Az ünnepi eseményről Szent Lukács evangéliuma számol be. A történet a jeruzsálemi templomban kezdődik. Egy angyal megjelenik az idős Zakariásnak, és megjövendöli neki fia születését, sőt azt is, hogy Jánosnak fontos szerepe lesz, mert ő közvetít majd „a két szövetség” között: „Illés szellemével és erejével, hogy az apák szívét a fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” Zakariás nem hitt az angyalnak, ezért megnémult a történet szerint.
Prédikációjában nemcsak Keresztelő Szent Jánost, a Miskolci Egyházmegye védőszentjét, hanem a fő diakónus, fő vértanú, Szent István történetét is fontosnak tartotta megemlíteni Orosz Atanáz püspök. „Misztikus találkozásról olvashatunk az evangéliumban Zakariás pap és Gábriel arkangyal között. És ez a találkozás a templom illatoltáránál a tömjénezés közben valósult meg” – fogalmazott a főpásztor. „Még a pogány világ is fölismerte, hogy a fölfelé szálló füst illata valamilyen módon kifejezheti a bűnös ember sóvárgását arra, hogy Isten meghallgassa, hogy odafönt jóvá tegye, jóra irányítsa a dolgait. Ennek a sóvárgásnak volt a kifejezése a tömjénezés is. Azok a jelképek, amelyek ma a diakónusszentelésnél is előkerülnek, megerősítenek bennünket abban a tudatban, hogy
a diakónusi szolgálatnak különleges jelentősége van Egyházunkban.
A diakónus valóban Istennek tetsző illatáldozatot mutat be, aki – mint az Emberfia a Jelenések könyve kezdő látomásában – gyertyatartók között jár-kel, és közvetít ég és föld között, oltár és a világot jelentő templomhajó bejárata között. András testvérünket erre a különleges szolgálatra hívja meg ma Istenünk” – emlékeztetett Orosz Atanáz.
Szent István, a főegyházmegye védőszentje meghívását is megemlítette a püspök. Ugyanis amikor az apostolok már nem bírtak a sok teendőjükkel, a teherviselésükhöz hívták segítségül azt a hét, jó hírben álló, Szentélekkel eltelt férfiút, hogy diakónusok legyenek. A diakónus tehát az apostol vagy az apostolutód terhének a hordozására is hivatott. „Az evangéliumban egy görög szóval találkozhatunk, melyet a Megváltó Jézus magára is vonatkoztat. Úgy vagyok köztetek, mint »diakonos«, mint aki szolgál, mint egy diakónus, akinek nagyon nagy szerepe van mindnyájunk lelki életében” – mondta Orosz Atanáz.
A szertartás végén Kocsis Fülöp olvasta fel az első dispozíciót, miszerint Papp András püspöki diakónus a metropolita oldalán szolgál. Emellett lelkivezetői feladatot fog ellátni a Szent Miklós Görögkatolikus Diákotthonban és Roma Szakkollégiumban, Debrecenben.
Mind a diósgyőri közösség, mind Papp András parókus köszönetüket és hálájukat fejezték ki a jeles nappal kapcsolatban, illetve Isten áldását kérték az újszentelt szolgálatára.
„Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” – így hangzik Papp András jelmondata, aki megköszönte az imákat, amelyeket érte mondtak, továbbá kérte, hogy fohászkodjanak érte a jövőben is, hogy valóban jól tudja feladatát, hivatását végezni, és hogy ugyanezzel a lelkülettel tudjon majd letérdelni akkor is, amikor pappá szentelésére gyűlnek össze.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria