„Most van itt az alkalmas idő” – Hamvazószerda egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök február 22-én, hamvazószerda reggelén a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét, melyen a Szent József katolikus köznevelési intézmény gimnazista diákjai is részt vettek. 

A nagyböjtről mindig az jut az eszünkbe, hogy valamiről le kell mondani, valamit nem szabad megtenni; ritkán gondolunk arra, hogy a húsvétra való felkészülés a szeretetről szól – mondta a szertartás elején a főpásztor. – Ránézünk a keresztre, látjuk, mit tett értünk Jézus, és én is akarok tenni valamit Érte, megmutatni a szeretetemet. Ez legyen a motiváció, amiért áldozatot, önmegtagadást vállalunk, hogy kifejezzük szeretetünket Isten iránt.

Jó lenne jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz”

– József Attila gondolatával kezdte szentbeszédét Palánki Ferenc. – Jó lenne, ha valóban elutaznánk önmagunkhoz, erre „most van itt az alkalmas idő” (2Kor 6,2), hogy egy kicsit befelé forduljunk, visszavegyünk az élet rohanásából, belső emberekké váljunk. Jézus meghív mindannyiunkat, hogy átgondoljuk az életünket, kapcsolatainkat, szándékainkat, vágyainkat, azt, hogy hol tartunk, mire törekszünk, mi az igazi érték az életünkben.

Ha valamiről lemondok, azt azért teszem, hogy szeretetből áldozatot mutassak be az Istenért, másokért, egy nagyobb jóért. Nemcsak azzal lehet böjtölni, ha valamit nem fogyasztok el, hanem böjtölhetünk az internet, az eszközök használatának csökkentésével, de a szavainkkal is. Mi lenne, ha most negyven napig csak jót mondanál a másikról? Persze lehet dicsérni, bátorítani – hangzott el a főpásztor homíliájában. 

„Emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel”, vagyis, hogy a földi élet véges. Az Egyház nem ijesztgetni akar, hanem örömhírt hirdet, hogy rádöbbenjünk arra, örök dolgaink is vannak. Ezekkel az örök dolgokkal kell elsősorban foglalkozni, különösen most, a nagyböjt idején, hogy majd a feltámadás legyen az örök örömünk – mondta Palánki Ferenc püspök.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Hamvazószerdán Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be az egri bazilikában.

Szentbeszédében a nagyböjt lehetőségeiről szól, arról, hogy intenzívebbé tehetjük lelki életünket a böjttel, imádsággal és az alamizsnálkodás révén. A szentségek és Isten igéje ad ehhez lelki muníciót. Törekszünk arra, hogy Isten igéje lámpás legyen, és Szent Pál bátorítása nyomán kiengesztelődjünk Istennel. Alkalmas idő ez a megtérésre – emelte ki a főpásztor. – A hamuval való meghintés kiemelkedik az év többi napjának bűnbánati gyakorlatából. Isten igéje megvilágítja a halál és az elmúlás útját, melyen egyszülött Fia vezet bennünket a feltámadás utolsó állomásáig.

A liturgia csodálatos ívet rajzol a szent negyven napra: halandó mivoltunkra való emlékezéssel kezdjük, az Atya örök országáig. Ezért a nagyböjt számunkra nem a szomorúság, önostorozás ideje, hanem

előkészület arra, hogy a szent három napban átéljük Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát.

Ő az előképe annak a hatalmas megdicsőülésnek, amit Isten nekünk előkészített. A por emlékeztet az elmúlásra, s egyúttal arra is, hogy ezután van egy újjáteremtés, soha meg nem szűnő élet.

Az évenként visszatérő nagyböjti időszak jó alkalom arra, hogy számot adjunk arról, hogy hol tartunk Krisztus követésében. Kereszténynek lenni a mindennapokban azt jelenti, hogy vele járjuk életünk útját. Nem különleges gyakorlatokat, vagy túlzásba vitt önsanyargatást vár tőlünk, hanem azt, hogy higgyünk benne, engedjük be életünk középpontjába, fogadjuk meg tanítását – hangsúlyozta Ternyák Csaba érsek.

A szertartáson a papság az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával megjelölte a hívek homlokát, emlékeztetve a múlandóságra.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás február 22-én, nagyböjt első napján, hamvazószerdán az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét az Érseki Papnevelő Intézet elöljáróinak koncelebrálásával.

„A bűnbánat az ember legszemélyesebb cselekedetei közé tartozik, mégis az Egyház közösségi bűnbánati időt is szentel a megtérésnek és a megújulásnak – mondta homíliájában Erdő Péter bíboros. – Ferenc pápa a nagyböjt kapcsán felhívja a figyelmünket, hogy ebben a szent időben is járjunk együtt az úton, közösségként is vegyük ki részüket az engesztelés művében. Van miért engesztelnünk. Ki-ki egyéni lelkiismeret-vizsgálatban nézhet szembe önmagával Isten színe előtt és készülhet fel akár a húsvéti gyónásra is. De közösségileg is érint minket az áteredő bűn sok következménye, szinte kézzel foghatóvá válik körülöttünk a világ bűne.

Egy éve, hogy kitört az ukrajnai háború. A hívő embert hatalmába keríti az érzés, hogy a világ bűne forgószélként ragadja el az emberiséget. Fontos, hogy az idei nagyböjtben különös odaadással imádkozzunk a békéért, engeszteljük Istent az emberiség bűneiért, és kérjük a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását hazánkért, népünkért és az egész világért – hangsúlyozta a főpásztor.

„Már Izaiás könyve ismeri az igazi és a hamis böjt közötti különbséget (Iz 58, 5–6). Az igazi böjt hiteles megtéréssel jár, ez pedig mindig valódi öröm. Olyan öröm, mint a tékozló fiú hazatérése és befogadása a szülői házba. A megtérés pedig Isten és a bűnös személyes kapcsolatát érinti. Ezért nagy titok. Emberi érzékszervekkel nem tapasztalható meg, hogy a kegyelem állapotában van-e valaki, vagy sem.

A böjt nem a nagyközönségnek szól, hanem Istennek, akinek a lába elé bűnbánatunkkal együtt önmegtagadásainkat is elhelyezzük.

Legyen az idei esztendőben bűnbánatunk és húsvéti készületünk jellemzője az Istennel való bensőséges, személyes kapcsolat erősítése. Ennek titokzatos öröméből fakadjanak segítő szeretetünk diszkrét és hatékony tettei, és engesztelő imádságunk hazánkért és a békért, hogy így hitelesen készüljünk Krisztus feltámadásának örömére!” – buzdított szentbeszédében Erdő Péter bíboros.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Wágner Csapó József

*

Győri Egyházmegye

Február 22-én Reisner Ferenc általános püspöki helynök mutatott be hamvazószerdai szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, Böcskei Győző kanonok, székesegyházi plébános koncelebrálásával; az esti szentmisén a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet kispapjai szolgáltak az oltár körül.

„A szürke hétköznapok monotonitásába egyszer csak belehasít Joel próféta gondolata nagyböjt kezdetén: »Térjetek meg!« – utalt szentbeszédében az ószövetségi olvasmányra (Joel 2,12–18) Reisner Ferenc. – Amikor az idők teljességét látja közeledni Keresztelő János a Jordán pusztaságában, ugyanezzel a felszólítással fordul a körülötte állókhoz: »Térjetek meg, mert közel van az Isten országa.« Joel próféta azt mondja: jó az Isten és irgalmas, türelemmel gyógyítgatja sebeinket. Ugyanakkor mi még fel sem fedezzük sebeinket, amelyeket az élet ajándékozott nekünk. Joel szerint az Úr féltő szeretettel tekint népére, megértő szeretettel kíséri a világ sorsát. Így volt ez a próféta korában, Jézus korában, és így van a napjainkban is” – mondta a szónok.

Jézus Krisztusban ajándékozta nekünk Isten az ő irgalmas szeretetét; azért jött, hogy elvegye a világ bűneit, elhozza Isten irgalmas szeretetét. Úgy zárja gondolatait az apostol:

„Most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja.”

Az imádság, a böjtölés és a jótékonykodás erényeinek gyakorlását tegyük a mennyei Atya iránti szeretetből, jutalmát is tőle várjuk, aki a rejtekben is lát – buzdította a híveket a helynök.

A szentbeszédet a hamu megáldása követte, amellyel meghintették a szentmisén résztvevőket.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

A hagyományoknak megfelelően érseki szentmisével kezdődött a nagyböjti időszak a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek homíliájának kezdetén leszögezte, hogy a hamvazás jelképes szertartása a bűnbánatnak, majd a két liturgikus mondat elemzésével folytatta elmélkedését: „Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!”, „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!”

A porból vagy és porrá leszel kifejezés visszanyúlik a teremtés idejére. A bűnbeesés után Isten kimondta Ádámnak, hogy „arcod verejtékével keresed kenyered, amíg visszatérsz a porba, amelyből vétettél.” Az elmúlást idézi emlékezetünkbe a hamu, amely kegyetlen időszerűséggel bír – emelte ki a szónok. – Ezrek halnak meg napjainkban, a földrengés következtében, valamint a gyilkos, egy éve tartó háborúban.

A hamvazás szertartása a szükségesre hívja fel a figyelmet; ahogy Jézus mondja: „csak egy a szükséges”. Nem az emberi életre gondolt csupán, hanem az üdvösségre és az örök életre – fejtette ki a főpásztor.

„Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!” A bűnbánat szükséges, ha Istenhez akarunk közelíteni, hiszen ő bűntelen. Az ember gyarló természetét ismerve tudja, hogy nem lesz bűntelen, de a szándékában kell hogy legyen a bűn kerülése és a jó úton való haladás – hangzott el Bábel Balázs érsek szentbeszédében.

Készen kell lennünk – hangsúlyozta prédikációja végén a főpásztor. – A készenlét lelki időszaka a nagyböjt, mely a Jézussal való összekapcsolódás, azonosulás időszaka.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Pannonhalmi Főapátság

Február 22-én, havazószerda estéjén ökumenikus vesperás tartottak a monostor templomában.

Pannonhalma évtizedek óta küldetésének tartja a keresztény egység képviseletét. Negyedik alkalommal imádkoztak együtt ökumenikus bűnbánati szertartáson a nagyböjt kezdetén a bencés szerzetesközösség tagjai, a Pannonhalmi Területi Apátság településeinek evangélikus és református lelkipásztorai és a bencés gimnázium diákjai.

„Istenem, hallgass hívásomra” – hangzott fel Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát fohásza. A hamu az élet mulandóságára, törékenységünkre figyelmeztet, bűnbánatra és felelősségünkkel való szembenézésre ösztönöz. Sötét mementó, a bűnbeesés, az Istentől való elszakadás jele. Isten azonban Krisztus keresztjében új jelentést ad a szenvedés idején a halálnak. Krisztus alászállt a halálra, de Isten új életre keltette – mondta a főapát. – Ma, a nagyböjt, a szenvedésre való emlékezés idejének kezdetén a halál, pusztulás hamuja van előttünk, hogy negyven nap múlva a húsvét hajnalának örömteli világossága ragyogjon fel előttünk. Bűnbánattal és megtéréssel induljunk erre az útra.

A szertartáson Szemerei János evangélikus püspök hirdetett igét. Kiemelte: arra tekintünk, ami megmaradt, ami az egyetlen kapaszkodót jelenti, Krisztus keresztjére, mely a mulandóságról beszélő hamu felett az örökké valót hirdeti. Krisztust felfeszítették a keresztre, de az mégis a győzelem eseménye volt, melyet áldozatával aratott a bűn és a halál felett. Résnyire kinyitotta előttünk az örökkévalóság kapuját, hogy láthassuk, nem kudarc, hanem győzelem történt. Krisztus keresztje számunkra ma is a győzelem és a remény szimbóluma. Erre nagy szükségünk van, azt látjuk ugyanis, hogy elszabadultak a pusztítás erői. Mennyi fájdalom van körülöttünk: háború, földrengés, hatalmi vetélkedés erőforrásokért, megrendült gazdaság kihatásai. Érezzük tehetetlenségünket, kibillentünk biztonságérzetünkből. Van azonban kapaszkodó ebben a törékeny világban: Krisztus keresztje, mely közös kincs a sok részre szakadt Egyháza számára – hangsúlyozta a szónok. – A hamu a törékenységünkre mutat rá, de egyben ráirányítja figyelmünket egy lelki útra. Hamvazkodunk, elindulunk ezen az úton az Örökkévalóval való találkozás felé. Krisztus létmódját követve kell haladnunk, az erősít bennünket, hogy ő is végigjárta a fájdalmas és nehéz utat, majd a halált legyőzve megnyitotta az örök élet kapuját.

A bűnbánatot hirdető hamu megáldását a főapát imája, majd a hamvazkodás szertartása követte. Elsőként Hortobágyi Cirill főapát és Szemerei János püspök hintettek hamut egymás homlokára, majd a szerzetesközösség tagjai és a lelkészek fogadták a hamu jelét, és végül a templomot megtöltő sokaság.

Az ökumenikus bűnbánati szertartás a két főpásztor közös áldásával zárult.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Trauttwein Éva / Magyar Kurír

Fotó: Lambert Attila

*

Pécsi Egyházmegye

„Szóljon ez a nagyböjt az imáról, a felebaráti szeretetről és a megélt keresztútról, melyre most van kellő idő, hogy megújuljon és megszépüljön életünk szeretete, szenvedése és szeretetszolgálata” – mondta Felföldi László megyéspüspök február 22-én, a nagyböjt első napján celebrált ünnepi szentmisében.

Minden barátságban, közösségben, családban együtt kell lenni, ugyanakkor el kell fogadni a csöndet, a magányt, amit nem tudunk megosztani senkivel, ahova nem engedhetünk be senkit, mert az a miénk és Istené – fogalmazott szentbeszédében a főpásztor. – A nagyböjti készületi időben különösen fontos az istenkapcsolat.

Nem kell kitalálni semmi különleges dolgot, csak a csöndbe menekülj, az Istennel kettesben való létbe, ott találd meg, ott éld meg az istenkapcsolatodat, és Atyád majd vezet.

Jézus arra tanít a maga keresztútjával, hogy kapcsolódjunk hozzá, mert az élet keresztje csak vele, csak másokkal együtt, közösséggel, hittel hordozható és elviselhető. Az élet, az emberi méltóság, a család keresztje egyedül elviselhetetlen, de a közösség valóságában, a kapcsolat megtartó hálójában már tudjuk vinni, hordozni és megélni – hangzott el Felföldi László püspök homíliájában. „Szóljon ez a nagyböjt az imáról, a felebaráti szeretetről és a megélt keresztútról, melyre most van kellő idő, hogy megújuljon és megszépüljön életünk szeretete, szenvedése és szeretetszolgálata. A nagyböjt fegyelem gyakorlása önmagunkkal szemben, hogy a Lélek erejét növeljük és tanúsítsuk magunkban és a világban. Ne bántsunk és ne panaszkodjunk! Próbáljunk meg nem panaszkodni senkire és semmire. Arra sem, hogy süt a nap, és arra sem, ha nem süt. A bántás és a panasz két nagy erő, ami megzavar minket. Ne szemeteljük össze velük az életünket, s ne dobáljuk őket szét, hanem semmisítsük meg, hogy kicsit tisztuljunk a szívünk, a gondolatunk, az érzésünk.”

A szentmise a bűnbánat ősi szertartásával, a hamvazkodással folytatódott.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Hamvazószerdával beköszöntött a húsvétig tartó böjti időszak a keresztény közösségekben. A katolikus templomokban a lila immár a liturgia színe, jelképezvén a hamvazószerdával beköszöntött bűnbánat időszakát. A szegedi dómban február 22-én este Kondé Lajos plébános mutatott be szentmisét.

Beléptünk a nagyböjtbe, a húsvéti előkészület idejébe. Ez a negyven nap az önfegyelmezés, az önmegtartóztatás, a lemondás időszaka. Az üdvösségre meghívott embernek is szüksége van a megújulásra – mondta szentbeszédében a dóm plébánosa. – Az Úrtól lehetőséget kap az ember bűnei megbánására és arra, hogy új életet kezdjen.

Az Istennel való kiengesztelődésünk szent időszaka ez,

melyben különösen fontos az imádság, ami mélyíti az Istennel való kapcsolatot; a böjt és a felebaráti jócselekedet, amellyel építhetjük Isten országát.

A böjt megszabadít az elkényelmesedéstől, a megszokottságtól, az ember összeszedettebb lesz mindennapjaiban, cselekedeteiben és gondolkodásában – hangsúlyozta Kondé Lajos.

Mi az igazi érték számomra? Milyen kincset gyűjtök életemben? A nagyböjti idő ezzel a kérdéssel is szembesít bennünket.

Jézus arra tanít, hogy Isten dicsősége legyen számunkra meghatározó

– emelte ki hamvazószerdai homíliájában a szegedi dóm plébánosa.

A szentmise a hamvazkodás szertartásával folytatódott.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Gémes Sándor

*

Szombathelyi Egyházmegye

Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt. Szombathelyen ebben az időszakban minden szerdán és pénteken reggel a város más-más templomaiban gyűlnek össze a katolikus hívek püspöki szentmisére. Február 22-én, hamvazószerda reggelén a Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László emlékére épült oladi templomban mutatott be szentmisét Székely János megyéspüspök.

A stációs szentmiséken a húsvét titka, a szeretet nagy titka felé indulunk – mondta homíliájában a főpásztor. – Ez Krisztus keresztje, mely Isten hatalmas szeretetének kiáradása, hogy megtisztuljunk és újjászülessünk.

Szentbeszédében a szónok azt az asszonyt állította példaként a hívek elé, aki két nappal húsvét előtt Betániában a Simon házában tartott vacsorára hívatlanul bement, és háromszáz dénár árú kenetet öntött Jézus fejére.

Mintha felkenné őt a legszentebb hivatására: hogy odaadja életét. Mintha ez lenne Jézusnak a titokzatos messiási felkenése

– fogalmazott Székely János püspök.

Ez a vacsora ugyan idilli jelenetnek tűnik, de ez nem így van. A környezet szép, a háttérben azonban drámai feszültséggel van tele ez az alkalom. A főpapok keresték Jézust, hogyan veszíthetnék el; Júdás is kereste az alkalmat, hogyan árulhatná el őt. Az istenölés drámája kezdődik el – mondta a főpásztor. – Ebbe a sötét pillanatba érkezik az asszony. Felragyog a fényesség, Jézus nem engedi bántani őt. Az asszony szimbóluma a gyönge embernek, aki

Jézus közelében képessé válik arra, hogy betöltse az ember legszentebb, leggyönyörűbb küldetését: mindent odaadjon, a teremtett világ papja legyen, Istent dicsérje

– fogalmazott Székely János püspök. – Néha a mi életünk is sötétnek, sebzettnek tűnik. Olyannak, mint ez a betániai ház, a nyomorúság háza. De ha beengedjük ebbe a sötétségbe Isten fényét, szeretetét, akkor hirtelen minden átalakul, és akkor a mi életünkben is elhangzik Jézus szava: szép művet művelt velem, a teremtett világ eredeti szépség újra felragyog.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt váci megyéspüspök február 22-én, hamvazószerdán Vácon, a Szent Anna piarista templomban mutatott be koncelebrált szentmisét. A zenei szolgálatot a váci székesegyházi kórus végezte, Varga László karnagy vezetésével.

Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta, hogy Isten segítségét kell kérni ahhoz, hogy a böjt időszakában át tudjunk alakulni. Ehhez alkalmas talajjá kell válnunk, meg kell tanulnunk, hogy a lélek uralja a testet, és nem fordítva. Ebben segít, ha vágyainkat és ösztöneinket megpróbáljuk legyőzni.

A böjt, a lemondás szembesít saját magunkkal. Segítségünkre lehet abban is, hogy másként viszonyuljunk embertársainkhoz, a tárgyi és a teremtett világhoz – hangzott el a prédikációban.

A böjt belülről kezdődik, ahogy a Joel prófétát hallhattunk az olvasmányban: a „szív megszaggatásával” és a szív megtérésével. Ez tud bennünket is kiengesztelni önmagunkkal, embertársainkkal és Istennel. Ha hozzá tudunk megtérni, akkor részesülünk az igazi békéből.

A hamu emlékeztet bennünket arra, hogy por vagyunk, azaz annak tudatosítása, hogy sebzettek és sebezhetők vagyunk. De valljuk meg, hogy át tudjuk adni és át akarjuk adni magunkat Istennek, aki gyógyítani tudja sebeinket, fel akar emelni, hogy mi magunk is a béke és a kiengesztelődés eszközei lehessünk. Most van itt az alkalmas idő erre, ennek a megvallásával kezdődik el számunkra az igazi böjt – fogalmazott homíliájában Marton Zsolt püspök.

A szentbeszédet a hamu megáldása és a hamvazkodás szertartása követte; majd az Eucharisztia liturgiájával folytatódott a szertartás.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

A Padányi Katolikus Iskola diákjainak Udvardy György érsek celebrálta a hamvazószerdai szentmisét, melyet az iskola tornacsarnokában tartottak meg február 22-én. Az intézmény tanulói a koronavírus járvány miatti kényszerű szünet után ismét együtt vehettek részt a húsvéti ünnepkört megelőző nagyböjt első napján megtartott hamvazószerdai szentmisén, így a több mint ezer diák zsúfolásig megtöltötte szerda reggel a Padányi Katolikus Iskola tornatermét.

A nagyböjt időszaka arra is ad lehetőséget, hogy több időt töltsünk imádságban, mondjunk le valami számunkra kedves dologról és ne felejtkezzünk el az adakozásról sem – erre hívta fel a fiatalok figyelmét Udvardy György veszprémi érsek. A főegyházmegye főpásztora szólt továbbá arról, hogy minden korosztály számára meghívást jelent a negyvennapos böjti időszak. Meghívás arra, hogy növekedjen, jobbá, többé váljon embertársai és saját maga számára is, hogy így közelebb kerüljön az ünnep igazi üzenetéhez, a feltámadás örömének megértéséhez, megéléséhez, megtapasztalásához.

A szertartás keretében a liturgia szerint a tavalyi virágvasárnapon megszentelt barkaágak hamujával rajzoltak keresztet a szertartáson résztvevők homlokára, amiben érsek atya mellet Darnai János lelkiigazgató valamint Kulcsár Dávid káplán is részt vett. Az egyház a test mulandóságára, valamint a bűnbánat fontosságára hívja fel a figyelmet ezzel a gesztussal. A hamvazószerdát a II. Vatikáni Zsinat emelte a szigorú böjti napok közé. Ilyenkor az egyházi törvények szerint háromszor lehet étkezni és csak egyszer lehet jóllakni – ez a csekély felajánlás, önmegtagadás is Krisztus értünk vállalt szenvedésének megértésére igyekszik ráirányítani a figyelmet. Ezzel a nappal indul a húsvét előtti negyvennapos önmegtartóztatás is, amivel arra is emlékeznek a hívők, hogy mielőtt tanítani kezdett volna Jézus, negyven napra elvonult a pusztába. A néphagyományok szerint ezzel a nappal véget ért farsang, és egészen húsvétig nem tartottak zajos, táncos mulatságokat. Legyünk mi is hagyományaink hordozói, hitünk megélésében egymás társai, segítségei személyes növekedésünk lehetőségeit megélve.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

*

Katolikus Tábori Püspökség

Nagyböjti áhítatot tartottak a Honvédelmi Minisztérium budapesti, Balaton utcai objektumában hamvazószerdán, február 22-én. A húsvétig tartó időszakról Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök osztotta meg gondolatait. Jelen volt Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója is.

Az áhítaton Jákob János dandártábornok úgy fogalmazott: a farsangi időszakot követően ma, a böjtidőszak kezdetén elcsendesülve indulunk neki az elkövetkező napoknak, heteknek.

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” – idézte Pál apostolt a protestáns tábori püspök, hozzátéve, hogy ez az az erő, amelyre szükség van az élet birtoklásában. Hiszen földi utunk során elfogyhat az erő az egyéni érdekek túlzott megvalósításának vágya mellett. Az erőtlen ember árnyékban él, ami felemészti testi-lelki tartalékait. Ezen élethelyzetbe bárki beleeshet, ezért fontos döntést hozni a célokról és arról, meddig vagyunk hajlandóak elmenni az elérésükért.

Berta Tibor dandártábornok, folytatva Jákob János dandártábornok gondolatait, kiemelte, hogy a nagyböjtben Isten jön el hozzánk. Jézus az Olajfák hegyén lefekszik a földre, megadja magát, és az Úrhoz fordul kérdezve őt: Mi a Te akaratod?

A böjtidőszak elcsendesülésében rá kell jönnünk, hogy mi Isten terve velünk, s, hogy a mi akaratunk egyezik-e az ő akaratával

– hangsúlyozta a nagyböjti áhítaton a katolikus tábori püspök.

A szertartás, amelyen a Légierő veszprémi zenekar katonazenészei is közreműködtek, hamvazkodással ért véget.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Katolikus Tábori Püspökség

Szöveg: Snoj Péter

Fotó: Szabó Lajos zászlós/honvedelem.hu

Magyar Kurír