„Vágyott és rettegett nap” – A kölni főegyházmegye útja a visszaélések feltárásáig

2020. március 10-e óta nemcsak a német, de az egész európai katolicizmus érdeklődését elevenen foglalkoztatják a kölni főegyházmegyének azok a lépései, amelyeket a szexuális visszaélések feltárásának érdekében kezdeményezett. 2021. március 18-án jelentős fordulópont következett be az eseményekben.

„Vágyva vágytam erre a napra, csak erre készültem, mégis annyira rettegtem tőle, mint semmi mástól” – mondta Rainer Maria Woelki kölni bíboros, amikor március 18-án nyilvánossá tette a kölni főegyházmegye megrendelésére készült ügyvédi tényfeltáró dokumentumot. Hosszú és nehéz évet tudhat maga mögött Woelki bíboros. 2020. március 10-én ugyanis bejelentette, hogy nem hozza nyilvánosságra a müncheni Westpfahl–Spilker–Wastl ügyvédi iroda által készített szakvéleményt, amelyet bő egy évvel korábban, még 2018 decemberében rendelt meg. Az ügyvédi iroda eljárásában felfedezhető hibákra hivatkozva a főgyházmegye 2020 októberében Björn Gercke kölni büntetőjogászt újabb szakvéleményt elkészítésével bízta meg, és ígéretéhez híven Woelki bíboros ezt immár nyilvánosságra is hozta, sőt újságírók és érdeklődők számára lehetővé tette, hogy összehasonlítsák az első dokumentummal.

A Björn Gercke és Kerstin Stiller büntetőjogászok által készített, több mint 900 oldalas új szakvélemény megjelentetéséig nagyon sok minden történt, ami folyamatosan fenntartotta az európai katolikus nyilvánosság figyelmét. Saját egyházmegyéjének papjai is Rainer Maria Woelki lemondását követelték, aki 2020 karácsonyán bocsánatot kért az érintettektől és a hívektől a dokumentumok kiadásának elhalasztása miatt, és az előzetes várakozásokkal ellentétben semmiféle büntetéssel nem sújtotta a leváltását követelőket. 2021 februárjától többször is beismerte, hogy hibát követett el az ügy kezelése és az áldozatokkal kialakított viszony terén. Nem meglepő tehát, hogy vágyott, de rettegett napnak nevezte március 18-át.

Az immár nyilvánosan megismerhető szakvélemény súlyos megállapításokra jut. Az 1975 és 2017 közötti években összesen 314 sértett esetét mutatja be, akiknek több mint a fele férfi. Összesen 202 esetben megfogalmazott vádat dolgoz fel: a vádak 63 %-a klerikusok, 33 %-a laikusok, 4 %-a intézmények ellen irányul. Az érintettek 55 %-a a visszaélések idején még nem töltötte be a 14. életévét. Az esetek nagyjából 10 %-a verbális erőszakkal függ össze, 15 %-a súlyos szexuális visszaélésre vonatkozik.

Rainer Maria Woelki bíboros azzal a szándékkal készíttette a szakvéleményt, hogy a jogászok derítsék ki, a főegyházmegye felelős beosztású vezetői megszegték-e a visszaélésekkel kapcsolatos egyházi és állami törvényeket és szabályokat. Ezzel kapcsolatban a szakvélemény öt kategóriát állapított meg: a kivizsgálási kötelezettséget, az esetek jelentésének kötelezettségét, továbbá a szankciók, a megelőzés és az áldozatokkal való törődés kötelezettségét. A kölni kötelességszegések harmada Joachim Meisner érsek (1933–2017) idejére esett, aki 24 alkalommal mulasztott; Meisner elődje, Joachim Höffner (1906–1987) bíboros 8 alkalommal; Stefan Heße egykori helynök, jelenlegi hamburgi érsek 11 alkalommal; Norbert Feldhoff egykori helynök 13 alkalommal; Dominikus Schwaderlapp segédpüspök 8 alkalommal.

A szakvélemény megjelentetése után Woelki bíboros azonnali hatállyal felmentette tisztségéből Dominikus Schwaderlapp segédpüspököt, és Stefan Heße hamburgi érsek is felajánlotta lemondását Ferenc pápának. „Évek óta tudni lehetett, hogy klerikusok bűnt követtek el, de nem kaptak büntetést, és az áldozatokat sem vette komolyan senki. Ez eltussolás” – nyilatkozott Rainer Maria Woelki, aki hozzátette: „Kötelességszegésre csak akkor került sor, ha klerikusokkal szemben merült fel gyanú, laikusokkal szembeni gyanú esetén sohasem. Ez mindent elmond, és nagyon szégyellem magam miatta.”

A szakvélemény szerint hivatali ideje alatt nem követett el mulasztást Woelki bíboros, aki kilátásba helyezte, hogy a dokumentum alapján indokolt személyi következmények bejelentésére március 25-e után gyors ütemben sor fog kerülni. Rainer Maria Woelkit 2012 februárjában kreálta bíborossá XVI. Benedek pápa, és 2014 szeptembere óta áll a kölni főegyházmegye élén. A visszaélési esetek feldolgozását megelőzően főként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2015-ben Úrnapján egy menekülteket szállító bárkán mutatott be szentmisét, s kritikával illette az idegenellenes jobboldali populizmust, 2019 óta pedig élesen bírálja a német úgynevezett Szinodális út nevű kezdeményezést, amelyet az Egyház lényegével ellentétes parlamentarizmus megtestesítőjének tart.

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír