Prédikációjában az érsek a húsvéti idő szentírási szakaszain és könyörgésein keresztül világított rá arra a kegyelmi valóságra, hogy a megváltás műve az embert az eredeti méltóságánál is magasabbra emeli. Nemcsak bűneink megbocsátásáról van szó, hanem arról, hogy
Isten visszaállítja és új értelmezéssel ruházza fel az Atya és gyermekei közötti kapcsolatot,
életet és küldetést bízva ránk: „az örök élet tanítását” – fogalmazott.
E tanítás tükrében Szent Pál apostol példáját idézte fel, aki a saját múltját, tévedéseit is képes volt újraértelmezni Krisztus feltámadásának fényében. „A múlt eseményei új értelmet nyernek az üdvösség történetében és Krisztusban. Ez a Szentlélek műve, aki új bölcsességet, új bátorságot ad – sőt, egyfajta új múltat is, amelynek új értelme van.”
Az érsek a passió misztériumjáték sajátos szerepéről is beszélt. Mint mondta, nem csupán egy történet eljátszásáról van szó, hanem a krisztusi megváltás újraéléséről egy adott kultúra és közösség keretében.
A passiót azért merjük újra és újra megrendezni, mert tudjuk: van feltámadás. A szerepek és a jelmezek révén újraértelmezzük az Egyház életét, saját életünket és azt, mit jelent, hogy Krisztus értünk halt meg.”
A főpásztor végül az Eucharisztia ünneplésére irányította a jelenlévők figyelmét. „Nem csupán beszélünk Jézus misztériumáról, hanem az eucharisztiában részesei is vagyunk annak. Hitvallásunk így lesz életté:
halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk föltámadásodat.”
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria