Egy ilyen üzenetnek sok szintű jelentése van – mondta Udvardy György érsek a felnyitás előtt. – Van aktuális jelentése: adott korról beszél, adott üzenetet fogalmaznak meg hívő elődeink, ugyanakkor van a hitre mutató jelentése és jelentősége is: ősiséget fejez ki, hiszen akik előttünk a hitben jártak, azok a maguk korában, kultúrájában éppúgy az Egyház javát igyekeztek előmozdítani. A székesegyház esetében pedig az istentisztelet, a kultusz helyét tették széppé.
Így most üzennek nekünk:
üzennek a hitről és az Egyházhoz, a Krisztushoz tartozásról,
mi pedig nagy tisztelettel tekintünk rájuk, és nagy tisztelettel olvassuk az üzenetet, amelyet vélhetően itt, ebben a kapcsolatban találunk.
Karlinszky Balász könyv- és levéltárigazgató elmondta: a veszprémi Szent Mihály-székesegyházat 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök akaratából átépítették; a korábbi barokk székesegyház helyett neoromán stílusú székesegyház épült. 1910. október 4-én tartották a felszentelési misét, amelyen Hornig Károly mellett részt vett Csernoch János csanádi, Prohászka Ottokár székesfehérvári és Radnai Farkas besztercebányai püspök.
E tényt a most megtalált, időkapszulában elhelyezett dokumentum örökíti meg, felsorolva a részt vevő személyek nevét, a négy főpásztorét, illetve a veszprémi székeskáptalan tagjaiét, valamint azokét a személyekét, akik az ideérkező prelátusok kíséretében jelen voltak: püspöki titkárokét, szertartókét.
A felszentelés tényét rögzítő dokumentum mellett egy 1909-ben kiadott egyházmegyei névtár is volt az időkapszulában, illetve kilenc darab pénzérme a korabeli monarchiában használatos érmék közül – ismertette Karlinszky Balázs.
Az érmeleírásokról bővebben ITT olvashatnak.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria