A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek

A városfal keleti, meredek hegyoldali szakaszánál ötven évvel ezelőtt már megtaláltak két falrészletet egymástól mintegy 70 méterre, de mindeddig nem sikerült rábukkanni a közöttük található várfal nyomára.

A még ma is stabilan álló falmaradványt Filip Vukoszavovics, az Ókori Jeruzsálem Kutatóközpontjának munkatársa, valamint az IAA két szakembere, Joe Uziel és Ortal Chalaf vezetésével tárták fel.

A tudósok szerint az 5 méter széles építmény sokáig kiválóan szolgálta a védelmet, de II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) babilóniai csapatainak Kr. e. 587-ben vagy 586-ban sikerült áthatolniuk rajta, és elfoglalták a várost. Noha a babilóniaiak mindent el akartak pusztítani, a külső falnak ezeket a részeit nem rombolták le, mert az túl nagy erőfeszítést igényelt volna a meredek emelkedőn.

A felfedezés alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a Dávid városa keleti oldalán korábban felfedezett szakaszok is az ősi fal részei voltak, amelyek már az első szentély idején, a babiloni hódításig tartó korszakban is álltak.

Az első, a mai óvároshoz legközelebb található 30 méteres részt Kathleen Canyon brit régész tárta fel 1968-ban, a második, jóval délebbre lévő, 90 méter hosszú részletet pedig tíz évvel később Jigál Siló izraeli régész.

A két szakasz nagyon hasonlított egymásra, nagyjából azonos domborzati magasságban emelték őket hasonló módon: kötőanyag, valamint vakolat vagy földkitöltés nélkül, csak kövekből, 5 méter szélességben, 3–4,5 méter magasan.

A Dávid városában végzett korábbi ásatásokon a régészek bizonyítékokat találtak a babilóniai támadásra, ugyanis egy ebből a korból származó vastag rétegben hamura és törött cserepekre bukkantak. A kutatók szerint valószínűleg Ezékiás (Hiszkija) júdai király (Kr. e. 739 k. – 687) építtethette a falat, amikor Szín-ahhé-eríba (Szennahérib) asszír király hatalmas büntető sereggel elfoglalta a falakkal védett júdai városokat, és Kr. e. 701-ben körülvette Jeruzsálemet is. A királyok második könyve leírja, hogy Ezékiás megtagadta az adófizetést az asszíroknak, és feltételezhette, hogy ezért bosszút állnak rajta, ami a védekező építkezésre késztethette.

Forrás: MTI

Fotó: Kobi Harati/David városa/Izraelinfo.com

Magyar Kurír