A barátság és az együttérzés útját járva – Pannonhalmi delegációt fogadott I. Bartholomaiosz

A delegáció a testvéri, ökumenikus, kulturális misszió keretében érkezett Isztambulba. A küldöttség tagjai: Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke; Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke; Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője; Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója; Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke; Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója; Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója; Hajdu D. András fotográfus és Kuzmányi István diakónus, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője.

Az ökumenikus patriarkátus az ortodoxia legmagasabb szintű székhelye és központja a világon. „Első az egyenlők között” a többi patriarkátushoz képest.

Konstantinápoly primátusa testesíti meg kánonjogilag az ortodoxia egységét és koordinálja tevékenységét.

Egyházi fennhatósága kiterjed Isztambulra, a négy török egyházmegyére, Athosz hegyére, Krétára és Patmoszra, valamint a Dodekanészosz-szigetcsoportra (Kis-Ázsia délnyugati partjainál), továbbá az elvándorlás következtében a közép- és nyugat-európai egyházmegyékre, Amerikára, Pakisztánra és Japánra is. A patriarkátus székhelye évszázadokig a Hagia Sophia székesegyház mellett volt. Konstantinápoly 1453-as elestével áthelyezték, és 1601-től a Fanar városnegyedben található. (Fanar: Isztambul egyik városrésze; az Ökumenikus Patriarkátust az ortodox egyházban így is szokás nevezni, görögül világítótornyot jelent.)

November 29-én délelőtt a magyar delegáció Fanarba, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarkátus székhelyére látogatott. I. Bartholomaiosz egyetemes pátriárka az egykori Maraszlion patriarkális általános iskola épületében – mely ma kulturális és protokollcélokat szolgál – fogadta a küldöttséget.

A pátriárka köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a látogatás az Ökumenikus Patriarkátus és a magyar nép közötti tartós barátság és együttérzés mély bizonyítéka.

Majd személyes hangon szólva szeretettel és hálával emlékezett vissza tavaly szeptember 21–25. közötti pannonhalmi látogatására. Kifejezte köszönetét a magyar kormány és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes következetes és szívből jövő támogatásáért, amelyben a személyét és az Ökumenikus Patriarkátust részesítik. Ezután a bencés főapáthoz fordulva rámutatott: „Pannonhalma a cselekvő hit világító példája, a lelki gazdagodás világítótornya, és emlékeztetője annak a szépségnek, amely akkor keletkezik, amikor a hit és a kultúra kéz a kézben jár.”

Beszédében I. Bartholomaiosz végül hangsúlyozta, hogy az Ökumenikus Patriarkátus mindig is a keresztények és a más vallásúak közötti párbeszédet helyezte szolgálatának előterébe, továbbá a teremtett világ védelmének előmozdítását.

A magyar delegáció nevében Hölvényi György európai parlamenti képviselő köszöntötte a pátriárkát. Elmondta, hogy

I. Bartholomaiosz nem csupán a párbeszéd embere, hanem a legmélyebb keresztény értékek alapján áll. Őrzője a legszentebb egyházi és keresztény értékeknek, amelyek összekötik a múltat a jelennel és a jövővel.

Ezért is vált a teremtett világ oltalmazójaként „zöld pátriárkává”. A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy Európának újra fel kell fedeznie önmagát, és meg kell értenie, hogy a kereszténység több mint kultúra: sokrétű személyes hit Jézus Krisztusban. Majd a történelmi tapasztalatra utalva elmondta, hogy az ortodox egyház nagyon jelentős szerepet játszott Magyarország történetében.

A magyar delegáció tagjai délután részt vettek Szent András apostol ünnepének Vecsernyéjén, a Szent Györgyről nevezett patriarkális templomban. Ezt követően az Aranyszarv-öböl túlpartján található Galata Kulturális Központ dísztermében békekoncerten vettek részt.

A hangversenyt Szent András apostol ünnepe alkalmából I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka tiszteletére adták a Pannonhalmi Főapátság és a Budapesti Fesztiválzenekar szervezésben, és a magyar állam támogatásával valósult meg.

Az ünnepi alkalmon jelen volt I. Bartholomaiosz; Ferenc pápa képviseletében Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztériumának prefektusa; Flavio Pace érsek, a dikasztérium titkára; Marek Solczyński törökországi apostoli nuncius; Arszeniosz Kardamakisz ortodox püspök, ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha; Pintér Attila isztambuli magyar főkonzul, valamint a helyi diplomáciai testület tagjai, meghívott török és görög vendégek.

A koncert elején Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntőjében az Exsultet húsvéti örömének kezdősorát idézte: „Exsultet iam angelica turba caelorum” („Immár ujjongjon a mennyben az angyalok kórusa)”, melynek, mint mondta, öröme a pannonhalmi bencés közösség szívében cseng, amikor visszaemlékezik az ökumenikus pátriárka tavalyi látogatására. Személyében – alázatában, imádságában és monasztikus életútjában – Krisztussal találkoztak és fogadták be, ő pedig a béke és a kiengesztelődés szavaival emlékeztette és megerősítette az egész közösséget a szolgáló szeretet útján.

Majd felidézve az ökumenikus pátriárka szeptember 22-én, a pannonhalmi bazilikában tartott Isteni Liturgián elmondott beszédét, a főapát hangsúlyozta:

Egyedül a szolgáló szeretet képes legyőzni a nehézségeket, helyreállítani a teremtés Isten akarta egységét, hiteles tanúságot tenni Isten jelenlétéről, és meggyógyítani a gyűlölet, erőszak és kétségbeesés által gyötört szíveket.”

Az ünnepi eseményen a főapát a bencés közösség és a magyar emberek szeretete, nagyrabecsülése jeleként van itt jelen, ahogyan az evangélikus és református egyház püspökei is, és ennek szellemében hangzik el a teljes zenei élményt nyújtó békekoncert.

Ezt követően Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója mondott beszédet, és bemutatta az este folyamán elhangzó zeneműveket. „A békekoncert tükrözi a zenekar küldetését, hogy a zenét hídként használja a közösségek és a kultúrák között, elősegítve a befogadást és a kölcsönös megértést.

A zene egyetemes nyelv, amely túllép a faji, vallási és földrajzi határokon. Képes arra, hogy vigaszt nyújtson ott is, ahol a szavak nem tudnak, vagy hogy kapcsolatot teremtsen ott, ahol széthúzás van.

A békekoncerten felhangzó művek emlékeztetnek a zene erejére, mely tiszteleg a konfliktusok áldozatai előtt, reményt ébreszt és közös cselekvésre szólít a békéért” – fogalmazott Erdődy Orsolya.

Az este folyamán elhangzott Mahdi Kousay iraki csellóművész előadásában az Improvizáció egy arab népdalra a közel-keleti konfliktus arab áldozataira emlékezve; Maurice Ravel Kaddisha Kádár István hegedűművész előadásában a Közel-Kelet zsidó áldozataira emlékezve; Reinhold Gliére Vonósnégyes No.1. című műve az ukrajnai háború áldozataira emlékezve, valamint Bartók Béla Román népi táncok című szerzeménye, ebben közreműködött Bodó Antónia és Molnár Noémi hegedűn, Gálfi Csaba brácsán, Liptai Gabriella csellón.

A békekoncert végén I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka megköszönve a kapott ajándékot hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak tennünk kell az igazságos békéért, és megemlékezett az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok áldozatairól.

Fotó: Hajdu D. András

Kuzmányi István/Magyar Kurír