Földrészenkénti bontásban a legmagasabb számot Afrikában regisztrálták, ahol kilenc misszionáriust (hét papot és két szerzetest) öltek meg, Latin-Amerikában nyolcat (négy papot, egy szerzetest, egy szerzetesnővért, egy szeminaristát és egy világi hívőt), Ázsiában pedig egy papot gyilkoltak meg. Az elmúlt években Afrika és Amerika váltogatja egymást e tragikus rangsor élén: 2011–2022 között nyolc éven át Amerika, három évben pedig Afrika (2018, 2019, 2021) állt az első helyen. 2001 és 2021 között a meggyilkolt misszionáriusok száma összesen 526.
A Fides hírügynökség éves listája egy ideje már nemcsak a szó szoros értelmében vett misszionáriusokat tartalmazza, hanem minden olyan katolikus keresztényt, aki valamilyen módon pasztorális tevékenységet folytatott, és ha nem is kifejezetten „a hit iránti gyűlöletből”, de erőszakos halállal halt meg. Ezért sem használja a „mártírok” kifejezést, hacsak nem a „tanú” etimológiai jelentésében, hogy ne menjen bele annak az ítéletnek a kérdésébe, amelyet az Egyház végül alapos megfontolás után néhányukról meghozhat. Azonban minden megkereszteltre a „misszionárius” kifejezést használja annak tudatában, hogy „a keresztség erejében Isten népének minden tagja misszionárius tanítvány lett. Minden megkeresztelt ember, akármilyen egyházi funkciója vagy hitismeretekben való jártassága legyen is, az evangelizáció aktív alanya” (EG 120).
A tizennyolc misszionárius életéről és az erőszakos halálát okozó körülményekről szóló kevés híradás azt mutatja, hogy hétköznapi életet éltek, még ha különösen nehéz körülmények között is, erőszak, nyomor közepette, olyan helyeken, ahol nem volt meg az igazságosság és az emberi élet tisztelete.
Sokszor a misszionáriusok sorsában osztoznak a velük lévő emberek is. Papokat öltek meg, miközben úton voltak, hogy misét mutassanak be az általuk vezetett közösségnek, hogy megtörjék azt a kenyeret és megszenteljék azt a bort, amely oly sok hívő számára táplálék és élet lett volna. Egy orvos szerzetesnőt akkor gyilkoltak meg, amikor szolgálatban volt az egyházmegyei egészségügyi központban, készen arra, hogy megmentse mások életét – és ki tudja, hány ember életét mentette már meg a múltban. Egy apácát a misszió elleni támadás során öltek meg. Ahelyett, hogy saját életének megmentésére gondolt volna, azt ellenőrizte, hogy a kollégiumban elhelyezett lányok biztonságban vannak-e. Egy laikust, egy lelkipásztori munkatársat pedig útban a templom felé gyilkoltak meg, ahol igeliturgiát készült vezetni az ottani hívek számára, akiknek nem volt ott lakó papjuk.
Ők az élet tanúságtevői és misszionáriusai, akik az életüket teljesen, szabadon és hálából, a végsőkig felajánlották. Ahogy Ferenc pápa a 2022-es missziós világnapra írt üzenetében írta: „A tanítványok arra kapnak meghívást, hogy személyes életüket a misszió jegyében éljék: Jézus nemcsak azért küldte őket a világba, hogy a missziót teljesítsék, hanem mindenekelőtt azért, hogy megéljék; nemcsak azért, hogy tanúságot tegyenek, hanem mindenekelőtt azért, hogy Krisztus tanúi legyenek… A misszió lényege az, hogy tanúságot tegyünk Krisztusról, vagyis az Atya és az emberiség iránti szeretetből vállalt földi életéről, szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról.”
Fordította: Hollósi Judit
Forrás: Fides
Fotó: Avvenire
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria