13 ezer óvodáskorú gyermek kap segítőcsomagot a Felzárkózó települések programban

A Fete-program fő koordinátora a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, egyes településeket a Katolikus Karitász lát el.

Mintegy 13 ezer óvodáskorú gyermek él a Felzárkózó települések programban érintett 300 leghátrányosabb helyzetű faluban. Az ő egészséges fejlődésüket elősegítő program nyitórendezvényét tartották meg december 10-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központjában, ahonnan a településekre szállítják az egységcsomagokat. Ezek többek között takarót, fogkrémet, fogkefét, sampont, kézfertőtlenítőt, hátizsákot, ruhaneműt, könyvet, kézügyességet és logikai gondolkodást fejlesztő játékot tartalmaznak. A csomagokat 2029-ig minden évben eljuttatják a családoknak. A szülők az óvodákban vehetik át ezeket, azokon a településeken pedig, ahol nincs óvoda, az önkormányzatok, védőnők vagy a felzárkózó programot megvalósító civil szervezetek kézbesítik.

A program ideje alatt a településeken működő óvodák jelzései alapján kognitív mérésben vesznek részt a fejlődésükben visszamaradó gyerekek, hogy szükség esetén szakemberhez – logopédushoz, fejlesztő- vagy gyógypedagógushoz – irányítsák őket.

Az első 528 csomagot december 10-én a Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központjából indították útjára az észak-magyarországi régióban fekvő Baktakékre. A nyitóeseményen Lázár Alpár, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője úgy fogalmazott, a program elindulása nemcsak a szervezet, hanem az érintett családok életében is mérföldkőnek számít, hiszen a kisgyermekek korai életszakaszának támogatása kiemelten fontos feladat. Ezért a projekt a 2029-es dátumon is messze túlmutat, mivel a támogatott óvodások sokkal jobb eséllyel indulhatnak az iskolakezdéskor.

Lantos Szilárd, a Máltai Szeretetszolgálat modellprogramjainak vezetője felidézte a bő húsz évvel ezelőtti kezdeteket, amikor néhány településen, helyi diagnózisok felállításával megalapozták a 2019-ben elindított Fete-programot, melyet immár csaknem 30 partnerszervezettel közösen valósítanak meg országszerte. Ennek a missziónak egyik alapja a gyermekekkel való foglalkozás, a születéstől a felnőtté válásig, a hosszú távon számokkal is mérhető eredménye pedig például, ha a 300 településen idővel egyre kevesebb csecsemő születik alacsony súllyal, vagy visszaszorul a kamaszkori szerhasználat, illetve ha egyre többen szereznek érettségit és szakmát, majd diplomát. Ehhez korosztályok szerinti nevelésre, tanításra, felvilágosításra van szükség, amit már az óvodásoknál el kell kezdeni. Ám ahhoz, hogy jó pályára állíthassák a gyerekeket és szüleiket, bizalom és eszközök kellenek, és finanszírozási háttér. Mindez az újabb programmal még jobban kiteljesedhet, hiszen a mai 3–6 évesek lesznek a jövő generációja – fogalmazott Lantos Szilárd.

Hajdu Krisztina, a Máltai Szeretetszolgálat szakmai vezetője arra mutatott rá, az óvoda az első intézmény a kisgyerekek életében, ahol szüleikről leválva kell megtanulniuk egy sor dolgot. Ehhez támogató környezetet kell biztosítani. Az egységcsomagok összeállításához előzetes felmérést végeztek például az óvodapedagógusok és a családok körében is, hogy megtudják, a gyermekeknek mire van szükségük otthon és az óvodában. Emellett évente kétezer középső és nagycsoportos óvodásnál lesz lehetőség képességeik felmérésére, és ha indokolt, szakemberek segítségét vehetik igénybe.

A „Hátrányos helyzetben élő óvodáskorú gyermekek támogatása a Felzárkózó Településeken” nevű EFOP Plusz program az Európai Unió támogatásával, Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír