„A zene, az kell” – Ismét bemutatóra készül a Városmajori Plébánia Társulata – Valahol Európában

Ezúttal a budai MOM Kulturális Központ (MOMkult) színházterme ad majd otthont a tavalyi Webber-klasszikushoz hasonlóan nagy vállalkozásnak, az előadások október 30-án, illetve november 6-án, 27-én és 28-án 19 órától kezdőknek.

A társulat próbájába október 23-án nézhettünk bele a városmajori kistemplomban, ahol a bemutatóig berendezkedtek. A darab rendezője ezúttal is Varga Balázs, aki elmondta, a társulat kifejezetten erre a darabra állt most össze, a korábbi Jézus Krisztus szupersztár produkcióhoz képest pedig újdonság, hogy ezúttal rengeteg gyerekszereplővel dolgoznak, akik nem csupán tömegként vannak jelen, hanem szólistaként is megmutatkoznak. A fiatal rendező kiemelte, ez mindenkinek új élmény, aki a projekt részese.

A Valahol Európában eseményei a második világháború végén játszódnak, főszereplői árván maradt gyerekek. A fiatalok kétségbeesetten és elveszetten, csapatba verődve próbálják túlélni a háború borzalmait. Eleinte egymást is nehezen értik meg és fogadják el, ám szép lassan utat találnak egymáshoz, amiben egy különc figura és a zene is segítségükre van. Megértik, hogy csakis együtt, egymás mellett és egymásért kiállva vészelhetik át az őket körülvevő őrületet, a rájuk váró háborgó, vészterhes időszakot.

Az 1948-ban bemutatott, Radványi Géza rendezésében filmre vitt történetet – a film forgatókönyvét Balázs Béla írta – nagy vonalakban az 1995-ben, a második világháború véget értének 50. évfordulója alkalmából a Fővárosi Operettszínházban bemutatott musical is megtartja – utóbbi dalszövegeit Nemes István, míg szövegkönyvét Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter jegyzik –, ám a színpadi átirat fókuszpontja a háború borzalmairól inkább a világ elembertelenedésére kerül.

A darabválasztás – noha nem kis feladat a színpadra állítása – sajnos adta magát: a történet nagyon is aktualitás. 2022. február 24-én Oroszország a Donbászban élő oroszok védelmére, illetve „nácitlanításra” hivatkozva lerohanta Ukrajnát, így azóta egyrészt a közvetlen szomszédunkban is újra véres háború zajlik, másrészt az utóbbi időszakban a világ számos más táján is egyre új és új frontok és hadszínterek nyílnak, legújabban a Gázai övezetből érkeznek a rettenetes hírek.

A rendező szerint az időszerőségen túl azonban talán még fontosabb az, amiről a Valahol Európában valójában beszél, s amit ők is igyekeznek előadásukban kidomborítani: a darab szereplői, az árva, elhagyatott gyerekek a legválságosabb élethelyzetekben, a zord körülmények ellenére, a nyomor, nélkülözések közepette is képesek meglelni az örömöt, megőrizni magukban a reményt, a felszabadultságot. Varga Balázs szerint ebből mind tanulhatunk. „A próbák során volt alkalom mélyebben is átbeszélgetni a megjelenítendő szituációkat, a szereplők közötti különbségeket, vagy épp kapcsolódásokat. A gyerekek meglepően máshogy fogadják el, fogják fel, közelítik meg a Valahol Európában történetében felrajzolt – és napjainkban is egyre inkább újra jelenvalóvá váló – alaphelyzetet, mint mi, felnőttek. Talán azért, mert egyfelől sokkal kevésbé érzik, értik ezeknek a dolgoknak – úgy általában – a súlyát. Az időérzékelésük is más, mint a felnőtteké, és ezáltal sokkal természetesebben élik meg az eseményeket. Másfelől sosem koncentrálnak tudatosan a katasztrófára, hiszen nem úgy látnak előre, nem úgy tartanak a következményektől, a holnaptól, a jövőtől, mint mi. Számukra leginkább a jelen létezik, amelyben csak ki kell mondani a varázsigét, hogy minden rendben legyen: »Nem szabad félni!«

A Városmajori Plébánia Társulatának produkciója révén leginkább ezt az üzenetet szeretnénk most átadni, és arra emlékeztetni minden nézőt, hogy az önzetlen, tiszta, gyermeki önfeledtség remény- és örömforrás a legnagyobb vész idején is. És ha csak egy néző rácsodálkozik erre az előadás közben, ha észreveszi és felismeri ezt – amit az előadásunkkal mi is képviselni szeretnénk –, akkor mindenképpen érdemes volt megcsinálni.”

Varga Balázs azt is elmondta, az alapvetően amatőr társulat – melynek legfiatalabb tagja hét, a legidősebb pedig hatvan esztendős – több közösségből érkezett emberekből áll össze, akik között vannak cserkészek, a városmajori hittanosközösséghez kötődők, de családos közösségekből érkezők is. És noha az elején komoly kihívást jelentett összecsiszolódniuk, mára igazi összetartó, aktív közösséggé formálódtak.

A próbafolyamat február óta tart, és mivel a Valahol Európában – hasonlóan a Jézus Krisztus szupersztárhoz – zeneileg is kifejezetten komoly feladatot ró az előadókra, a stáb tagjait úgy válogatták össze, hogy a főbb pontokon tapasztalt emberek segítsék a munkát. 

A további kulisszatitkokba Réti Kati avatott be, a darab zenei rendezője. „A főszereplőket kettős szereposztásban képzeltük el, hogy az összesen négy előadásra a legtöbb szereplőnek legyen váltója. Ez persze sokszor kétszeres munkát is jelent, hiszen egy-egy jelenet megalkotása, gyakorlása során dupla idősávval kellett kalkulálni, hogy mindkét szereposztás megkapja a lehetőséget a szövegezésre, lejárásra, énekre, táncra, mikor éppen mire került a hangsúly. Ezért a próbaidőszak elejétől fogva differenciált próbákat terveztünk és tartottunk, ami azt jelenti, hogy minimum kettő, de olykor egyszerre négy helyszínen és részletben folyt a munka: míg valakinek énekórája volt, mások beszédtechnikára mentek kisebb csoportban, illetve jelenetpróbák és koreográfiás próbák is akár egy időben folytak. Ez a felkészülési időszak egyébként közel sem csak a vasárnapi próbákból épült fel, hanem a hétköznapi egyéni vagy kiscsoportos próbákból is, s mindezekkel párhuzamosan operatív háttérteendők sokasága zajlott” – mondta el Kati. „Nyáron ugyan tartottunk egy kis szünetet, de lassan a finishez érve ismét gőzerővel folytatódik a felkészülés, aminek egy intenzív közös próbás hétvége is a része volt” – tette hozzá Varga Balázs.

Az is kiderült, hogy egy-egy pozíción akár két-három ember is dolgozott, hogy a nagy létszámú szereplőgárda művészi munkáját a lehető leggördülékenyebbé tegyék, megteremtve számukra az alkotáshoz szükséges nyugodt körülményeket. Koreográfusként például Komesz Flóra és Fruzsina együtt működtek közre, de a jelmezért is hárman, Mihálffy Ágota, Fogarasi Zengő, Nagy Viola feleltek. Varga Balázs rendező munkáját asszisztensként Fetter Dóra Eszter segítette, a díszlet pedig Erős Hanna és Aszalós Rita munkája.

Réti Kati arról is beszámolt, hogy a sok gyerekszereplő mellé „pedagógiai munkatársakat” is hívtak, azaz olyan segítőket, akiknek a hosszú próbafolyamatok alatt kifejezetten a kisebbek figyelmének kordában tartása és a gyerekek etetése-itatása volt a feladatuk, illetve segítettek a szülőkkel való kapcsolattartásban.

Varga Balázs rendező végül hangsúlyozta, a bemutatót a társulat is izgatottan várja már, s remélik, hogy a közönség a Valahol Európában igazi üzenetével és valódi színházélménnyel térhet majd haza.

Jegyvásárlásra a jegy.hu oldalán van lehetőség.

Szöveg és fotó: Horogszegi-Lenhardt Erika

Magyar Kurír