„Szép érmeket szeretünk készíteni” – Szabó Tamás érmész, a NEK érmeinek készítője

A szervezőkön kívül – akik talán a legfontosabb szerepet játszották a rendezvény létrejöttében – építészek, grafikusok, látványtervezők és egyéb művészeti ágak képviselői, így festők, szobrászok, ötvösök, ruhatervezők is részt vettek munkáikkal az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésében. A Pesti Vigadó kiállításán különálló vitrinekben nézhettük meg a különféle szuveníreket, ajándéktárgyakat, jelvényeket, érmeket, bélyegeket, prospektusokat és egyéb tárgyakat, amelyeket a kongresszusra készítettek.

Ezúttal annak jártunk utána, hogyan készül a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra a kreatív munkát végzők közül Szabó Tamás érmész, az ÉremVerde® tulajdonosa, aki közgazdász és ötvös is egy személyben, és tízfős műhelyében dolgozik Szegeden.

„Családi vállalkozás a miénk, igazából nagyapám, idősebb Szabó Géza kezdte, a cég eredetét 1930-tól számítjuk. Amikor a szegedi dómot felszentelték, a városba jött Glattfelder Gyula temesvári püspök, nagyapám készítette az ő püspöki pásztorbotját, valamint a templomban lévő tabernákulum ajtaját is. Nagyapámék a ferencesekhez jártak az Alsóvárosi templomba, és akkoriban kezdtek el érmeket, díjakat és efféle ötvösmunkákat készíteni. A háború után a családot kitelepítették a Hortobágyra, majd 1954-ben apám az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, mert máshova nem vették volna föl, és amikor befejezte, egyetemre szintén nem mehetett, így lett ő is ötvös. Nagyapám halála után folytatta az ipart, és 1983-ban újraindította az éremkészítést. A mostani műhelyben, amit édesapám fejlesztett tovább, vert érmeket készítettek. Már akkor is nagyon sok egyházi témájú megrendelésünk volt, így például egyházmegyékről, templomokról, az ezeréves pécsi egyházmegyéről, de a kalocsai évfordulóra is készítettünk érmeket. Két évvel ezelőtt a csíksomlyói pápalátogatásra mi vertük a hivatalos érmeket, azokból Ferenc pápa is kapott.

Az Ecclesiával közösen találtuk ki a Magyar szentek éremsorozatot, amely ugyanabban a stílusban ábrázolja a hat magyar szentet. Rendkívül sikeres a Szentségek éremsorozatunk is, amelyet a Kárpátia udvarban és az Ecclesiában árulunk, ezeket az érmeket keresztelésekre, elsőáldozásra, bérmálásra és esküvőkre készítettük. Erős kötődésünk van az Egyházhoz. Négy évvel ezelőtt Máriaradnán, Erdélyben a templom felújításakor restauráltuk a barokk oltárt, melyen három hónapig dolgoztunk. Uniós pénzből újították fel a templomot, és a román államelnök avatta föl. Ebből is látszik, hogy a családunknak mennyi kötődése van az Egyházhoz” – hallhattuk a műhely működéséről Szabó Tamást.

Mint a cikket kísérő fotóinkon is látszik, egy érem elkészítésének több fázisa van. Elsőként a megrendelő, azután a tervező és a kivitelező részleg következik. Az egyik fényképen Szabó Tamást láthatjuk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készített érem tervrajzával. Jobboldalt a már kész érmek sorakoznak a kis polcokon, ha jól megnézzük, szinte alig van két egyforma közöttük, kicsit más az anyagösszetételük, a méretük, sőt a színük is eltérő.

„Jött a felkérés, hogy készítsünk terveket az eucharisztikus kongresszusra. Először egy elsőáldozási érmet rendeltek, mivel lesz egy központi elsőáldozás a kongresszus idején, és a részt vevő gyerekeknek olyan ajándékot szeretnének adni, amelyet később – időskorukban – meg tudnak mutatni az unokáiknak, akik majd büszkék lehetnek rájuk. Ezt egyébként Kovács Zoltán fiatal szobrászművész tervezte, aki nemrég végzett a képzőművészeti egyetemen. Az elmúlt évtizedekben közel százötven szobrásszal dolgoztunk együtt Magyarországon. Az elsőáldozási érem előoldalán az utolsó vacsorából van egy részlet, amely a kenyér és a bor szimbólumára épít, és a hátoldalra került az »Elsőáldozásod emlékére« felirat. Mindez elegáns csomagolásban van, és reményeink szerint ezt kapják meg az elsőáldozók. Ez volt az első munkánk a kongresszusra.

A megrendelőkkel való beszélgetések során kiderült, hogy szükség lenne egy olyan éremre is, amely egyrészt protokollérem, másrészt meg önkénteseknek, résztvevőknek tudnák odaadni. Ezek az érmek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Az érem egyik oldalán a kongresszus logója szerepel, a másik oldalon egy nagyon szép motívum az új, a kongresszusra készült monstranciáról. Ez az érem klasszikus standard méretű, negyvenkét és fél milliméteres, akkora, mint a magyar tallér” – mondta Szabó Tamás.

„Húsz éve tanítok a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrásztanszékén érmészetet, éremtervezést. A fiatal szobrásztanulók ma már megtanulják az éremkészítés és reliefmintázás alapjait. A megrendelő elmondja, hogy mit szeretne, és erre készítünk vázlatokat. Kiderül, hogy mi tetszik neki, mi nem, és így – egyfajta interaktív folyamaton keresztül – elkészül a végső éremnek egy nagyított változata, ami egy szép ceruzarajz szokott lenni. Amikor ezt elfogadják, akkor a szobrász készít ebből egy nagy méretű gipsztányért, megmintázza, vési. Különféle technikák vannak erre, a mesterdarab nagyjából tizenöt-húsz centiméteres szokott lenni. Ez egy több száz éves technológia, amely lehetőséget ad részletgazdagságra. Mindezek után mi azt a nagy gipsztányért kicsinyítjük le, hogy elkészíthessük a végső érmet. A kicsinyítésre sokféle módszer van, a technológia mindig változik, régebben elővéstük pantográffal, de ugyanannyit dolgozunk még utána kézzel is. Kézimunka mindig lesz. A pénzverőkben a pénzek szerszámait is kézzel utánavésik. A gépek nem annyira tökéletesek még. Amikor elkészül a két acél verőszerszám, a verőtő, akkor ezt hőkezelik, fölpolírozzák, előkészítik a verésre. Gyűrűt tesznek a két verőtő közé, amibe belekerül az éremlapka, melyre több száz tonnával ráütve készül el az érem. Ezután következhet a patinázás, aranyozás, ezüstözés, csomagolás, szállítás.

Klasszikusan rézötvözetből készülnek a bronzérmek. Ezeket szokták bearanyozni vagy beezüstözni, de szoktak színezüstből vagy úgynevezett sterling ezüstből is készíteni érmeket. Legtöbbször megrendelésre dolgozunk, de vannak saját érmeink is, mint például a Magyar szentek sorozat, az a mi saját tulajdonunk. Édesapámnak az volt a mottója: »Szép érmeket szeretünk készíteni«. Az egyik első érmünk Bozó Gyula szobrászművész tervei alapján készült annak emlékére, hogy a Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített. A művész személyesen adhatta át a pápának ezt az érmet. Bozó Gyula elmondta, hogy az egyházfő az audiencián vagy tíz percig beszélgetett vele. Óriási dolog volt ez, hiszen egy magyar művész a munkájával eljuthatott a Szentatyáig, méghozzá egy olyan ezüstéremmel, ami a mi műhelyünkben készült. Reméljük, hogy a mostani kongresszusra készült érmünk is eljut Ferenc pápáig, s a kezébe foghatja, és reményeink szerint bekerül a Vatikáni Múzeumba, a többi becses érem közé” – hallhattuk Szabó Tamás érmésztől, az ÉremVerde® szegedi tulajdonosától.

Szerző: Mészáros Ákos

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír