KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az Újdonságok rovatban a honlap indulásának pillanatában egy 515 esztendős, kisméretű úti misekönyvet mutat be a könyvtár, amely Heinrich Quentell kölni nyomdájában készült. Az illusztráció egy T-iniciálé, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja – a latin nyelvű eucharisztikus imádság: Te igitur clementissime Pater („Könyörögve kérünk tehát, jóságos Atyánk…”) kezdődik ekképpen az 1500-ban nyomtatott kis huszonnyolc lapos Missale itinerantiumban, melyből mindössze hat-hét ismert példány maradt fenn Európában.
A Virtuális séta menü alatt a gyöngyösi ferences könyvtár két szintjének alaprajzát láthatjuk; ha a kurzort az egyes számok fölé helyezzük, feltűnik az épület adott részletét bemutató fotó, amely klikkelésre kinagyítható. A Helyszínek felirat melleti kis nyílra kattintva lenyílik az alaprajzon kiemelt, jelentősebb épületrészletek listája – legizgalmasabb pontja talán a hatos számú: „Az elfalazott lépcsőfeljáró”, ahol a gyűjtemény sok kincse vészelte át az üldöztetés idejét.
A Gyűjtemény rovatban az egyes műtárgyakról 3D-s ábrázolást is találhatunk: például az ereklyetartó fotójára rákattintva minden szögből megtekinthetjük a körbeforgó műtárgyat; illetve a bal egérgombot lenyomva tartva manuálisan tudjuk forgatni a tárgyat. Belelapozhatunk a könyvekbe, kódexekbe, a levéltári iratokba: historia domusokba, oklevelekbe, végrendeletekbe; megcsodálhatjuk a Képtár metszeteit és archív fotóit.
A Videók menüben megtekinthetjük a rédicsi plébános, Lendvai Zoltán gördeszka-bemutatóját a gyűjtemény vitrinei között, valamint a Fáy Zoltán könyvtárossal, a honlap megalkotójával készült interjút, melyben beszámol a szenzációs leletekről, az épületben rejlő meglepetésekről.
A Gyöngyösi Ferences Könyvtár feltehetően egyidős a Károly Róbert uralkodása alatt alapított kolostorral, és 1950-ig néhány tűzvészt leszámítva köteteit még az épületből sem kellett kimenekíteni. Legrégebbi kézírásos és nyomtatott kötetei a 15. században készültek.
A könyvtár a török hódoltság alatt gyarapodott a legdinamikusabban, annak köszönhetően, hogy a nyomtatás fejlődése révén egyre olcsóbban lehetett könyvekhez jutni, a művelt, könyvolvasó és -gyűjtő szerzetesek pedig az egyénileg vásárolt köteteiket idővel átadták a könyvtár számára.
A gyöngyösi gyűjtemény berendezése a 18. század első felében újult meg, a század közepén új, egységes bőrkötéssel látták el a köteteket. Ebben az időben már mind nagyobb számban kerültek be világi témájú kiadványok a könyvtárba, a magyar szépirodalom és szórakoztató irodalom alkotásai – tudjuk meg az intézmény honlapjáról. A 18. századtól más rendházakból is érkeztek kalandos utakon középkori teológiai művek a gyűjteménybe, amely akkor már a rendtartomány központi könyvtáraként működött.
Az 1904-es gyöngyösi tűzvész a rendházban – s így a könyvtárban is – nagy kárt okozott: „Augusztus 16-án késő estére tüzet fogott az évszázados könyvtár. A barátok a tűz fénye mellett az életveszéllyel sem törődve az udvarra dobálták ki az értékes könyveket. Másnap reggel a könyvtárban ismét tűz ütött ki, amelyet azonban sikerült idejében eloltani.”
A II. világháborút szerencsésen átvészelte a rendház és a gyűjtemény; a rendház akkori vezetői időben felkészültek a deportálásokra és az államosításra: „A novíciusokkal elrejtették a könyvtár és a levéltár néhány értékesebb darabját, a hittudományi főiskola tankönyveit, a teljes Patrologia Graeco-Latinát, valamint néhány fontosabb egyházi felszerelési tárgyat — okkal tartva attól, hogy az értékeket elkobozzák, a liturgikus eszközöket megszentségtelenítik. 1950. június 9. és 10-e közötti éjszaka országszerte deportálták a szerzeteseket, majd augusztusban aláíratták a katolikus egyház képviselőivel az egyház és állam közötti megállapodást. Ám a rendház elvételekor az államosítók már csak a Gyöngyösi Ferences Könyvtár állományának egy részét találták.”
A rendszerváltást követően a gyűjtemény 1996. december 18-án került vissza eredeti tulajdonosaihoz. Utóbb, „1998. április 28-án délelőtt 11 órakor Gyöngyösön a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkálatai közben került elő az 1950-ben elrejtett állomány: mintegy 3 köbméter könyv, 302 darab régi nyomtatvány illetve levéltári anyag, szálas és kötött kézirat, tabula, protocollum, provinciai levelezés, feljegyzések, klerikusok névsora. Előkerült a régi könyvtár büszkesége, az 1462-ben nyomtatott Fust-biblia is, mely a csodával határos módon szinte sérülés nélkül úszta meg a negyvennyolc évig tartó elfalazottságot. Az előkerült kincseket a Magyar Nemzeti Múzeum mutatta be 1999–2000-ben, majd visszakerültek a gyöngyösi rendházba, ahol egy részük a kiállításon ma is látható” – számol be az utóbbi néhány évtized történetéről a könyvtár weboldala.
A honlap mellett a Gyöngyösi Ferences Könyvtár Facebook-oldala is kínál minden napra kultúrtörténeti érdekességeket.
Fotó: Gyöngyösi Ferences Könyvtár
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria














