800 év után elsőként a győri bencés templom fiúkórusa szólaltatta meg az órómai népénekeket Rómában

A beszélgetés során Kelemen Áron OSB bemutatta az általa szerkesztett énekeskönyvet, Farkas Domonkos  zenetörténész zenei érdekességeket osztott meg a hallgatókkal, míg a fiatal generáció képviseletében az együttes tagja, az énekeskönyv kidolgozásában is közreműködő Dornstädter Áron szólt az órómai énekek iránti szeretetéről.

Az interjút ITT hallgathatják meg.

Graduale Urbis címmel a győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában jelent meg a világon elsőként az az énekeskönyv, amely a római egyház első évezredbeli zenei kincsét tartalmazza. A liturgiában használható praktikus összeállítást a zenetörténet iránt érdeklődők mellett azoknak a kisebb létszámú szkóláknak is ajánlják, melyek hiteles forrásból szeretnének nagyliturgikus énekanyagot énekelni, ugyanakkor a gregoriánnál könnyebben kézben tartható repertoárt keresnek.

Amikor Nagy Szent Gergely pápa megtiltotta a diakónusok énekesi szolgálatát, és létrehozta a külön énekkart, a schola cantorumot, a gregorián még nem létezett, hanem Róma ősi énekkincse szólt a templomokban. Ez, akárcsak a keleti rítusok zenéje, a szöveget néhány szavas egységekre tagolva, formulakészletekből építkezett, típusdallamokat használt, szemben a későbbi gregorián ének ihletett, komponált karakterével. A 7. században a Rómába menekülő bizánci énekesek is jelentős hatást gyakoroltak az énekgyakorlat alakulására. A római liturgia ősi hangja később évszázadokon át párhuzamosan élt a gregorián énekkel, és csak a 13. században tűnt el teljesen.

Az órómai énekek virágkorából alig maradt fenn írásos forrás, ezért a zenetörténet a 6–7. századot a „csend századainak” nevezi. Mindössze négy kódex őrizte meg az ősi énekeket, módszeres kutatásuk csak a 20. század második felében kezdődött meg. A győri bencéseknél évek óta zajlott a ránk maradt zenei kincs tudományos elemzése és gregorián kontrollforrásokkal történő összehasonlítása Kelemen Áron OSB irányításával, Farkas Domonkos zenetörténész segítségével. A hatalmas munkában bencés diákok és öregdiákok sora vett részt. Fáradozásuk eredményeként a győri bencés templom liturgiájában ismét megszólaltak a 800 éve néma énekek, most először pedig nyomtatott énekeskönyvbe is kerülnek.

A Graduale Urbis praktikus, liturgikus használatra szánt kiadás, felépítése a mai liturgikus naptárhoz alkalmazkodik. Kiadói remélik, hogy a római egyház ősi énekkincsének közreadása hiteles forrásként elősegíti majd a liturgia imádságos, elmélkedő és szemlélődő karakterének újrafelfedezését is.

*

A győri Loyolai Szent Ignác bencés templom fiúkórusa, a Collegium Musicum Jaurinense 17. századi gyökerekkel rendelkező együttes, melyet Kelemen Áron OSB alapított újra 2002-ben. Az együttes énekesei a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium diákjai, művészeti vezetőjük 2020 szeptembere óta Bruckner Máté, állandó orgonistájuk Giczi Balázs, rendszeresen működnek együtt Soós Gábor orgonaművésszel. A liturgiákon a kórus gregoriánt, reneszánsz polifóniát énekel, mindezt – ha lehet – a lehető leghitelesebben, a régizene-mozgalom filozófiájának megfelelően eredeti kották másolataiból.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír