300 éves jubileum a kecskeméti Piarista Gimnáziumban

Bábel Balázs, aki egykor a kecskeméti piaristáknál tanult, méltónak nevezte, hogy a kecskeméti városháza dísztermében emlékeznek meg a 300 éves fennállását ünneplő Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda díszközgyűlésén az évfordulóról.

Szólt arról, hogy a Duna-Tisza köze papsága a kecskeméti intézményből került ki a legutóbbi időkig, Dankó László érsek és Marosi Izidor püspök is Kecskeméten tanult egykor.

Bábel Balázs érsek a városháza dísztermében a Székely Bertalan freskóin szereplő Széchenyire, Kossuthra és Deákra mutatva elmondta, hogy mindhárman piarista diákok voltak, Kossuth annak ellenére is, hogy evangélikus vallású volt.

A piarista rend olyan dolgoknak a letéteményese, amelyek időtlenek, mert minden időszakban újra tudták értelmezni a tanítást – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Háromszáz éve ugyanazt tanítják, de annyira más módon, hogy mindig korszerű – hangsúlyozta az államtitkár.


Rétvári Bence szerint a piaristák tanítása ma a korábbiaknál is időszerűbb, mert nem az önzés, hanem az önzetlenség, a más emberre való figyelés kultúráját hirdeti. „Nemcsak a keresztség ad eltörölhetetlen jegyet, hanem a piarista tanulmányok is” – fűzte hozzá az egykori piarista diák.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta: a piarista rend nélkül elképzelhetetlen lenne a város. A piaristákra úgy tekintenek mint „építő mestereire”, mert oktató és nevelő munkájukkal hozzájárultak Kecskemét felemelkedéséhez.

A kecskeméti piaristák egykori diákjai közül az irodalom és a történelem nagyjait sorolta fel, többek között Katona Józsefet, Táncsics Mihályt, Klapka Györgyöt és Sík Sándort.

A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbírónak, Kecskemét földesurának a nevéhez kötődik; 1714 januárjában alapítványt hozott létre. Az első piarista szerzetesek egy év múlva, 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre.

Fotó: Kecskemét.piar.hu

Magyar Kurír