A 2020-as nap mottója: „Micsoda Paradicsom!”, célja pedig az, hogy újra fölfedezzük a korai keresztények régészeti és spirituális örökségét. Öt év telt el Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának közzététele óta, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy idén a katakombákban ábrázolt természeti szépségeket mutatják be a nagyközönségnek.
„A bukolikus jelenetek, a virág-, növény- és állatábrázolások, melyek önmagukban vagy bibliai, jelképes formában jelennek meg, a kezdetekhez visznek vissza minket. Az édenkertbe, a Paradicsomba, a boldogok országába, ahol a teremtett világ eredeti szépségét újrateremtve látjuk mint célt, életünk zarándokútjának végén, melynek során a feltámadt Krisztusba vetett hit adott támaszt nekünk” – olvasható a Szakrális Archeológia Pápai Bizottsága közleményében.
„A teremtett világ természeti szépségei láttán, melyek hol vázlatosan, hol részletgazdagon díszítve tárulnak fel előttünk – még ha a sötétség és a halál uralta környezetben is –, spontán feltör belőlünk a kiáltás: »Micsoda Paradicsom!« Rácsodálkozunk a magával ragadó természeti szépségre, és egyben az emberi lét utolsó állomására, melyet nemcsak a hívők, hanem az egész emberiség ilyennek remél. Az őskeresztények – elsősorban a bibliai szövegekre támaszkodva – paradicsomi környezetbe ágyazva képzelték el az emberi élet végső kikötőjét. Ott, ahol teljes a harmónia a teremtett világgal, minden teremtménnyel, akik szintén meghívást kaptak a Krisztus által hirdetett és megígért, majd feltámadásával megkezdett új életbe.”
A járvány miatt a katakombák napja virtuálisan zajlik majd, az internet segítségével. A kezdeményezés honlapján szombaton 10.45-től 18.30-ig elmélkedéseket hallhatnak az érdeklődők, illetve olyan felvételeket csodálhatnak meg a római Anapo úti katakombákból, amelyeket eddig még nem mutattak be a nagyközönségnek. Felszólal többek között Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Szakrális Archeológia Pápai Bizottságának elnöke; az intézmény titkára, valamint a katakombák régészeti felügyelője is. A Vatikáni Rádió két újságírója részleteket olvas föl a Laudato si’ enciklikából, felidézik Szent Perpétua és Szent Felicitász történetét. Mint ismeretes, az ókeresztény vértanúkat a Septimus Severus-féle keresztényüldözés idején keresztény hitükért börtönbe vetették. 203. március 7-én Karthágóban vértanúságot szenvedtek hitoktatójukkal és három hittársukkal együtt.
A honlapon virtuális kiállítás keretében tekinthető meg a „Laudata Terra”, Max Serradifalco művész munkáiból, melyeket a pápai enciklika ihletett a teremtett világról.
A most bemutatandó Anapo úti katakomba az Örök Város északi részén, az ősi Via Salaria mentén található, és a 3-4. században létesült. 1578. május 31-én fedezték fel a munkások a katakombát, amikor az üledékes tufakőzetben ásva megcsuszamlott a föld, és előbukkant ez a falfestményekben, feliratokban és szarkofágtöredékekben gazdag temetkezési hely. Emberi testeket nem találtak, valószínűleg azért, mert a 9. században az itt eltemetett maradványokat átszállították a temetőkbe.
Tavaly Ferenc pápa is ellátogatott az egyik híres római katakombába: november 2-án, halottak napján a bencés nővérek gondozásában álló Priscilla-katakombában mutatott be szentmisét az elhunyt hívek lelki üdvéért. A „katakombák királynéjának” nevezett ősi föld alatti keresztény temetkezési hely tágas bazilikájában tartotta meg a szentmisét; ez volt az első alkalom, hogy katakombában járt.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News (archív)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria