Ferenc pápa lényegében nyílt levélben fordul az öreg kontinenshez, amelyben megfogalmazza elképzelését Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapító atyja és Szent II. János Pál eszméire alapozva.
Ferenc pápának három jeles évforduló adott alkalmat hosszú levele megírásához: az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) megalakulásának 40., a Szentszék és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 50., valamint a Vatikán Európa Tanácsban megfigyelőként való jelenléte kezdetének 50. évfordulója. Emellett pedig 70 éve született meg a Schuman-nyilatkozat, amellyel Európa hátat fordított a háborús megosztottságoknak.
A mai történelmi pillanatban, amelyben egységre van szükség, a megosztottság lehetősége ösztönzi a pápát arra, hogy megismételje: a járvány vízválasztóként működik, amely választásra kényszerít bennünket – vagy előrehaladunk az utóbbi évtizedben járt úton, amelyet egyoldalú törekvések hatnak át, és amely növekvő meg nem értéshez, szembenálláshoz és konfliktushoz vezet, vagy újra felfedezzük a testvériség útját.
Ferenc pápa a Covid-19-járvány okozta válságból kiindulva figyelmeztet a kísértésre, hogy önálló, egyoldalú megoldásokat keressünk az államok határain át húzódó problémákra, holott
a háború utáni Európa kezdettől fogva abból a meggyőződésből táplálkozott, hogy együtt erősebbek vagyunk, hogy az egység fontosabb a konfliktusnál, valamint, hogy a szolidaritás segítségével építhetjük a jövőt.
Ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódik Szent II. János Pál beszéde, amelyet 1982. november 9-én mondott el Santiago de Compostelában, spanyolországi zarándoklata végén. A lengyel pápa híres mondatát – „Európa, találd meg újra önmagadat, légy önmagad!” – Ferenc pápa újraértelmezi: „Te, aki az évszázadok során eszmék kohója voltál, és most elveszteni látszol lendületedet, ne állj meg annál, hogy a múltadra mint emlékkönyvre tekintesz, hiszen idővel a legszebb emlékek is elhalványulnak, és végül nem is emlékszünk rájuk.”
A „Találd meg újra önmagadat!” Európa számára annyit jelent, hogy újra rá kell találnia azokra az eszmékre, amelyek mélyen gyökereznek a kontinensben. A pápa szerint ez azt jelenti, hogy évezredes történelmünk nem a múltra, hanem inkább a jövőre néző ablak. Tehát
nem kell félni az igazság iránti igénytől, amely a görög filozófia alapvető kérdésfelvetése. Nem kell félni az igazságosság iránti igénytől, amely a római jogban fejlődött ki. És nem kell félni az örökkévalóság iránti igénytől sem, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány találkozása gazdagított.
Ferenc pápa ezekre az értékekre alapozva fogalmazza meg négy álmát. Az egyén és az egyének iránti barátságos Európáról álmodik. Egy olyan helyről, ahol mindenki méltóságát tiszteletben tartják, ahol az emberi személy önmagában értéket jelent, és nem gazdasági számítások vagy kereskedelmi javak tárgya. Olyan Európáról álmodik, amely ezzel az érzékenységgel védelmezi az életet, a munkát, az oktatást, a kultúrát, és óvja a legtörékenyebbeket és leggyengébbeket, kiváltképpen az időseket, a betegeket, akiknek költséges kezelésekre van szükségük, és a fogyatékkal élőket.
A pápa második álma egy olyan Európa, amely egy család, a népek családja, amely képes egységben élni, kincsnek tekinteni a különbözőségeket, kezdve attól az alapvető eltéréstől, ami egy férfi és egy nő között van. Európáról szőtt álmát úgy összegzi, hogy Európa közösség, szolidáris, testvéri, szemben egy olyan hellyel, ami magányos és független valóságokból áll, melyek könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy nem tudnak szembenézni a jövő kihívásaival.
Ferenc pápa harmadik álma az, hogy Európa szolidáris és nagylelkű. Befogadó és vendégszerető, ahol a szeretet – a legnagyobb keresztény erény – legyőzi a közöny és az egoizmus minden formáját. A szolidáris viselkedés magában foglalja, hogy közel lépek a másikhoz. Európa számára ez annyit jelent, hogy készségesen elkötelezi magát a nemzetközi együttműködésen keresztül más kontinensek, kiváltképpen Afrika támogatására. Európa segítse a fekete kontinenst, hogy a számos konfliktustól megszabadulva, amelyek sújtják, megerősödjön. A pápa továbbá arra buzdítja az európai kontinenst, hogy ne csak elsődleges szükségleteikben segítse a migránsokat, hanem kísérje is el őket az integráció útján. A pápa Európát szolidáris közösségként képzeli el. Csak így lesz képes hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással. Minden részleges megoldásról már nyilvánvalóvá vált elégtelen mivolta.
Ferenc pápa negyedik álma egy olyan Európa, amely egészségesen laikus, ahol Isten és császár elkülönülnek, de nincsenek szembe állítva egymással. A pápa szerint ez egy olyan földet jelent, amely nyitott a transzcendensre, ahol a hívő szabadon és nyilvánosan megvallhatja hitét, illetve ahol felkínálhatja saját nézőpontját a társadalomban. A pápa elismeri, hogy ebben az Európában véget ért a felekezeti gondolkodás kora, de remélhetőleg az a fajta laicizmus kora is, amely bezárja mások, elsősorban Isten előtt ajtaját. Kiderült ugyanis a laicizmusról, hogy egy olyan kultúrát vagy politikai rendszert jelent, amely nem tartja tiszteletben a transzcendensre való nyitottságot és nem tiszteli megfelelően az emberi személyt.
Végül a pápa a keresztények nagy felelősségére hívja fel a figyelmet: indítsák el a változást minden területen, ahol élnek és működnek. Ferenc pápa a szeretett Európát védőszentjei oltalmába ajánlja: Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Szent Brigitta, Sienai Szent Katalin és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta pártfogásába. A pápa ezt abban a bizonyosságában teszi, hogy Európa még sokat adhat a világnak.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria