„Nincs vesztegetni való időnk” – Tízezrek tüntettek Ukrajna békéjéért Rómában

„Nemet mondunk a háborúra!” – ezt ismételgették szombat délután fáradhatatlanul fiatalok, idősek és családok Róma utcáin. Kilenc hónappal az ukrajnai háború kezdete után követelték a béketárgyalások megkezdését, hogy véget érjenek a bombázások és elkerüljük a nukleáris háború fenyegetését. Az Európa a békéért elnevezésű koalíció által szervezett béketüntetésen legalább 30 ezer ember gyűlt össze az olasz fővárosban, különböző szervezetek képviselői, és sok egyszerű állampolgár, aki nem nyugszik bele abba, ami Ukrajnában, Iránban és minden olyan országban történik, ahol nem tartják tiszteletben minden ember szabadságát.

Fehér lufikkal, transzparensekkel, a béke zászlóival vonultak, hogy sürgessék a tárgyalásokat Ukrajna békéjéért. Számos katolikus mozgalom részt vett a béketüntetés szervezésében, köztük a Sant’Egidio közösség, a XXIII. János Pápa Közösség, az Olasz Keresztény Dolgozók Szövetsége (ACLI), a Pax Christi, a maffia ellen küzdő Libera mozgalom.

Színes forgatag várta a felszólalókat, zene szólt, kék-sárga ukrán zászlók lobogtak; háborúellenes, békét hirdető jelszavak álltak a transzparenseken.

Az azonnali tűzszünetet követelő tömeg a Repubblica térről indult 12 órakor, és a lateráni Szent János-bazilika előtti téren állt meg.

Felolvasták Matteo Zuppi bolognai érsek, a CEI elnöke levelét, amelyet a békéért tüntetőknek írt: „Hányan halnak meg drámai módon a háború miatt!

A halottak nem statisztikák, hanem emberek. Nem akarunk hozzászokni a háborúhoz, a szívszorító képekhez.

Mennyi erőszak marad láthatatlan a sok elfeledett háborúban! Ezért kérjük olyan erőteljesen, ahogyan csak tudjuk: »Segítség! Rosszul vannak! Haldokolnak! Tegyünk valamit! Nincs vesztegetni való időnk, mert az idő még több halált hoz!«… Léteznek olyan utak, amelyek a békéhez vezetnek, mert a világ nem élhet béke nélkül. Most még el vannak rejtve, de ott vannak. Ne várjunk egy még nagyobb tragédiára. Próbáljuk meg, hogy mi járunk elsőként ezeken az utakon, hogy másoknak is legyen bátorságuk megtenni. Tegyük világossá, hogy melyik oldalon akarunk állni, és merre kell mennünk…

Nem az a realista, aki megvonja a vállát, és azt mondja, hogy úgyis minden felesleges. El akarjuk mondani, hogy a béke lehetséges, nélkülözhetetlen, mert olyan, mint a levegő, amelyet belélegzünk.

És ezekben a hónapokban hiány van belőle… Azok, akik a békéért harcolnak, realisták, sőt ők az igazi realisták, mert tudják, hogy csak együtt van jövőnk…

Békét kérni nem jelenti azt, hogy elfelejtjük, hogy van egy agresszor, és van, akit megtámadtak; látjuk, hogy kinek a konkrét felelőssége. Ferenc pápa nyomatékosan szólított fel a háború leállítására. Nemrégiben azt mondta: »Arra kérjük az Orosz Föderáció elnökét, hogy népének szeretete miatt is állítsa le az erőszak és a halál spirálját..., és arra kérjük Ukrajna elnökét, hogy legyen nyitott a komoly békejavaslatokra«. Kérd tehát a békét és vele együtt az igazságosságot. Az emberiségnek és a bolygónak meg kell szabadulnia a háborútól. Arra kérjük az ENSZ főtitkárát, hogy sürgősen hívjon össze nemzetközi békekonferenciát, hogy helyreállítsa a nemzetközi jog tiszteletben tartását, garantálja a kölcsönös biztonságot, és kötelezze az összes államot a nukleáris fegyverek felszámolására, valamint a katonai kiadások csökkentésére a szegénység elleni beruházások javára…

Isten, akinek a neve mindig a béke neve, szabadítsa meg a szíveket a gyűlölettől, és segítsen a béke mellett dönteni, különösen azoknak, akik felelősek azért, ami történik. A békével semmi sem vész el. A béke embere mindig áldott, és áldássá válik mások számára.”

A Lateráni Szent János-bazilika előtt felállított színpadon egymást követték a beszédek, amelyek a tüntetés által hirdetett üzeneteket, a diplomáciai beavatkozás és az olyan jó javaslatok fontosságát hangsúlyozták, amelyek nem a piac és az érdekek logikáját követik, hanem egy emberléptékű társadalom felépítését szolgálják, amely tiszteletben tartja minden ember, különösen a legutolsók jogait. A beszédek előtt egy ukrán békemozgalmi aktivista és az orosz hadkötelezettséget megtagadók mozgalma koordinátorának tanúságtételét közvetítették videofelvételről, valamint felolvasták Secuko Turlov, Hirosima túlélőjének üzenetét.

Emiliano Manfredonia, az ACLI elnöke elmondta: „A háború egy olyan rossz, amely mindig visszatér a történelemben, és pusztít. Amióta Oroszország felvállalta annak felelősségét, hogy megszáll egy szuverén országot, Ukrajnát, és elszabadítja ezzel a gyűlölet és az erőszak spirálját, mindannyiunkat fojtogat a tehetetlenség és az elveszettség érzése. Nem fogadjuk el a háború logikáját, amely folyamatosan terjed a viselkedésben, a gondolatokban, az események elbeszélésében, a sérelmekben.” Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója szerint „kell hogy a béke lehetséges legyen. Itt, ezen a téren egybegyűjtjük reményeinket és elképzeléseinket. A béke a központi cél, béke nélkül nincs jövő. Sokan vagyunk, akik ezt mondjuk”.

Luigi Ciotti atya, a Libera Alapítvány vezetője olyan javaslatot terjesztett az olasz parlament elé, hogy a személyi jövedelemadó egy részét fordíthassák a szegénység elleni küzdelemre, munkahelyek, a szabadság és a méltóság megteremtésére.

A tüntetés 17 órakor ugyanazzal a felhívással ért véget, mint amellyel kezdődött: „Ezt a háborút azonnal meg kell állítani. Elég a szenvedésből! Olaszországnak, az Európai Uniónak, a tagállamoknak és az ENSZ-nek felelősséget kell vállalniuk a tárgyalásokért. Sürgősen törekedni kell a konfliktus politikai megoldására, a diplomácia minden erőforrását és eszközét bevetve annak érdekében, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartása érvényesüljön, tárgyalóasztalhoz ültetve Ukrajna és Oroszország kormányának képviselőit.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Agensir; Vatican News

Fotó: Avvenire; Vatican News; Santegidio.org

Magyar Kurír