„Nem úrnak, hanem szolgának szentellek benneteket” – Pap- és diakónusszentelés Kaposváron

Hazai – 2025. június 30., hétfő | 19:14

Június 28-án Varga László megyéspüspök áldozópappá szentelte Brunczvik Mátyás diakónust, átmeneti diakónussá Vida Attila papnövendéket, valamint állandó diakónussá Brunczvik Attila diakónusjelöltet a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmisén – melynek végén jubiláns papokat és püspökségi munkatársakat is köszöntöttek – koncelebrált Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök is.

A főpásztor a szentmise elején köszöntötte a megjelenteket, a paptestvéreket, a szentelendőket, családtagjaikat, a közösségeik tagjait, és külön kiemelte a jubiláló lelkipásztorokat. „Öröm itt lenni, öröm együtt lenni, s még nagyobb öröm áldozópapot és diakónust szentelni” – hangsúlyozta a főpásztor köszöntőjében.

Az evangélium szavai után Somos László általános helynök szólította a szentelendőket, majd tanúsította, hogy méltóak a szolgálatra.

„Ilyen még nem volt, apát és fiát egyszerre szenteljük” – kezdte szentbeszédét a megyéspüspök Brunczvik Attilára és Mátyásra utalva, majd Vida Attilához fordulva elmondta: amikor Attila jelentkezett, hogy a Kaposvári Egyházmegyében szeretné folytatni a tanulmányait, a Cenacolo Közösségbe küldte gyakorlatra, mielőtt folytathatta volna képzését.

Varga László püspök ezután öt pontban fogalmazta meg azokat a gondolatokat, melyeket a szentelendőknek útravalóul, a jelen lévő püspök- és paptestvéreknek pedig megszívlelésre szeretett volna átadni.

„Ne tévesszen meg benneteket a megszólítás: főtisztelendő, vagy tisztelendő úr! Én nem úrnak, hanem szolgának szentellek benneteket, mert az, akinek a személyében az oltárnál álltok, úgy van közöttünk, mint szolga. Sose felejtsétek el ezt!

Nem hősöket szentelek, hanem gyarló embereket, akik a felfeszített Krisztust szolgálják.

A felfeszített, meghalt és feltámadt Krisztus testén ott vannak a sebhelyek, amelyek mindig arra emlékeztetnek, hogy nem vagyunk tökéletesek, sem hősök, hanem sebzettek vagyunk, akik irgalomra szorulnak. Fogadjátok el Isten irgalmát, amikor nehéz és sebekkel, küzdelmekkel telivé válik az út!

Nem csak azoknak lesztek a papjai, akik még megmaradtak a templomban.

Mindenkinek a papjai és diakónusai lesztek. Különösen a fogyatékossággal élőkre, az Egyház peremén élőkre, a tisztátalannak hívott emberekre, a száműzöttekre gondolok, azokra, akik nem mernek bejönni a templomba, mert nem érzik jól magukat köztünk.

Nem azért nem érzik jól magukat, mert Krisztus nem szereti őket, hanem azért, mert az Egyházban lévők nem fogadják szeretettel őket. Ti mindenkinek a papjai és diakónusai lesztek! Sose feledjétek el, Isten Szíve mindenkit vonz. Fogadjátok és keressétek meg őket szeretettel.

Ne utánozzatok senkit! Legyetek eredetiek, adjátok önmagatokat, és legyen bennetek humor, hiszen ahhoz, hogy valaki boldog pap legyen, három dolog kell: hit, humor, gyomor. Legyetek derűsek, s ha épp nem megy, ti is

kérjétek a humor ajándékát a Szentlélektől, ahogyan azt XXIII. János pápa is tette.

S az utolsó gondolat:

nagyon szeressétek a liturgiát, de nem szabad jobban szeretnetek a liturgiát az embereknél”

– zárta szentbeszédét a megyéspüspök, melyet követően a szerpapjelöltek nyilatkoztak a nép és a megyéspüspök előtt szándékuk tisztaságáról, s arról, hogy szolgálatukat a papi rend segítésére és a keresztény nép javára alázatos szeretettel gyakorolják, magukat egészen Krisztusnak szentelve.

Ezután az áldozópapságra készülő jelölt nyilatkozott szándékáról, majd a szentelendők annak jeléül, hogy teljes egészében meghalnak a világnak és Istennek akarnak élni, arcra borultak az oltár előtt, mialatt a hívek és a papság a Mindenszentek litániáját imádkozták értük.

Ezt követően a megyéspüspök imája és kézrátétele által adta át a szer- és áldozópapi hatalmat, majd az egyházmegye papjai kézrátételükkel fogadták be őket a papi közösségbe.

A beöltözést és krizmával való megkenést követően az újmisés áldozópap az egyházmegye papságával és a főpásztorral együtt mutatta be a szentmisét.

A liturgia végén a jubiláns papokat emléklappal és emlékplakettel köszöntötte a megyéspüspök, aki aztán a püspökség két munkatársa, Gombos Péter és Berkes József karbantartók munkáját szintén emléklappal köszönte meg.

A szentmise az újmisés áldással ért véget, melyben először a megyéspüspököt részesítette Brunczvik Mátyás.

Vida Attila diakónusi gyakorlatát a kaposfői plébánián végzi, Brunczvik Attila a siófoki Sarlós Boldogasszony Plébánián szolgál majd, Brunczvik Mátyás áldozópap ugyanezen plébánián kezdi meg kápláni szolgálatát.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk/Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria