„…voltam kislány vagyok árva” – Iancu Laura versei

Voltam kislány

megkérdeztem a földet
mi végzeteset vétett anyám
mikor a téli álmát aludta
és ki sem látszott a hóból
ő vitte hozzá a hírt: ébredj
kelj fel a halálból

megkérdeztem az égtől
miféle törvény nevébe’
szakadt fel a zár
nyílt meg a kapu
az itt létből az ott létbe
és elültette-e már a liliomot
virágos kertjébe

megkérdeztem anyámtól
újranőtt csecsemőkezem
mivel játsszon
mibe kapaszkodjon
véresre rágtam a tejem vér
ki tükrözi vissza arcom

voltam kislány vagyok árva
földtől égtől és anyától

járhatatlan távolságra

Kút emberrel

a Gellért téren a Forrásháznál
egy hajléktalan mosakodott
nem is a testével törődött
a csobogó vízzel játszott
milyen lezser milyen szabad
hogy élvezi: meztelensége
megannyi tekintetet megbotránkoztat
pedig ő sem mutat többet magából
mint amennyit másnak szabad
folyik a víz viszi a mocskot
s a vércseppeket megszállják
a félszárnyú galambok

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír