Ötvenezer ember várja a Szentatyát Sasváron

Két órával a szentmise előtt a helyszínre érkezve látható, hogy nagyon sokan még a biztonsági ellenőrző pont felé kígyóznak, sok család van itt, mosolygó, integető gyermekeket látni. Szlovákiában a mai emléknap nemcsak egyházi, hanem állami ünnep, munkaszüneti nap. A Fájdalmas Szűzanyában tisztelik az ország patrónáját.

Az ünnepi szentmisén a Pozsonyi Főegyházmegye és más egyházmegyék magyar hívei is részt vesznek. Koncelebrál Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Tóth Tamás, az MKPK titkára. A szentmisében az egyetemes könyörgések egyik kérését magyar nyelven olvassák majd fel – tájékoztatta szerkesztőségünket a helyszínen Molnár Tamás pozsonyi magyar főlelkész, a Pozsonyi Főegyházmegye papja.

A Szentatya 9.10-kor a kegytemplomban együtt imádkozik a szlovák püspökökkel, majd 10 órától kezdődik az ünnepi szentmise. Délután fél 2-kor búcsúzik Szlovákia a pápától a pozsonyi repülőtéren, 13.45-kor száll majd fel a gépe, melynek fedélzetén több mint hetven újságíró, köztük öt magyar is utazik az egyházfőt kísérve Róma felé.

A sasvári kegyszobor története

A Fájdalmas Szűzanyát ábrázoló híres sasvári kegyszobrot 1564-ben Bakics Angelika, gróf Czobor Imre felesége állíttatta hálából, hogy Szűz Mária meghallgatta az imáját, és megszelídítette indulatos, hirtelen haragú férjét. A hagyomány szerint a házaspár épp úton volt, amikor a gróf valami miatt megharagudott a feleségére, és dühében kilökte őt a robogó hintóból. Amikor a fogat eltűnt, az asszony sírva kérte a Szűzanyát, hogy segítsen rajta, változtassa meg a férjét, hogy elviselhetőbb legyen az élete mellette. Megfogadta, ha imája meghallgatásra talál, Mária-szobrot állít azon a helyen.

Kis idő múlva visszatért a kocsi, a férje bocsánatot kért az asszonytól, és megígérte, hogy soha többé nem lesz hozzá durva. A szobrot már együtt állíttatták, mert Angelika elmondta neki, hogy a sugallat, amelynek engedelmeskedve dührohama után visszatért érte, és javulást fogadott, égi eredetű volt. Czobor Imre megtartotta a szavát, példás férj lett. Az eseménynek hamarosan híre ment, állítólag az asszonyát kísérő szolgáló révén, aki tanúja volt a gróf dühkitörésének és hirtelen változásának. A környék lakói, főleg a férjüktől sokat tűrni kényszerülő asszonyok zarándokolni kezdtek a fából faragott, festett Pietàhoz, amely eleinte a szabad ég alatt, kőtalapzaton állt.

Az 1660-as években a török támadások miatt a morvaőri (Stráže) várkápolnába vitték, majd visszaállították a régi helyére. Ott azonban a fácánoskert bővítésekor, 1718-ban a bérlő közbotránkozásra bekeríttette. 1732 májusában a Nepomuki Szent János ünnepén tartott körmenet alkalmával a tömeg áttörte a kerítést, és a szobor elé vonulva imádkozott. A legenda szerint a következő hetekben több csodás gyógyulás történt a szobor előtt, ezekről a sasvári plébános levélben értesítette egyházi feletteseit. Esterházy Imre esztergomi érsek kánoni vizsgálatot rendelt el. A bizottság a több száz kivizsgált eset közül húszat ismert el csodának, és még 1732 őszén engedélyezte a szobor nyilvános tiszteletét.

Mária Terézia és Esterházy Imre nagy összeggel járult hozzá a pompás templom építéséhez, a főoltárt a királynő személyes megrendelésére Nicolaus Paccassi császári főépítész és Franz Anton Hillebrandt kamarai építész tervezte, a freskókat Jean-Joseph Chamant udvari festő készítette. Az ünnepélyes felszentelés óriási pompával, az uralkodópár és gyermekeik jelenlétében zajlott. Sasvár hamarosan a történelmi Magyarország egyik leglátogatottabb kegyhelye lett.

Mária Terézia családjával rendszeresen felkereste a csodatevő szobrot. Ki tudja, milyen gondolatokkal térdepelt előtte az ifjú József, a későbbi kalapos király. Lehet, hogy a Sasváron látott sok ezres tömegre, a rengeteg osztrák, morva, cseh zarándokra gondolt, mikor trónra kerülve megtiltotta a több napig tartó zarándokutakat, amelyek a munkát akadályozzák? Feloszlatta a sasvári kegyhelyet gondozó pálos rendet is. 1927-ben XI. Piusz pápa a Hétfájdalmú Szűzanyát a szlovákság patrónájának nyilvánította, és így Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyévé vált. 1964-ben VI. Pál pápa a templomot basilica minor rangra emelte. A nemzeti zarándoklat szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén zajlik.

Magyar Kurír
(ki)