„A papi hivatás nem rólam, hanem Istenről szól” – Kispapok találkozója Castel Gandolfóban

Tizenöt országból több mint negyvenen érkeztek a találkozóra, mely fiatal papok és diakónusok számára is nyitott volt. A programba többen Zoomon keresztül kapcsolódtak be, így Pál József Csaba temesvári püspök is tudta követni az előadásokat kispapjaival, ugyanígy kongói szeminaristák egy csoportja.

Az egyes napok témái alapján a résztvevők a belső életről és az imáról, a szinodalitásról, a közösségi vezetésről és az egységről elmélkedtek.

Szentségimádáson, szentmisén és zsolozsmán vettek részt, saját nemzeti dalaikkal színesítve az imádságokat.

Alkalmuk nyílt Jesús Morannal, a Fokoláre Mozgalom társelnökével való beszélgetésre is, melyen többek között kérdésként elhangzott: „Nagyon hosszú, 7-8 éves a képzésünk, és közben kevés kapcsolatunk van Isten népével. A kispapok többsége belefásul a képzésbe. Mit tehetünk azért, hogy lelkesek maradjunk és másokat is lelkesíteni tudjunk?” Jesús – aki papként jól ismeri a hivatással járó kihívásokat – rövid válasza szerint bár valóban hosszú időről van szó, ezek alatt az évek alatt van ideje a szeminaristáknak arra, hogy jobban elmélyedjenek a Szentírás olvasásában és ismeretében.

Szenteljétek ezt a nyolc évet az evangéliumnak, éljetek evangéliumi módon, és akkor nem kibírni kell a hosszú képzést, hanem Istennel együtt élhetitek meg azt”

– emelte ki a társelnök.

A Fokoláre Mozgalom alapítója, Chiara Lubich házánál tett látogatás sokakat lenyűgözött. Az egyik kispap úgy fogalmazott: olyan érzése volt, mintha az égő csipkebokorhoz közelítene; mezítláb kell bemennie, mert szent helyhez érkezett. Chiara életében megvalósulni látták azt, hogy

Istentől nemcsak arra kapunk meghívást, hogy imádkozzunk, hanem arra is, hogy imádsággá váljunk mi magunk és az egész életünk.

„A találkozó során megtapasztaltam, hogy mennyire fontos a közösség. A problémákkal nem jó egyedül lenni – számolt be az egyik magyar résztvevő, Virág Emmanuel váci egyházmegyés kispap. Elmondta: a csoportbeszélgetések mély megosztások voltak.

„A Fokoláre Mozgalom karizmája, hogy közösségben éljük meg az örömöket, a problémákat. (...) újra ráébredtem arra, hogy mennyire fontos az istenkapcsolat: reggel az Úrral indítani a napot, este vele zárni, és így az egész napunkat Istennel megélni.”

„...megerősödött bennem, hogy a papi hivatás nem rólam, hanem Istenről szól”

– mondta Emmanuel, aki arról is beszámolt, hogy az egyik legnagyobb élménye a Ferenc pápával való találkozás volt.

Hozzátette: „Nagyon színes volt a csapatunk; volt egy kispap a katonaságtól, egy kispap Szegedről, illetve egy Romániából, aki megtanult magyarul. Mindenki hozta a saját tapasztalatait; ki hogyan éli meg a szemináriumot, milyen az élet az egyházmegyéjében.”

Szöveg: Fekete Ágnes

Forrás: Váci Egyházmegye

Fotó: Jávorka Lajos, Virág Emmanuel

Magyar Kurír