„Nem lehet a valóságot az erkélyről nézni” – Elkezdődött a Rimini Meeting

Az egyhetes program kezdetén Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke olvasta fel Ferenc pápa üzenetét, amelyet Pietro Paolin bíboros, államtitkár küldött Riminibe.

„A találkozó címe minden évben meghív a létezés alapvető szempontjainak átgondolására, amelyek a hétköznapi élet sürgető ritmusa miatt gyakran zárójelbe kerülnek. Az élet töredezett és kiszáradás fenyegeti. Ezért érdemes időnként megállni és megvizsgálni az emberi lényünket meghatározó nagy kérdéseket, amelyeket lehetetlen teljesen figyelmen kívül hagyni. Ebből a szempontból tekinthetünk a Meeting témájára: »Szerezd meg azt, amit atyáidtól örököltél, hogy a tiéd legyen!« (Goethe: Faust) Ez egy meghívás, hogy személyes történetünkben visszajussunk a saját eredetünkhöz. Túl sok ideig gondoltuk úgy, hogy atyáink öröksége úgy maradt a miénk, mint egy kincs, amelyet elegendő őrizni, hogy égve maradjon a láng. De nem így van: a tűz, amely az előttünk élők szívében még lángolt, lassan meggyengült. A jelenlegi társadalom egyik korlátja, hogy tompul az emlékezet, mint valami haszontalan és fárasztó terhet akarjuk eldobni azt, ami korábban volt. Ennek azonban súlyos következményei vannak. Gondoljunk a nevelésre, hogy remélhetjük az új nemzedékek növekedését emlékezet nélkül? És hogyan gondolhatjuk a jövőt építeni anélkül, hogy állást foglalnánk a történelemmel kapcsolatban, ami jelenünket létrehozta? Mi, keresztények nem ragaszkodunk nosztalgikusan egy olyan múlthoz, amely már nincs. Sokkal inkább bátran előretekintünk. Az idő, amelyben élünk, előnyös a magából kilépő, de emlékekben gazdag Egyház számára.”

A levél utal a megkeresztelteket fenyegető betegségre, a lelki Alzheimer-kórra is, amely abban áll, hogy elfelejtkezünk Istennel való személyes kapcsolatunk történetéről, az első szeretetről. Hogyan lehet elkerülni ezt? Egyetlen módja van: hogy aktualizáljuk a kezdeteket, az első szeretetet, amely nem elmélet vagy elvont gondolat, hanem egy személy. Hogyan ér el minket a hit nagyszerű hagyománya? Hogyan jut el ma hozzánk Jézus szeretete? Az Egyház életén át, tanúk sokaságán át, akik kétezer éve újra meg újra meghirdetik az eseményt és igyekeznek folyamatosan megélni a kezdeti tapasztalatot.

Vissza kell térni ahhoz a ragyogó pillanathoz, amikor utam kezdetén Isten kegyelme megérintett, amikor Jézus irgalommal rám tekintett. Ez a tekintet mindent megelőz, ahogy Szent Ágoston Zakeusról írja: „Jézus ránézett és ő látni kezdett”. Nem szabad elfelejteni ezt a kezdetet. Íme, amit örököltünk, az értékes kincs, amelyet mindennap újra fel kell fedezni, ha azt akarjuk, hogy a miénk legyen – fogalmaz a pápai üzenet. – Visszaszerezni örökségünket egy olyan feladat, amelyre Egyház Anyánk minden nemzedéket meghív.

A Szentatya arra figyelmeztet, hogy ne csodálkozzunk a fáradtságon és a szenvedéseken, amelyek utunk során érnek. Nem lehet a valóságot az erkélyről nézni vagy díványról, mint a tévét. Csak ha visszanyerjük az igazat, a szépet és a jót, amit atyáink ránk hagytak, akkor tudjuk lehetőségként megélni a korszakváltást, alkalomként, hogy meggyőző módon közöljük az emberekkel az evangélium örömét. Ezért Ferenc pápa arra biztatja a Meeting résztvevőit, hogy segítsenek észrevenni a sok többé-kevésbé egyértelmű jelet, amelyek Istenre, mint a létezés végső okára utalnak, hogy mindenkinek élő választ adhassanak az emberi szív nagy kérdéseit illetően – zárul az üzenet.

„Imádkozzunk a barcelonai terrorcselekmények áldozataiért és kérjük, hogy képesek legyünk továbbadni azt az ölelést, amelyet a feltámadt Krisztus hozott világnak” – ezzel a felhívással kezdődött a szentmise. Francesco Lambiasi, Rimini püspöke szentbeszédének elején idézte Ferenc pápát: „Az evangéliumot joga van minden embernek megismerni és a keresztényeknek kötelességük hirdetni azt, anélkül, hogy bárkit is kizárnának. Nem úgy, ahogy valaki egy új kötelezettséget helyez a másikra, hanem sokkal inkább úgy, mint aki megoszt egy örömöt, ígéretes távlatot ad, egy vonzó ünnepre hív meg.”

A vasárnapi – a kánaáni asszonyról szóló – evangélium (Mt 15,21–28) kapcsán a püspök megvallotta: nem könnyű ezt a Jézust a memóriánkban róla elmentett adatok „fájljai” közé elhelyezni. Valóban, Jézus, aki szelíd és érzékeny, most ilyen nyersnek és rugalmatlannak mutatkozik az asszonnyal, aki nem tett semmi rosszat, csak csodatevő képességének egy morzsájáért koldul beteg leánya számára.

Ugyanakkor – hangsúlyozta a főpásztor – Jézus nem küldte el az édesanyát, mert soha nem küldött el senki, hiszen Ő az Atya küldötte. Látszólag elutasító, de látva az asszony rendíthetetlen bizalmát, megdicséri hitét. Nem voltak sem jogai, sem érdemei, nincsenek benne elvárások csak valami morzsányi remény, hogy sürgető gondjára segítséget kaphat.

Jézus Isten arcát mutatja meg, aki számára nincsenek határok és akadályok, Atya, aki végtelenül szeret minket, szíve sokkal nagyobb a miénknél, de nem hagyja senkinek, hogy kisajátítsa. Az Atya nem szűnik meg a párbeszéd hídjait építeni és szívében hordja a vágyat, hogy összes teremtménye egy napon majd egy asztalhoz ülhet a Mennyek Országában. Jézus szándéka nagyon is evangéliumi, megmutatja az akadályt, ami aztán a hit által lerombolható. Így az üdvösség története mindannyiunk számára személyes történetünk megváltásává válhat. Aki szenvedések közepette él, annak kiemelt helye van az Atya szeretetében – mondta Lambiasi püspök –, függetlenül attól, milyen fajhoz, nemzethez, valláshoz tartozik.

Mert a szenvedés az emberi törékenységből származik. És a hit csak akkor vált meg minket, ha nem zárjuk el szívünket a másik szenvedése elől, akitől sokszor csak azért tartunk távolságot, mert „más”, mint mi. Máskülönben csak súlyosabbá teszi amúgy sem kis felelősségünket – zárta szentbeszédét Rimini püspöke.

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök, aki 2016-ban személyesen is ellátogatott a Meetingre, idén üzenetet küldött a találkozó résztvevőinek. Ebben hangsúlyozza a generációváltás fontosságát, s benne a politikusok mellett a felnőttek és a fiatalok felelősségét. Az elnök szerint a fiataloknak kell a korszakváltás mestereivé válniuk és képesek is erre.

A demográfiai válság súlyos a társadalmunkban, és elősegíti azt, hogy behatároltan tekintsünk életünk távlataira, elfelejtve a jövőre való felkészülést. Az előretekintő erők feladata az, hogy a ma döntéseinek következményeire felhívják a figyelmet, és ellensúlyozzák azoknak a szűklátókörűségét, akik megtagadják, hogy felemeljék tekintetüket és tervezzék a jövőt. A tudatos felelősség azok felé, akik utánunk jönnek, olyan, mint a szolidaritás azokkal, akik bajban vannak: ezek nélkül a létfontosságú ösztönzések nélkül nincs folytonosság a közösség életében, és a társadalom fejlődési képességei maguk is jelentősen gyengülnek. Energiákat fektetve a jövőbe a közösség újra megtalálja a bizalmat, és megduplázza erejét – zárul az olasz köztársasági elnök üzenete.

Nagy érdeklődés kísérte a Meeting első napján Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök Az örökség és Olaszország jövője című előadását. Megemlékezett a spanyolországi terror olasz áldozatairól, név szerint megemlítve őket, majd hozzáfűzte: a terroristák nem fognak minket a szabadságunkról való lemondásra kényszeríteni. A migráció, mint mondta, nem átmeneti, problémájával kapcsolatban többek között hangsúlyozta, hogy a kizárás és a falak nem veszik figyelembe a realitást, ezért nem jelentenek választ.

Délután került sor Francesco Patton szentföldi ferences kusztos tanúságtételére 800 év a Szentföldön – egy most is élő örökség címmel. A Korszakváltás – a válság mint átmenet című előadás-sorozat első részeként Luciano Violante, az olasz képviselőház nyugalmazott elnöke beszélt a demokráciát érő kihívásokról és lehetőségekről. Este a Kínai Nemzeti Operaház társulata adta elő Puccini operáját, a Pillangókisasszonyt, amely által egyedülálló módon valósult meg a népek, kultúrák közötti találkozás.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír