„A remény mi vagyunk” – David Sassoli, a demokrata és katolikus európai politikus

Olaszországban televíziós újságíróként dolgozott, mielőtt 2009-ben politikai pályára lépett. A Demokrata Párt képviselőjeként került az Európai Parlamentbe.

David Sassoli Európa humánus arca volt. Egy olyan Európáról álmodott, egy olyan Európáért munkálkodott, amely közelebb áll az utolsókhoz, falak nélkül. Az Európai Parlamentben az ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt. „Éjjel ki kell nyitni az Európai Parlament székházát a hajléktalanok előtt, mert szomorú látni, milyen sok ember keres menedéket a nagy hideg elől ennek a Brüsszelben nekünk helyet adó épület sarkainál” – írta egy levélben az intézmény akkori elnökének, Antonio Tajaninak. Nem sokkal később őt választották elnökké, és a pandémia idején ki is nyitotta a kaput és a menzát a nehéz helyzetben élő nők és a hajléktalanok előtt. Civil szervezetekre bízta a szervezést, naponta több mint ezer adag ételt osztottak ki nem csak a hajléktalanoknak, hanem a járvány idején az egészségügyi dolgozóknak is.

Andrea Riccardi történész, a Sant’Egidio közösség alapítója az olasz köztévében emlékezett David Sassolira. A riporter arról kérdezte, mit jelentett számára a katolicizmus mint politikai döntés és társadalmi elkötelezettség. Elmondta, hogy Giorgio La Pira, Firenze legendás polgármestere lelki gyermeke volt, elkötelezett keresztény környezetben nevelkedett, de nem sekrestyébe zárkózó katolikusként élt. A katolicizmus számára az egyetemességet jelentette, szenvedélyes életszeretettel töltötte el. Fontosak voltak számára a találkozások, az emberi kapcsolatok. Az újságírás és a politika terén is érezhető volt, hogy a világban élő keresztény, katolikus, római és egyetemes gyökerekkel. Mosolygós és ugyanakkor határozott, újságíróként mindig nyitott volt mások felé, mások szükségletei iránt és politikusként is megőrizte ezt az érzékenységét.

Vallotta, hogy együtt kell élni másokkal, párbeszédben, elfogadni mások különbözőségét, szolidaritásban lenni a gyengébbekkel.

Riccardi hangsúlyozza, hogy olyan környezetben nevelkedett, ahol jelen voltak a katolikus világ jelentős alakjai, La Pira, Davide Maria Turoldo (akiről a nevét is kapta, David Maria Sassoli), akik jártak a szüleihez Róma központjában, a Via della Coppellén lévő lakásukba. David szorosan kötődött Don Milani emlékéhez is, aki apja barátja volt. A cserkészetben szerzett tapasztalata egyszerűségre, a természet szeretetére, könnyű kapcsolatteremtésre nevelte. Fiatalkorától kezdve rokonszenves, mosolygós ember volt, empatikusan állt az emberekhez, a legkülönfélébb ügyek és helyzetek lelkesítették. Világi keresztényként a konkrét valóságban, intézményekben mozgott. Mesteréhez, La Pirához hasonlóan ugyanakkor

mindig a nagy látomások embere maradt.

2019. július 3-án választották meg az Európai Parlament elnökévé, egy olyan időszakban vezette az intézményt, amikor szembe kellett nézni a brexittel, a világjárvánnyal, a válsággal, az egyenlőtlenségek erősödésével, a falak visszatérésével a határokon. Sassoli sokszor közvetített a tagországok között. Dolgozott a demokrácia védelmén, az egyenlőtlenségek ellen, az Európai Unió megerősítéséért. Nagyobb szolidaritásra hívta a kormányokat és az intézményeket a Föld legszegényebbjei, a migránsok és a hajléktalanok iránt. Egy szolidárisabb Európáért küzdött – hangsúlyozza Irene Giuntella az Il Quotidiano napilapban.

*

Ferenc pápa a politikus családjának küldött gyásztáviratban kifejezte részvétét, és kiemelte, hogy Sassoli a közjó és a szegények szolgálatában állt. A politikus halála kapcsán Ferenc pápa úgy fogalmaz: a keresztény remény és szeretet hatotta át lelkét, ugyanakkor intézményes munkáját is nagyra becsülték.

A Szentatya táviratában méltatta az újságíró, illetve európai politikus kvalitásait. A pápa lelki közelségéről biztosítja a családot a gyász idején, és őszinte részvétét nyilvánítja az Olaszországot és az egész Európai Uniót ért veszteség miatt. A Szentatya osztozik Alessandra Vittorini, az elhunyt felesége és két gyermekük, Livia és Giulio gyászában.

Ferenc pápa úgy emlékezik az olasz politikusra mint hívő emberre, aki a remény és a szeretet jegyében élt. Emellett szakavatott újságíró volt, és az európai intézményeknél folytatott munkáját is nagyra becsülték.

Nyugodt és tiszteletteljes embernek ismerték, aki megbízatását a közjó érdekében tisztességesen és nagylelkű odaadással vállalta.

Éleslátóan és szenvedélyesen elkötelezte magát az európai közösség szolidáris dimenziójáért. Ez a látásmódja különösen kifejeződött a legutolsók iránti gondoskodásában.

*

David Sassoli 2021-es karácsonyi üzenetében így fogalmazott: „Idén hallgattuk a bolygó csendjét, és féltünk. De reagáltunk, és egy új szolidaritást építettünk ki, mert egyedül senki nincs biztonságban. Láttunk új falakat. Határaink néhány esetben a morális és immorális, az emberséges és embertelen közötti falakká váltak. Olyan emberek ellen emelt falak, akik menedéket kérnek a hideg, az éhség, a háború, a szegénység elől.”

Szeretett fiatalokkal beszélgetni, meghallgatta és bátorította őket, hogy ne adják fel, tekintsenek mindig a jövőbe, dolgozzanak egy igazságosabb Európa építésén.

„Hosszú évek kegyetlen szigorúsága után végre észrevettük, hogy az egyenlőtlenség már nem tolerálható, nem elfogadható. Hogy nyomorban élni nem emberi. Hogy a szegénység nem elrejteni való valóság, hanem küzdeni kell ellene, és le kell győzni. Az európai intézmények feladata megvédeni a leggyengébbeket, nem pedig újabb áldozatokat kérni tőlük, fájdalmat fájdalomra halmozva” – hangsúlyozta üzenetében.

Küzdött a közöny ellen, azok ellen, akik hátat fordítanak a szenvedőknek: „Európa ma új tervével nagy lehetőséget ad nekünk arra, hogy megszabaduljunk a közömbösségtől. Kihívás áll előttünk, egy új világ kihívása, amely tiszteletben tartja az embereket, a természetet, és hisz egy új gazdaságban, amely nem csak a keveseknek jutó profiton alapul, hanem mindenki jólétén. Ezért boldog ünnepeket kívánok, szép évet, szép karácsonyt. A karácsonyi időszak a születés és a remény ideje. És

a remény mi vagyunk, amikor nem csukjuk be a szemünket a szükséget szenvedő előtt, amikor nem emelünk falakat a határaink elé, amikor küzdünk az igazságtalanságok ellen.

Isten éltessen minket, a mi reményünket” – zárta karácsonyi üzenetét.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Corriere della Sera, Il Quotidiano, Santegidio.org

Fotó: Vatican News; Avvenire

Magyar Kurír