megoldani a problémákat, de keresztényként kell helytállnunk közöttük. Hogyan legyünk jelen ebben az új helyzetben, megváltozott társadalmi modellben? – tette fel a kérdést az előadó. Kiállt egy vonzó, érthető és provokatív kereszténység mellett, amelynek nincsenek elvárásai a világgal szemben.

Ami fontos, az a vágy átadása egyik nemzedékről a másikra. Emlékezni nem nosztalgiázást jelent, hanem a vágyakozás újra felkeltését. Úgy élni, ahogyan atyáink éltek, akik tudták, hogy létezésük jelentést hordoz, és tanúságot tettek vágyakozásukról. Nem tudjuk utánuk csinálni, amit tettek, mást kell tennünk, mint ők, de a vágyakozás, a szenvedély ugyanaz. Pizzaballa püspök példának Szent Benedeket hozta, aki látva Róma romlottságát elment remetének, és ő mentette meg világunkat, kultúránkat, örökségünket, Európát. Aki látta őt, szerzeteseit, megértette a szeretet, a szépség iránti végtelen vágyat, ami minden emberben ott van, de csak a tanúságtévőkkel való találkozás tudja előásni. A mi örökségünk a húsvét, az új élet. Ennek jele az öröm. Közösségeinknek ezt az örömöt kellene kifejezni – hangsúlyozta az apostoli adminisztrátor.

„Az, ami a kereszténységet megmentheti, a Krisztushoz való ragaszkodás. A keresztények arra vannak meghívva, hogy tanúságot tegyenek a szépről, a jóról, az igazról, anélkül, hogy a veszteségek miatt keseregnének. Képesnek kell lennünk új nyelvet találni, érthető és vonzó módon hirdetni mindezt. Nincs értelme a keresztény értékekről beszélni, anélkül, hogy kimondanánk: a legjobb, ami történhet valakivel, az a Krisztussal való találkozás” – fogalmazott a főpásztor.

Az előadó sok szentírási idézet mellett többször hivatkozott VI. Pál pápa Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdítására, annak 21. és 22. pontját házi feladatként elolvasásra fel is adta. Befejezésül utalt arra a tényre, hogy a Biblia kertben kezdődik és egy városban fejeződik be: Jeruzsálemben. „A kertet Isten teremtette, a várost az ember hozta létre Istentől kapott talentumokkal, nemzedékek során az örökséget komolyan véve és továbbadva. Lássunk hozzá – biztatta a hallgatóságot Pierbattista Pizzaballa, – és építsük a mennyei Jeruzsálemet, az új világot, amihez már hozzá tartozunk…”

Sokan érdeklődnek a Rimini Meeting anyagi támogatásának lehetőségéről. A Meeting Alapítvány önellátó, állandó támogatást nem kap sehonnan. Nyilván adódnak különféle szinteken pályázati pénzek és vannak szponzorok, de a rendezvény önfenntartó. Több ezer önkéntes egy vagy több hetes munkája és a látogatók adományai által lehetséges, hogy évente megrendezzék. A helyszínen pultok találhatók, melyeknél az önkéntesek hivatalosan átveszik az adományokat. A szlogen: Dona ora – adakozz most! Aki pénzt ad, részt vesz a program megvalósításában. Az összeg – mivel önkéntes adományról van szó – változó, 1–2 Euro is előfordult, de van, aki 20, 50 vagy 100 Eurót is ad, amiért már kisebb ajándék, meetinges emléktárgy is jár – mondta el az egyik lelkes munkatárs. Az adományok aktuális összege egy nagy elektromos kijelzőn folyamatosan látható a bejáratnál.

Augusztus 22-én, a harmadik nap este az éppen tíz éve elhunyt Claudio Chieffo dalszerző, énekes, a Comunione e Liberazione mozgalom dalnokának fia, Benedetto adott koncertet apja ismert és eddig kiadatlan, súlyos betegen írt utolsó énekeiből. A koncert végén elhangzott a Reina de la Paz, a Béke Királynőjéhez írt énekes imádság, amely most a barcelonai terrortámadás áldozataiért szólt, ahogyan annak idején, 2004-es a madridi terrortámadás fájdalmában való osztozás szándékával íródott…

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Rimini Meeting Facebook-oldala

Magyar Kurír