„Olyan ez, mintha hazajönnék, csak itt jól érzem magam” – Máltai játszóterek Óbudán

Nintendo, biliárd, csocsó. Nem hagyományos játszótéri elemek, egyes máltai játszótereken mégis megtalálhatóak. A kamaszcsalogató játékok ugyanakkor csupán a jéghegy csúcsát jelentik: ezek a játszóterek ugyanis minden korosztály számára tartogatnak jó lehetőségeket: programokat, figyelmet, segítséget és közösséget. Játszótéri nevelőkkel, munkatársakkal, érintettekkel és szülőkkel beszélgetve mutatta be a Szeretetszolgálat a Máltai Játszóterek programot.

Az óbudai lakótelepek közé összesen hét ilyen játszótér ékelődik be: a Gyűrű utcai, a Zemplén Győző utcai, a Kerék utcai, a Huszti úti, a Lajos utcai, a Silvanus és a Solymár utcai. Ezek mindegyikét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartja fenn, az önkormányzattól kapott támogatásból és saját forrásokból. A Huszti úti és a Silvanus utcai intézményt a Szeretetszolgálat 2023 óta az Egyboglya Alapítvánnyal közösen működteti. Itt a programokat az Egyboglya Alapítvány szervezi, az általános fenntartás, karbantartás pedig a Szeretetszolgálat feladata. De más városokban is találhatóak hasonló játszóterek, például Tatabányán, Orosházán, Miskolcon, Szegeden vagy éppen Debrecenben.

„1998. júniusában nyílt meg az első, Gyűrű utcai játszóterünk, majd két-három év alatt felépült a többi is. Holland minta alapján jöttek létre, ami azt jelenti, hogy a hagyományos játszótéri funkción felül szociális szempontok is megjelennek a működés során, van játszótéri személyzet, illetve egy központi épület is a téren, ez a játszóház” – magyarázza Nagy László, a Játszótér Program vezetője.

„A Lajos utcát kivéve, ahol a játszóház önkéntes központtá alakult, de a játszótér ugyanúgy várja a gyerekeket, minden helyszínen két fő dolgozik. Ők látják el a felügyeletet, programokat szerveznek, bizalommal fordulhatnak hozzájuk gyerekek és felnőttek is. A két fő azért is praktikus, mert ha az egyikük segítő beszélgetést folytat a szülővel, a másik közben a kisgyerekkel tud foglalkozni. A működésünk intézményesített formában zajlik: alternatív napközbeni ellátást nyújtunk, ami egy gyermekjóléti ellátás. A gyámügy például előírhatja, hogy a napközi után a gyermek valamennyi időt egy ilyen intézményben köteles eltölteni – igaz, erre nálunk ritkán van példa” – teszi hozzá.

„A kezdetek kezdetén külső forrásból jöttek létre az első játszótereink. Emellett az óbudai önkormányzattal is régre nyúlik vissza az együttműködésünk, tőlük kapjuk a finanszírozásunk egyik részét. A másik részét pedig mi magunk fedezzük. Bár intézményesített formában működünk, állami normatívát nem kapunk” – magyarázza Bognár László, a Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának szakterületi vezetője. Elmondása szerint a megalakulásuk óta folyamatosan nőtt a játszótéri feladatok száma és az önkormányzati támogatás összege is, de az elmúlt évek kihívásai – covid-világjárvány, energiaárak növekedése, infláció – miatti drágulással egyre nehezebben tudnak lépést tartani.

A riport további részében többek között a játszótereken dolgozó nevelők és szülők mesélnek az egyes játszóterekről, a programokról. ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír