Mint minden korabeli fiatalembernek, Józsefnek és kortársainak is megvoltak az álmai a jövőjéről; arról, hogy milyen házasságot szeretne, milyen jövőt önmagának, kedvesének és családjának – kezdte prédikációját a főpásztor. – Azonban
Istennek is megvoltak az álmai Józsefről. Másképp gondolta József jövőjét, mint ahogyan azt ő saját magának megálmodta. Isten álma az volt, hogy József lesz egyszülött Fiának a nevelőapja.
„Azért beszélek az álomról, mert Józsefnek Isten álmában hozta tudomására a jövőjéről szóló tervét – mondta Varga László püspök. – Mindannyiunknak megvannak az álmai. Mindannyian álmodunk szép jövőt, jó egészséget, jó kapcsolatokat, szép házasságot, olyan egyházat és közösséget, mellyel ki lehet állni, melyet fel lehet vállalni. Mindenkinek megvan az álma, vágya a családjáról, s hogy milyen jövőt, hivatást szeretne. Azonban ahogy múlnak az évek, kiderül, hogy az álom és a valóság nem egészen passzol.
Amikor rádöbbennek, hogy a valóság egészen más, sokan megroppannak, és menekülőre fogják. Visszamenekülnek a múltba, a fiatalkori álmaikhoz, például megpróbálják újra az első szerelemmel. Mások előremenekülnek, s megmutatják, hogy nekik igenis igazak a terveik és álmaik.
Mi lenne, ha leülnénk, s nem kényszeresen restaurálgatnánk a terveinket, álmainkat és a jövőnket, hanem megállnánk, és megkérdeznénk Istent: Te is ezt álmodtad rólam? Te is ezt gondoltad a munkámról, így gondoltad a jövőmet, házasságomat, családomat? Mi lenne, ha elcsendesednénk? Nem menekülnénk, hanem megkérdeznénk Istent: Te mit terveztél rólam?
Van, aki ezt a kérdést már egészen fiatal korában felteszi, s talál is rá választ. Van, aki csak az élet delén kérdezi meg, akkor, amikor már megjelennek a halál jelei; amikor már kiderül, hogy nem olyan tökéletes az egészsége, nem olyan jó a munkabírása, és a sikerek sem jöttek be úgy, ahogyan szerette volna, és gondok vannak a kapcsolataival is. Mi lenne, ha megkérdeznénk Istent: Te mit álmodtál rólam? Mit szerettél volna?
Soha sem késő felismerni Isten akaratát, és életünk utolsó pillanatáig sem késő teljesíteni belőle azt, amit saját magunkra nézve felismertünk
– hangsúlyozta a kaposvári megyéspüspök.
Isten elmondta a Szentírásban, hogy mit álmodott rólunk. Józsefnek sikerült: szentté vált.
Isten álma mindannyiunkról az, hogy szentek legyünk,
miként ő maga, aki megálmodott, megalkotott bennünket, szent. Mindegyikünket szentnek szeretne látni. Isten nem fantáziál, álmodozik, az ő álma igaz, csak mi nem akarunk szóba állni az álmaival.
Gyakran egy életen át nagy kísérleteket teszünk arra, hogy magunk mellé állítsuk. Azt várjuk tőle, hogy ne legyen más dolga, mint teljesíteni a vágyainkat, terveinket, akaratunkat, akármire is vonatkoznak. De Isten nem ígérte meg azt, hogy aki hisz benne, az megússza a keresztet; azt sem, hogy aki hisz benne, annak minden álma valóra válik.
Ő azt ígérte, hogy történjen bármi, velünk van életünk minden napján.
Vele kellene megvalósítanunk az ő akaratát, álmát magunkról – emelte ki homíliájában Varga László püspök.
Szóba állunk-e Isten terveivel, rólunk alkotott álmával, hogy mi is szentek lehessünk nemcsak a mennyben, hanem már itt a Földön is? – tette fel a kérdést a főpásztor.
A szentmise végén Csorba Tamás plébános a plébánia udvarára invitálta a jelenlévőket, ahol szeretetvendégséggel vártak mindenkit az egyházközség hívei.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
Videó: Szerafin Zoltán
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria