300 éves jubileumának lezárását ünnepelte a segesvári katolikus közösség

Külhoni – 2025. december 31., szerda | 13:33

Szent Család vasárnapjára, a szentév lezárásának napjára időzítették Segesváron a plébánia 300 éves jubileumának lezárását is. December 28-án a hálaadó szentmise főcelebránsa és szónoka Urbán János Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója volt. Puskás Attila segesvári plébános számolt be a szentév és a plébánia jubileuma lezárásának eseményéről, írását szerkesztve közöljük.

Segesváron a reformáció után a ferencrendi szerzetesek hoztak tavaszt, új lelkipásztori ellátást, hogy a katolikus hit ébredése Krisztushoz vezesse a lelkeket. Az Úr 1725. esztendejében Szent Józsefet választották védőszentül a domonkosrendi apácáktól örökölt, romos állapotban lévő, majd általuk felújított templom számára.

„A remény zarándokai” szentév és Szent József pártfogásának 300. évfordulója a segesvári egyházközség számára azt az összetalálkozását jelentette, ami az Isten által, vele és a benne való dinamikában erősítette meg. Két olyan mozgató forrásnak segítségével dolgoztunk közösségünk megújulásán, mely Krisztus irányába való megmozdulást mutatott. (...)

Szent Család vasárnapjára, a szentév lezárásának napjára időzítettük plébániánk 300 éves jubileumának lezárását is. Szent József 300 éves pártogásának hálaadó szentmiséjére Urbán János Eriket, az Erdélyi Ferences Rendtartomány főnökét hívtuk meg.

Többek között ezt hagyta ránk: „Szenvedéllyel éljünk Krisztusban!” A rendtartományfőnök jelenléte erőt és tüzet hozott a segesváriaknak. Gyerekeink, hogy a közösség háláját kifejezzük, Szent Ferenc Naphimnuszát megrajzolták, és a rendtartományfőnöknek ajándékba adták.

Hálával tartozunk az erdélyi ferences rendnek. A viharos reformáció következményei után a ferences atyák adtak reményt, és ugyanakkor lelkipásztori ellátásuk által tavaszt a segesvári katolikus élet számára. 1725-ben, 300 esztendővel ezelőtt Szent Józsefet választották a remény jeléül és égi pártfogóul, hogy Segesváron újra Krisztus lehessen az élet centrumában.

Legyen a Szentháromság dicsőségére minden, ami megmozdult és tavasszá alakult. Legyen reménytadó az, amit a jelenben a segesvári katolikus közösség együtt járva megtapasztal.

Szent Józsefhez szóló imádság, amit a segesvári jubiláló közösség egész esztendőn át imádkozott:

Ó, Szent József, a te szívedben mindig tavasz volt. Szíved nem ismerte a lelki halált, a lelki álmot, a szívnek ezt a valóságos telét, fagyát, sohasem ismerte. A te szíved nem ismerte a bűn jegét, a vétek, a gonoszság fagyát; szíveden nem uralkodott a lelki halál tele, nem verhette soha jégbilincsbe. Lelki életedben még nyoma sincs a lomhaságnak, tunyaságnak, vagy a jóra való restségnek. Ellenkezőleg, csupa lelkesedés, csupa élet ott minden! Igen, mert a szívedben lévő örök tavasz folyton új virágokat fakaszt.

Ó, Szent József! Alázatosan kérlek, eszközöld ki nekem is azt, hogy életem is hasonló legyen a március havához, hogy az én szívemben is tavasz legyen! Ha nagy bűnök terhelik lelkemet, nyerd ki számomra Istentől az igaz bánat és töredelem kegyelmét, hogy őszinte gyónásban megtisztítsam lelkiismeretemet. Mert jól tudom, hogy csak úgy remélhetem Isten tetszését, csak úgy várhatom kérésem teljesülését, ha Isten kegyelmében vagyok. Rázd föl hát lelkemet! Rázd föl a tétlenség álmából s add, hogy visszanyerjem első szeretetem buzgalmát.

Ó, Szent József! Hozd vissza szívembe ismét azt a szép lelki tavaszt; hozd vissza a szent buzgalom, az áhitatos öröm és lelkesedés tavaszát! Ámen

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

Szöveg: Puskás Attila segesvári plébános

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria