„Na, te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?” – Játékfilm készül a szerzetesrendek üldözéséről

A dráma írója, Várnai Péter lapunknak elmondta: darabjának témája a magyarországi szerzetesrendek működésének erőszakos beszüntetése. 1950. június 8-áról 9-ére virradó éjszaka az ÁVH emberei először a határsávban található, majd más kolostorokból is megkezdték a szerzetesek elhurcolását. Az összehangolt akció keretében éjszakánként teherutókkal mentek ki a helyszínekre. Mindenkit összegyűjtöttek és elvittek, függetlenül attól, hogy beteg, idős vagy fiatal szerzetesről, szerzetesnőről volt-e szó. 11 800 embernek jelöltek ki kényszerlakhelyet, voltak, akiket bebörtönöztek, másokat internáltak vagy építkezéseken fogtak munkára. 

Nem sokkal később belügyminiszteri parancsra egyetlen tollvonással betiltották, felszámolták és javaiktól megfosztották az összes magyarországi szerzetesrendet, négyet kivéve. Jogi abszurdumként a rendek működési engedélyét visszavonták, noha a szerzetesrendek soha semmiféle engedélyt nem kértek és nem kaptak.  Az egész eljárás jogtalan és szégyenletes volt. 

Várnai Péter színműve fél évet ölel fel, az 1950 májusától novemberéig terjedő időszakban játszódik.

A darab címe utalás arra, hogy amikor a gyöngyösi szerzeteseket a karhatalom elhurcolta, az ávós, miközben egy szál nadrágban rugdosta fel őket a teherkocsi platójára, rájuk rivallt: „Na, te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?” 

Várnai Péter szavai szerint darabja a fikció és a valóság vegyítése. Egy konkrét eseményből, a szerzetesrendek működésének erőszakos felfüggesztéséből kiindulva az egyházüldözés általános modelljét írta meg. 

Arról, hogyan született meg a film ötlete, a következőket mondta: néhány évvel ezelőtt a Szent Gellért Kiadónál megjelent a Szabadnak születtünk című drámakötete, amelyben három történelmi színműve kapott helyet, a IV. Béla, a Krisztus inge és a Szabadság a Szabadság téren át. Eperjes Károly elolvasta a könyvet, és elhatározta, hogy a Krisztus inge című történelmi játékot filmre viszi. 

A színműben és a filmben is a Krisztus-követő, illetve a kereszténységet és az Egyházat gyűlölő erők harcolnak egymással. Az egyik szerzetes az üldözések előestéjén így fogalmaz:

Érdekes élet vár ránk. Szeretetben élünk, és mindenki gyűlöl minket!”

Emlékezhetünk Krisztus szavaira: „A világ gyűlölni fog titeket az én nevemért.” Egyértelmű, hogy a materializmusra épülő szocialista rendszer az Egyház és a kereszténység totális megsemmisítésére törekszik. Ugyanakkor a gonosz erői egymást is felfalják. Terrorgépezetet tartanak fenn, besúgórendszert működtetnek, de egymás ellen is fordulnak. Ám az emberek szívéből nem tudják kiirtani a kereszténységet, így csak a testet semmisíthetik meg, a lelket nem. 

A történet középpontjában a ferences szerzetes, Leopold atya és az egykori piarista diákból lett fiatal ávós, Keller főhadnagy áll, aki – talán mert nem tud elszámolni a lelkiismeretével, és mert görcsös bizonyítási kényszer is munkálkodik benne – különösen kíméletlen Krisztus követőivel szemben. Korrupt is, meggyőződése, hogy bármit megengedhet magának, így üzletel az elhurcolt szerzetesek vagyonával és a benzinnel. De egy totalitárius rendszerben a hatalom emberei egymást is figyelik, senki nem érezheti biztonságban magát. Várnai Péter érdekességként elmondta: néhány héttel ezelőtt még úgy tervezték az alkotók, hogy a film végén az egymással szemben álló felek közül az egyik legyilkolja a másikat, de azóta változott a koncepció: egyfajta misztikus kiengesztelődésnek lehetnek majd tanúi a nézők, ám erről egyelőre nem akart többet mondani.

A film szereplőiről a dráma szerzője elárulta: a mélyen hívő Eperjes Károlyon kívül a többiek jó szándékú keresők, akik szakmai kihívásnak tekintik, hogy egy, a transzcendenciát a középpontba állító filmben játszanak.  

A film alapjául szolgálódarab írója arról is beszélt, hogy a magyarországi szerzetesek '50-es évekbeli elhurcolásáról több dokumentumfilm is készült, de egész estés játékfilm még nem, így ez a mozi hiánypótló lesz. Várnai Péter és a film alkotói fontosnak tartották, hogy közös történelmi múltunknak erről az időszakáról olyan feldolgozást készítsenek, amely a ma embere számára is átélhetővé és megismerhetővé teszi a kort, az egyházi emberek heroikus helytállását és a hatalom totális háborújának embertelenségét.

A film forgatókönyvét Várnai Péter címzetes prépost színműve alapján Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írta. A főszerepeket Eperjes Károly mellett Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Nemcsák Károly, Jakab Tamás, Tóth János Gergő alakítják. Jelentős mellékszerepekben többek között Derzsi János, Koltai János, Tordai Teri, Császár Angela és Tóth Auguszta lesz látható.

A technikai rendezői feladatokat Pájer Róbert látja el. A film egyedi képi világáért a Made In Hungária, illetve A feltaláló (Gyöngyössy Bence Béres Józsefről szóló filmje – a szerk.) Balázs Béla-díjas operatőre, Csukás Sándor felel. A látványtervező Fekete Mónika, a film zenei világát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Neszlényi-díjával kitüntetett Bucz Magor Soma teremti meg. 

A Krisztus inge producere A Hídember, a Mansfeld, Az ajtó és a Régimódi történet című filmeket is jegyző, Balázs Béla-díjas Hábermann Jenő.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Nemzeti Filmintézet

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata a 2021. május 23-i Új Ember Mértékadó mellékletében jelent meg.