„Szalézinak lenni itt kihívás” – Beszélgetés Derosi Raja Magyarországon szolgáló misszionáriussal

„Tamilnáduból származom, országom déli részéből. Huszonkét éve tettem szerzetesi fogadalmat, és kilenc éve végzek papi szolgálatot. Tizenhat éve érkeztem Magyarországra misszionáriusként. Magyar nyelven tanultam teológiát és tanárképzést. Tartományi vikáriusként, igazgatóként, a formációért és a misszióért felelős tartományi küldöttként dolgoztam.”

Szent II. János Pál indiai „látogatása nemcsak áldás, hanem inspiráció is volt számomra. Izgalmas volt, amikor megleptem falum véneit és szeretett szüleimet azzal, hogy pap leszek. Akkor még nem tudtam, milyen nehéz lelkipásztornak lenni, és nem tudtam, mi a különbség egy szerzetes pap és egy egyházmegyés pap között. Ahogy a családom közelebb került a szalézi nővérekhez, rajtuk keresztül ismerkedtem meg Don Boscóval, a fiatalok lelkipásztorával. Végül tizenhárom éves koromban beléptem a szalézi aspiránsok közé, és mára teljesen elköteleztem magam a szalézi rend és az Egyház mellett. (...) A szüleim istenfélők voltak, édesanyám kiskorában apáca akart lenni, de az anyja nem engedte, mert ő volt az egyetlen lány a családban. Feleségül ment apámhoz, és öt gyermeket szült. Mindannyiunkat a megfeszített Úr öt sebeibe helyezett. Én születtem utoljára; akkor valószínűleg a Jézus oldalán lévő sebre helyezett, ahol a lándzsa átszúrta. Ebből a sebből víz és vér ömlött ki mint szentségek, a keresztség és az Eucharisztia előképe. Jámbor édesanyám imádságának és példájának köszönhetem, hogy pap lettem. Sajnos pappá szentelésem előtt meghalt. Szüleim készségesen adtak át az Egyháznak. Amikor kifejeztem, hogy szeretnék misszióba menni, anyám azt mondta: »Derosi, menj oda, ahová Isten akarja. Ki vagyok én, hogy megállítsalak?«

Hét évig dolgoztam egy olyan iskolában és otthonban, amelyet a szaléziak alapítottak Magyarországon. Hitre nevelek gyermekeket és serdülőket. Sokan közelebb kerültek Krisztushoz, és csatlakoztak a Katolikus Egyházhoz az én szerény eszközeimnek köszönhetően. Minden évben felkészítek egy csoport fiatalt a szentségekre, mint például a keresztségre, gyónásra, áldozásra és bérmálásra. Néhány tanítványom szülei rendezték a házasságukat (...) Élveztem az önkéntesek felkészítését a missziókra. Sok fiatal vállalkozott rövid és hosszú távú önkéntességre számos európai, afrikai és ázsiai országban. A kiküldetés jelentős szerepet játszott életükben. Egy önkéntes fiút júniusban szenteltek fel egyházmegyés papként, egy önkéntes lány pedig júliusban tette le első fogadalmát FMA-ként (a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek közösségének tagjaként – a szerk.) a torinói Segítő Szűz Mária-bazilikában.

A magyar fiatalok motiváltak, hogy tartozzanak valahová. Csoportokat keresnek. Ha találnak egy jó és erkölcsös csoportot, szerencsések. És csak a hit alapú keresztény csoportok biztosíthatják az egészséges és erkölcsös kapcsolatokat. Szaléziként pedig úgy érzem, fel kell hívnom a magyar fiatalok figyelmét a Szalézi Család különböző csoportjaira, mozgalmaira.”

„...van egy Boldog Sándor István vértanú, világi szalézi testvérünk. Pontosan egy év telt el azóta, hogy ereklyéjét beazonosították, és a rendfőnök ünnepélyesen elhelyezte a templomban. Az egész helyet és az épületet, ahol Sándor István dolgozott, a kommunizmus idején elkobozták, de mára visszaadták a szaléziaknak. Ökológiai szempontból a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont a Ferenc pápa által írt Laudato si' elvein alapul, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a globális felmelegedésre. Oktatjuk az embereket az ökológiára és a környezetvédelemre. Ez a Katolikus Egyház első magyarországi kötelezettségvállalása a természet védelmében, amelyet az Európai Unió és a kormány támogat. Lelki szempontból, jótevőink nagylelkűségének köszönhetően, a rendház és a zarándokközpont, ahol igazgatóként dolgoztam, létrehozta a Via Lucist, amely a magyar egyház első ilyen monumentális alkotása. Mivel a szaléziak jókedvükről ismertek, ezért arra törekszünk, hogy örömmel hirdessük Krisztus evangéliumát. (...) A Szalézi Család nagyon jól látható Magyarországon, mivel minőségi hozzájárulást nyújt az ifjúsági szolgálathoz, mint például az oratórium, a plébánia, a játszótér és az iskola. A fiatalokat vonzzák a szalézi fesztiválok, táborok és lelkigyakorlatok, amelyeket szaléziak vezetnek. A szaléziak a fiatalokat bemutató animációikról ismertek.”

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: szaléziak.hu; Bolettino Salesiano/Sarah Laporta

Fotó: szaléziak.hu; Bolettino Salesiano

Magyar Kurír