„Mindegyik karácsonyfa a mi gyerekünk” – Karácsonyfa-kiállítás a Nagytétényi Kastélymúzeumban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

A Nagytétényi Kastélymúzeumban hagyomány, hogy az adventi hétvégéken koncertekkel, előadásokkal, családi- és gyermekprogramokkal, valamint közös gyertyagyújtással várják az érdeklődőket. Az Iparművészeti Múzeum bútortörténeti kiállításának helyet adó épületben azonban nemcsak szombaton és vasárnap hangolnak a közelgő ünnepre: hétköznapokon is megtekinthető a hagyományos karácsonyi időszaki kiállítás, melyen iparművészek, alkotói csoportok és művészeti szakközépiskolák diákjai által feldíszített fenyőfákban gyönyörködhetnek a látogatók.

2018 adventjén azonban minden kicsit másképp van, mint az előző években: a kastély felújítás alatt áll, a kiállított bútorok jelentős részét pedig restaurálják. Az emiatt üresen álló földszinti termekben a budapesti Metropolitan Egyetem művészeti képzései, valamint művészeti szakgimnáziumok, szakképző iskolák mutatkoznak be az itt tanuló fiatalok munkáival.

Juhász Károly igazgató elmondta, az idei kiállítást a múlt, jelen és jövő tematikája köré szervezték. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a három idősík? Miért nem létezhetnek egymás nélkül? Erre adnak választ a kiállított bútorok, szentképek és kerámiák, melyek a múltat; a karácsonyfák, melyek a jelent; valamint a művészeti iskolák, melyek a jövőt jelképezik. Az igazgató beszámolt a kiállítás elmúlt húsz évének tapasztalatairól is: évente általában 20-25 fát díszítenek fel mindig előre meghatározott téma szerint. Nincs köztük olyan, ami senkinek sem tetszik, de olyan sem, ami mindenkinek. Bár mindegyik fenyőt más-más művész díszíti fel, aki előtte nem konzultál a többiekkel, mégis együtt élnek, együtt lélegeznek ezek az alkotások. „Mindegyik karácsonyfa a mi gyerekünk – teszi hozzá Juhász Károly. – Természetesen minden évben vannak köztük kedvenceim, de hogy melyek, az maradjon titok.”

2018 adventjén – a családok éve alkalmából – a családé a főszerep; megjelenítve azt akár a karácsonyfát körbeölelő, papírból kivágott karokként vagy karácsonyfadísszé előlépett családi fotókként, de találkozhatunk ’60–70-es évekbeli csehszlovák üvegdíszekkel is, melyek – bár korukban olcsó tömegárunak számítottak, ma már jelentős eszmei értéket képviselnek, hiszen ezek is a család generációról generációra hagyományozódott „kincsei”, akárcsak a nagymama ékszerei vagy a nagypapa órája.

Smetana Ágnes üvegművész, amellett, hogy fát is díszített, egy különleges alkotással készült a kiállításra. A mű címe: Profán ikon. Egy napjainkban készült családi fotót díszített fel, mégpedig úgy, ahogyan egyes keleti keresztény közösségek értékes ikonjaikat szokták díszíteni. A művész a kezdetek óta kiállít Nagytétényben. „Számomra mindig nagy öröm fenyőfát öltöztetni – mondja. – Ugyan többször elhatároztam, hogy már nem veszek részt benne, mivel sok éve csinálom, de a karácsonyi idő közeledtével mindig fellelkesülök. A díszek készítése által az ünnep öröme is előbb érkezik meg bennem.”

Smetana Ágnes mindig az adott téma szerint határozza meg, miből készítse díszeit. Általában egy központi gondolat mentén díszíti fel karácsonyfáját; papírral, fémmel, üveggel „építkezve” a régi korok díszeit próbálja megidézni, változatos technikák segítségével. Alkotásaival karácsony valódi, keresztény mondanivalóját kívánja hangsúlyozni. „Számomra a karácsony Jézus, a Megváltó születésének ünnepe. Jézus maga a szeretet forrása. Ez a Forrás mindannyiunk számára – azok számára is, akik nem ismerik – életet ajándékoz az év minden napján. A karácsony így válik a szeretet megszületésének szimbólumává, ünnepévé. Az ajándékozással is ezt szeretnénk kifejezni.”

Borsódy Eszter keramikusművész harmadik alkalommal állít ki az iparművészek karácsonyán. Fenyőfáján fehér angyal vigyáz kis kerámia-szívekre, melyek türelemre, szeretetre, megértésre, és további, a családi életben elengedhetetlen erényekre hívják fel a látogató figyelmét.

„Keramikusként kértek fel, így egyelőre nem gondoltam más anyagot használni. Pedig a kerámia nem olyan könnyű, mint például a papírdíszek, amit sokan alkalmaznak. Aggódom is, hogy vízkeresztig nem húzza-e le az ágakat túlságosan. A díszeimmel megpróbálok az éves tematikán túl valami személyes üzenetet is megfogalmazni a karácsony ünnepével kapcsolatban – mutatja be alkotását. – Minden évben megpróbálok a témával olyan mélységig foglalkozni, hogy a tárgyalkotás közben a saját karácsonyom megéléséhez is közeledhessek. Az alkotómunka egy hónappal az adventi időszak előtt kezdődik, ekkor kapjuk meg az aktuális év témáját. A kiállítás helyszíne meghatározó és segíti is az alkotó munkát. Két éven keresztül megkaptam a földszinti reneszánsz termet, ahol az első fám komponálásához a teremben elhelyezett festett láda és a falon egy Madonna-kép adta az első inspirációt. Végül a háromkirályok figuráját a ládán megfestett tájkép elé állítottam üveg posztamensekre, így ez adott hátteret munkámnak. A kompozícióba még egy angyalfigura is került, aki hívja a királyokat és vezeti őket a betlehemi csillag nyomán. A csillag természetesen a karácsonyfa tetején csillogott aranyozott díszként.”

A karácsony az ember életében évről évre más tartalommal gazdagodik – folytatja Borsódy Eszter. – Gyerekként a titok és a csodavárás, a családi nevetések időszaka. Ez ültetődik át a saját családommal, gyermekeimmel megélt ünnepekbe is. Érettebb fejjel az ember a karácsony ívében már érzi a húsvét, majd pedig a pünkösd misztériumát is. Így már egészen más ezen az ünnepen gondolkodni. Mélyebb és teljesebb is.

Az iparművészek karácsonya nem egyszerűen ünnep: lelki utazásra invitálja a látogatót. Minden egyes karácsonyfa üzenetet hordoz. Meghökkent, elgondolkodtat, felhívja a figyelmet: mi is vajon az ünnep igazi értelme?

Fotó: Lambert Attila

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír