„Összetartozunk” – Roma integrációs napot tartottak Budapesten

A teremben – mint ahogy a roma szakkollégiumokhoz kapcsolódó rendezvényeken ez általában megszokott – görögkatolikusok, római katolikusok, reformátusok és evangélikusok gyűltek össze; mindazok a keresztények, akik fontosnak tartják a romaügyet.

Ahogy nyitóbeszédében Balogh Zoltán református püspök megfogalmazta: azért vagyunk és dolgozunk együtt ma is, „hogy a roma emberek életkörülményei javuljanak, hogy méltóak legyenek ahhoz az élethez, amivel az Úristen megajándékozott minket.

Van-e keresztény recept arra, hogy tudjunk jól együttműködni, képesek legyünk összefogni? Amikor nem találod a másikat, amikor nem tudsz vele együtt lenni, akkor kezdjetek el együtt szolgálni. A romaügy egy ilyen terep, ahol együtt szolgálunk”.

Balogh Zoltán kiemelte, újra és újra fontos elmondani, hogy a magyar történelemben a magyar történelmi egyházak együtt legelőször a roma keresztény szakkollégiumi hálózatot hozták létre. „Ha nem lenne Magyarországon cigányság, lehet, hogy még mindig várni kellene az első magyar egyházközi szervezet létrejöttére, amiben valamennyi történelmi egyház vezető képviselői benne vannak.”

Fabiny Tamás evangélikus püspök köszöntőjében elmondta: a passiótörténet számunkra arról is tanúságot tehet, milyen szenvedés lesz az osztályrészünk akkor, ha az előítélet, a bántás győzedelmeskedik.

„A keresztény roma szakkollégiumok hálózata arról szól, hogy ne legyen előítélet, bántás egyik oldaltól sem, hanem a mondat, »összetartozunk«, élő valóság legyen. Az Úrvacsorában való részvétel a legtökéletesebb alkalom arra, hogy Jézus integráló erejét megélhessük és bennünk is szárba szökkenjen.”

Pintér Sándor belügyminiszter a közelgő pápalátogatás előkészületei miatt nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, de levelében köszöntötte a résztvevőket a Belügyminisztérium vezetése nevében. Örömét fejezte ki, hogy a tizenegy roma szakkollégiumban már háromszázhuszonnyolc hallgató folytat tanulmányokat. A belügyminiszter levelét tolmácsoló kormánybiztos, Sztojka Attila is köszöntötte a jelenlévőket: „Az elmúlt évtizedben nem a sajnálkozás és a fejelfordítás volt a jellemző a romakérdés kapcsán Magyarországon. Nem a problémát láttuk a közösségben, hanem az értéket, az erőforrásokat, azok felszínre hozását.”

Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár A roma szakkollégiumok szerepe a társadalmi felzárkózásban című előadásában rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben ötszörösére emelkedett a felsőoktatásban tanuló romák száma. „Büszkék legyetek magatokokra. Köszönöm a családotoknak. Szorgalmatokkal példát mutattok roma és nem roma kortársaitoknak. Büszkén mondom el nektek, hogy a minisztériumban több kollégám is roma szakkollégista volt.”

Fixl Renáta, a Hanns-Seidel Alapítvány elnöke az alapítvány társadalmi felzárkózásban betöltött szerepét mutatta be. Kifejtette: „A szakkollégisták közül sokan részt vettek már készségfejlesztő vagy társadalompolitikai tréningjeinken, ezeken igyekszünk eszközöket adni a kezetekbe, hogy magatokat és a nektek fontos intézményt most és majd a jövőben is tudjátok képviselni.”

Az alapítvány kiemelt feladata az alumnirendezvények támogatása és a burgenlandi romapasztoráció is. Fixl Renáta kifejezte, mekkora kincs és milyen nagy dolog, hogy egy ilyen közösség részei lehetnek. „Kívánom, hogy ez a kapcsolat, ez a lehetőség sokáig maradjon meg nektek. Összetartozunk.”

Biczó Gábor A magyarországi Roma Szakkollégiumi Hálózat – A társadalmi integráció egyedülálló példája című előadásában kitért arra, hogy reménykeltő, hogy a szakkollégisták többségének a diplomaszerzést követően olyan szakmája lesz, amivel hozzájárulhatnak az integráció elmélyítéséhez, hiszen éppen azokon a területeken – pedagógia, szociális területek, egészségügy – szereznek képesítést, amely szakmák képviselői jelenleg csak igen alacsony számban és egyre inkább kiöregedő tagokkal vannak jelen a romák lakta településeken.

„Az »Összetartozunk« roma integrációs nap ünnepi alkalom, nemcsak az eredmények felsorolása miatt, hanem mert az elmúlt évtized sikeres munkája szükségessé tette a roma szakkollégiumi hálózat működésének tágabb összefüggésben való újraértelmezését és az eddigi tevékenység hatásvizsgálatát.” Ennek nagyrészt demográfiai, oktatáspolitikai, gazdasági okait részletesen tárgyalta Biczó Gábor. Kiemelte, mivel az alumnis fiatalok továbbra is beszámolnak azokról a hátrányos megkülönböztetésekről, amelyek őket a munkahelykeresés során érik, a roma szakkollégiumoknak minden, az ügyben szövetséges faktorral összefogva törekedniük kell arra a továbbiakban, hogy láthatóvá tegyék a fiatal roma értelmiség teljesítményét és kompetenciáját.

Stekler Dávid előadásában a nevelőszülős és az állami gondoskodásban élő gyerekek tanulási motivációját vizsgálta és hasonlította össze. Hangsúlyozta, hogy a nevelőszülőknél felnőtt fiatalok sokkal inkább a nyugodt környezetet és a baráti kapcsolatot értékelik és keresik az életükben, míg a lakásotthonokban felnőtt fiatal felnőttek számára az anyagi javak megszerzése a fő motiváció.

Maszat Fanni Roma nők identitásváltozása című előadásában három generáció nyelvi folyamatainak változásait tekintette át, milyen mértékben és ki felé (a külső társadalom felé vagy közösségen belül) használják a roma vagy éppen a magyar nyelvet, illetve a roma nyelv milyen mély érzelmi struktúrákra épül bennük. Összegzésként elmondta: egy roma nő a kultúra és a vallás mentén tudja leginkább megélni az identitását, mert ez a két terület a társadalom által kevéssé stigmatizált.

A tudósítás teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír