„Ó, Szent István, dicsértessél!” – Államalapító királyunk ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a napkori Szent István-templom búcsúi szentmiséjét mutatta be augusztus 20-án. A szentmise homíliájában Szent István király lelkiségét állította középpontba, aki az evangélium tanítása szerint (ld. Mt 7,24–29) sziklára építette életét és országát. 

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy milyen a mi hitünk, életünk. Vallásos mázzal bekent negédes dolog, vagy másokért áldozatot hozó, szeretetet életre váltó, önmegtagadással gyakorolt krisztusi élet? Milyen az imádságom? 

Debrecenben Szent István király ünnepén megáldották az új kenyeret, majd koszorúkat helyeztek el a Dósa nádor téren található Szent István-szobor előtt.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita előimádkozása után Fekete Károly református püspök tartott rövid beszédet, majd ezután került sor az új kenyér, Isten ajándéka, az emberi munka gyümölcse megáldására, amely szertartást Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte.

A teljes beszámoló ITTés ITT olvasható.

*

Egri Főegyházmegye

Államalapító Szent István király ünnepén hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az egri székesegyházban.

Szent István király napja egyszerre nemzeti és egyházi ünnepünk; egyaránt része keresztény és magyar identitásunknak – mondta prédikációjában Ternyák Csaba érsek. – Nemzetünk sorskérdései nem mentenek fel bennünket attól, hogy magunkba tekintve egyéni életünket is mérlegre tegyük. Szent István sziklára építette nemcsak a saját életét, hanem hazánk jövőjét is a kereszténység megszilárdításával és azzal, hogy az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Követnünk kell az ő példáját, és életünket nem futóhomokra, hanem Jézus követésével sziklára kell építenünk. Első szent királyunk ünnepe alkalom arra, hogy hívő emberként megfogadjuk, hogy életünk útját még inkább az evangélium eszménye szerint szeretnénk élni.

A főpásztor utalt Szent II. János Pál pápa harminc évvel ezelőtti magyarországi látogatására, aki akkor így fogalmazott: „Királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok. Megtanultatok az evangélium szerint élni. Akkor hát ne éljetek tovább úgy, mint a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak; az élvezetek, a birtoklás és a siker hajszolásának. Hanem éljetek úgy, mint új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé. Ez Szent István életstílusa, amelyet örökségként hagyott rátok. Az ő alakja zsinórmérték nemcsak az ország vezetőinek, hanem minden embernek, aki az ő népéhez tartozik.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Államalapító Szent István királyunk ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt, majd vezette a Szent Jobb-körmenetet.

Az új kenyér megáldása előtt Erdő Péter bíboros rövid beszédben köszöntötte az ünnepi szentmise résztvevőit, kiemelve: „a magyarság és a kereszténység ezer éve együtt járja útját, és hivatást kapott arra, hogy továbbadja Krisztus szeretetét az egész világnak. Ezzel a bizalommal áldjuk meg most az új kenyeret, kérünk reményt és békességet népünk és az egész emberiség számára.”

A szentmise szónoka Felföldi László pécsi megyéspüspök volt. Prédikációjában többek között arról beszélt, hogy Szent István élete, uralkodása állandó külső és belső, lelki harc volt. „Szent István király megvívta a neki rendelt harcot a külső ellenségekkel, és hazát teremtett, amely ma is különleges, jó föld, mely minden lehetőséget megad ahhoz, hogy testileg, lelkileg egészséges emberek, családok éljenek itt.” Paul Claudel francia író és diplomata gondolatait idézte, aki így fogalmazott István király fiához, Szent Imre herceghez írt Intelmekről:

„A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már kilencszáz évvel ezelőtt, a mai európai emberiség hajnalán ilyen halhatatlan eszű királya volt. Én Szent Istvánt a messzi középkor legnagyobb diplomatájának tartom… S én, a francia diplomata, a hívő katolikus erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást.”

A könyörgések után Erdő Péter bíboros – Esterházy Pál nádor imádságával – felajánlotta népünket a Magyarok Nagyasszonyának.

Az ünnepi szentmise végén megtartották a Szent Jobb-körmenetet.

Az ereklye előtt a Katolikus Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tagjai és önkéntesei, a szerzetes- és lovagrendek képviselői, az apostoli élet társaságainak tagjai, a papság, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak.

A Magyar Kurír beszámolója ITT olvasható.

*

Győri Egyházmegye

Augusztus 20-án, Szent István király, Magyarország fővédőszentjének ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztorral koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; liturgikus szolgálatot teljesítettek a Brenner János Hittudományi Főiskola papnövendékei.

„Szent Istvánban Isten egy olyan földi országalapítót adott nekünk, akinek műve maradandónak bizonyult. Honnan volt Szent Istvánban ez a hatalmas politikai, államszervezői tudás és lelki gazdagság, hogy ilyen művet tudott létrehozni? – tette fel a kérdést Veres András püspök. – Kétségtelen, Istentől olyan egyéni adottságokat és képességeket kapott, amelyeket nem mindenki kap meg, ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy Isten segítsége nélkül minden emberi, kapott képessége ellenére sem lett volna képes a művét létrehozni. Istvánnak felfelé nyitott szíve és felfelé kapaszkodó lelke volt.”

Veres András elmélkedését Szent II. János Pál pápa székfoglaló beszédének soraival zárta: „Testvéreim! Ne féljetek Krisztus körül összegyűlni és elfogadni az Ő hatalmát. Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt, tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat!”.

A szentmise végén a megyéspüspök megáldotta az új kenyeret.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök a kaposvári Kossuth téren mutatott be szentmisét, melyet hálából ajánlott fel Kaposvárért, a város vezetőiért s minden lakójáért.

Szent királyunk igaz ember volt, hiteles ember volt és szent ember volt – emelte ki szentbeszédében a főpásztor. – Vissza kell tenni az Igazságot, Istent az őt megillető helyre, úgy, ahogyan első szent királyunk élete, példája, tanítása irányt mutat számunkra. István király számára létezett igazság, s ez nem ő volt, nem az ő személyes szabadsága. Életét egy nála nagyobb, egy nála teljesebb igazságnak, Jézus Krisztusnak rendelte alá. Jézus volt a viszonyítási pont számára.

István király nemcsak igaz és hiteles ember volt, hanem szent ember is. Azok a szentek, akik bármilyen körülmények, szenvedések közepette megengedik a szeretetnek, hogy betöltse őket olyan fokon, hogy ez a szeretet, aki maga az Isten, túlcsorduljon az életükön, s elérjen másokat is.

„Hálát adok Istennek a szent magyarokért, az Árpád-ház szentjeinek hosszú soráért és a napjainkig felfedezhető, köztünk élő szentekért, akik voltak olyan bátrak, hogy az élet teljességére, a szentségre mondtak igent. Nagyszerű életet akartak élni – hangzott el Varga László püspök szentbeszédében. – A Szentlélek, aki itt van közöttünk és bennünk, mindenkit szentté fog tenni, aki erre vágyakozik és igent mond. Akkor sokkal szebb lesz ez a világ. Sokkal több öröm, nagyobb bátorság, több tisztaság és igazság, s hitelesség lesz közöttünk.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Pannonhalmi Területi Apátság

„A kenyér a mindennapi tápláléknak, Isten gondoskodásának, jóságának szimbóluma, hogy szellemi, lelki táplálékot kapunk életünk során. Ezért akarunk hálát adni az Úrnak újra és újra – mondta Hortobágyi T. Cirill főapát a Szent István-napi kenyéráldáson. – Azt is megadod nekünk Urunk, hogy Szent István király nyomán országot és hazát építsünk közösségben, békében és egyetértésben.”

A jelenlévőkkel együtt a főapát a múltunkért, az országunkért, a sorsunkért is hálát adott, továbbá azért, hogy az Úrral együtt munkálkodhatunk a jövőn és Isten országának beteljesülésén, majd az áldását kérte a kenyérre. „Add, hogy aki ebből eszik testének erőt és lelkének üdvösséget nyerjen. Add, hogy egykor Szent Istvánnal és minden szenteddel együtt helyet foglaljunk szent fiad ünnepi asztalánál.” Az áldás után a főapát és Szabó Márton testvér megszegték és a jelenlévők között szétosztották a kenyeret.

Az idei ünnep egyik csúcspontja volt az esti Intelmek-előadás: Szent István fiának írt sorait Dunai Tamás keltette életre.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

 

Székesfehérvári Egyházmegye

Püspöki szentmisével és kenyérmegáldással ünnepelték Szent Istvánt, az első magyar szent királyt Székesfehérváron is. A város papságával együtt celebrált szentmisét a Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal püspök a Szent Imre-templomban.

A főpásztor prédikációjában a szent királyról mint népe jövőjéért felelősségteljesen gondolkodó és cselekvő magyar államvezetőről beszélt, akiben egyesültek mindazok a tulajdonságok, amelyeket a keresztény uralkodó eszménye megkövetel.

István király személye úgy áll előttünk, mint felelős ember. „Egy ember, aki nem a maga javát keresi, hanem aki elfogadja a rá mért sorsot, az Istentől kapott feladatot. Felelős volt gyökereivel szemben. Tudta, mi a magyar sors, tudta milyen a magyar lélek, és tudta, minek mi a következménye, hogy nem mindegy, mit mond, mit rendel el, és főleg: nem mindegy, milyen példát mutat életével, mire vezeti családját és nemzetét” – mondta Spányi Antal püspök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szent István öröksége ma is arra szólít minket, felelősséget kell vállalnunk egyházunkért és keresztény hitünkért.

Beszéde végén a főpásztor hangsúlyozta: „Felelős emberek kellenek, mert felelős ember lehet igazán Szent István népéhez tartozó.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Szombathelyi Egyházmegye

Rajtunk múlik, hogy milyen szellemiségben adjuk tovább azt az ezeréves kincset, amit népünk Szent Istvántól kapott – hangsúlyozta ünnepi szentbeszédében Székely János megyéspüspök Szombathelyen. Államalapító szent királyunk ünnepén a Kálvária-templomban mutatott be szentmisét, amelynek végén megáldotta az új kenyeret is.

A nemzetünk jövője a kezünkben van. Tudjuk-e továbbadni a következő nemzedéknek a hitet, amit ezer éven át őriztek őseink? Tudjuk-e továbbadni a lángot, vagy velünk megszakad? – tette fel a kérdést a főpásztor. Emlékeztetett a magyar történelem egyik sorsfordító pillanatára, a nándorfehérvári diadalra, amikor a nemzet tagjainak egy része tisztában volt a török fenyegetés súlyosságával, és fegyvert ragadott.

Sok múlik a fiatalokon – emelte ki Székely János. – Azon, hogy igent mondanak-e az életre szóló szerelemre és házasságra, a gyermekvállalásra, az evangélium örömhírére. De sok múlik azon is, milyen törvények születnek, olyanok-e, amelyekben ott van a másik ember iránti szeretet, gondoskodás – mondta a megyéspüspök. Felidézte a száz éve Olaszfán született Ódor Anna Teréz orsolyita nővér alakját, aki Indiában szolgált közel hat évtizeden keresztül és segítette a társadalom legszegényebbjeit. Ő Szent István örökségének hiteles hordozója és továbbadója volt – mondta a főpásztor. – Teréz nővéren keresztül Krisztus jelent meg Indiában.

„Nem szavakkal kell a hazát szeretni vagy az evangéliumot átadni, hanem tettekkel. Ez az a szikla, amelyre Szent István építeni akart. És az a nyelv a szeretet nyelve, amelyet mindenki megért” – fogalmazott Székely János püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Váci Egyházmegye

Augusztus 20-án Vác város Szent István-napi megemlékezését a Konstantin téren rendezték meg. Az ünnepi beszédet Marton Zsolt váci püspök mondta, majd megáldotta az új kenyeret. Matkovich Ilona polgármester és Inotay Gergely alpolgármester kitüntetéseket adtak át az ünnep alkalmából.

A beszéd elején Marton Zsolt feltette a kérdést, vajon Szent István király mit mondana ma a váciaknak? „Úgy gondolom, azt ajánlaná, hogy mi is építsük sziklára életünk házát: hazánkat és benne városunkat, hitünket, családunkat.”

István király igazságos, irgalmas, békeszerető és béketeremtő, jámbor és szent királyunk volt. A püspök felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy „tanuljuk el István királytól a béketeremtés és a befogadás kultúráját! Békét teremteni és békeszeretőnek lenni nem pusztán fegyverszünetet jelent, vagy elmenekülni a konfliktusok elől, beletörődni a sorsunkba. Legelsősorban békében kell lennünk önmagunkkal és embertársainkkal. Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni.” Irgalmát egy korabeli idézettel támasztotta alá, amelyet Thietmar merseburgi püspök mondott róla: „Sohasem hallottam, hogy valaki legyőzöttet így kímélt volna, mint István király.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Veszprémi Főegyházmegye

Magyarország fővédőszentjének ünnepén Udvardy György érsek Keszthelyen, a Kis Szent Teréz-bazilikában mutatott be szentmisét. Koncelebrált Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora; Mezei András, a bazilika plébánosa; Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosa és Bacsa Dávid káplán.

A főpásztor homíliája elején arról az emberi példázatról beszélt, aki sziklára építi életét és házát, illetve arról, aki homokra építi életét és házát. Mi a szikla az életünkben, ami biztonságot ad? Ki a szikla? – elmélkedett a veszprémi érsek. – Megvalljuk és hisszük, hogy ez a szikla Jézus Krisztus. Jézus tanítása az Isten országának törvényét tárja fel előttünk. Krisztus nem ismerése, a Krisztustól való elfordulás vagy a követésében való meggyengülés visszataszít a pogány gondolkodásba, abba a létmódba, aminek nincs jövője, nincs távlata. Szent István király műve állja az idők próbáját, kiáll mindenféle vihart, mert sziklára épített, és jöhet bármi nehézség, biztos alapon áll.

Az ünnepi szentmisét követően Udvardy György érsek a történelmi egyházak képviselőivel együtt megáldotta az új kenyeret.

 

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pannonhalmi Területi Apátság; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Ambrus Marcsi (NEK)/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Németh Péter/Győri Egyházmegye; Vozáry Róbert/Szent István Televízió; Kling Márk/Kaposvári Egyházmegye; Galambos Tamás/Pannonhalmi Területi Apátság; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír