„A szeretet diszkrét hangján szól a Lélek” – Püspöki szentmise Homokkomáromban

Immáron hagyománnyá vált, hogy Varga László – püspökké szentelése óta – évről évre a kegyhely májusi engesztelőnapján szentmisét mutat be, melyet hálából a püspöki szolgálatáért, valamint a Jó Pásztor Imaközösségért ajánl fel. A főpásztor prédikációjában a Szentlélek gyümölcseiről mint hiánycikkekről beszélt, majd a Szentlélekkel való kapcsolat elmélyítésére buzdította a zarándokokat.

„Ma este a hiánycikkekről fogok beszélni. Olyan dolgokról, amelyek hiányoznak a világból és sokszor az Egyházból, a keresztények életéből is.

Szent Pál apostol a galatákhoz írt levelében összefoglalja nemcsak a test cselekedeteit, hanem a Lélek gyümölcseit is, amelyek nagyon sok esetben hiánycikkek.

Pál kilenc gyümölcsöt sorol fel a Lélek gyümölcseiként, melyek közül az első és legfontosabb a szeretet. Rengeteg szeretetlenség van jelen az Egyházban és a világban egyaránt. Ez a drága gyümölcs hiánycikk.

Beszél az örömről is, mint a Szentlélek gyümölcséről. Tele vagyunk panasszal, elégedetlenséggel, veszekedéssel. Eltűnt az öröm, hiányzik a Lélek gyümölcse.

Szent Pál ír a harmadik gyümölcsről is, a békességről. Nem kell részleteznem, hogy mit éltünk át az elmúlt időkben a békétlenség és megosztottság útján. Eltűnt a gyümölcs.

Beszél a türelemről. Felpörgetett életet élünk, türelmetlenek vagyunk egymással és Istennel is. Ha nem az történik, amit elterveztünk, vagy amit elvárnánk, akkor rendkívül türelmetlenné válunk.

Hiányzik a kedvesség is, mely szintén a Szentlélek gyümölcse. Mogorvák, kedvetlenek és agresszívek vagyunk. Nagy szükség lenne az Egyházban és a világban is a Szentlélek gyümölcsére, a kedvességre.

A jóság is hiánycikk. Amikor rosszat élünk át, és szenvedünk a gonoszságtól, akkor nagyon felértékelődik az életünkben a jóság mint a Szentlélek gyümölcse.

A hivatásunkhoz, családunkhoz hűségre van szükségünk – hűségre önmagunkhoz, Istenhez, az Egyházhoz, az ígéreteinkhez, fogadalmainkhoz. Ez is a Szentlélek gyümölcse az életünkben.

Hiányzik a szelídség is mint gyümölcs, s az önmegtartóztatás és a tisztaság is. Hedonista életvitelünk van, pazarolunk.

Mivel a fent felsoroltak gyümölcsök, ezért nem lehet őket „kiizzadni” – a kaposvári megyéspüspök. – Ezek a gyümölcsök azért adatnak, hogy Isten kerüljön az életünk középpontjába, s a mennyei Atya dicsőüljön meg a keresztény ember életében. Jézus a Szentlélek gyümölcseit maradandó gyümölcsöknek hívja, melyek mind Istent dicsőítik meg, ha jól éljük meg őket.

„Az életünk a Szentlélekkel való kapcsolatunkból terem gyümölcsöt. Hiszünk-e abban, hogy van Szentlélek? A szánkkal megvalljuk minden hitvallásban, de hogy mit gondolunk alatta, az már egy másik kérdés. Hiszünk-e abban, hogy a Szentlélekkel élő kapcsolatot lehet teremteni, s az egyik leghűségesebb társunk? Hisszük-e, hogy mivel személy, lehet vele élő, személyes kapcsolatot teremteni?

Megszólítjuk-e a Szentlelket, hallgatunk-e rá, vagy megyünk a saját fejünk után?”

– tette fel a kérdést Varga László püspök, majd kiemelte: a Szentlélek belülről ismeri a Szentháromságot, s fel tudja tárni az Atya szeretetének titkát. S minket is belülről ismer. Ahhoz, hogy a Szentlélekkel kapcsolatba kerüljünk, vágyakoznunk kell a vele való találkozásra, és időt kell adnunk neki, hiszen a kapcsolathoz idő kell.

Ha egy kapcsolatra időt szánunk, akkor abban megjelenik az öröm és a békesség. Ez abból fakad, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Ugyanez igaz az Istennel való kapcsolatunkra is. Ha fontos nekünk a Szentlélek, az Úr Jézus, a mennyei Atya, akkor időt fogunk adni neki. Ha nincs időnk Istenre, az nem azt jelenti, hogy sok munkánk van, hanem azt, hogy a munka fontosabb, hiszen ami igazán fontos a számunkra, amire vágyakozunk, arra időt szakítunk.

Nem az időhiány miatt hanyagoljuk az imádságot. Az igazság az, hogy nem fontos annyira, mint amennyire azzá tehetnénk.

A Szentlélek beszél hozzánk, mint az anya vagy apa a gyermekéhez. Ha nem halljuk, nem értjük, az azt jelenti, hogy nincs csend az életünkben. A szeretet diszkrét hangja a Szentlélek, s ahhoz, hogy meghalljuk egymást egy találkozásban, ahhoz valakinek csendben kell maradnia. Ha állandóan mi beszélünk, mondjuk az imákat abban az időben, amikor együtt vagyunk, akkor Isten hallgatja őket, de nem engedjük meg neki, hogy szóljon hozzánk. Ahhoz meg kell állni és el kell csendesedni – fogalmazott a főpásztor, majd arról beszélt, hogy a Szentlélek a lelkiismeretünkön, az Egyház tanításán, valamint a körülöttünk élőkön keresztül is szól hozzánk. Elmondta:

ahhoz, hogy meghalljuk az életünkben állandóan jelen lévő Szentlélek hangját, vágyra, időre és alázatra van szükségünk.

Prédikációja végén a megyéspüspök arra buzdította a jelenlévőket, hogy töltsenek minél több időt a Szentlélekkel, hogy minél több gyümölcsöt teremhessen az életük.

A teljes prédikáció meghallgatható:

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

Magyar Kurír