A béke és a közösségek szolgálatáért Boldog Károly-díjakat adtak át a Mindszentyneumban

A magyar kultúra napjához is kapcsolódó eseményt a Mindszentyneum Győzelmi jelentések helyett című, Boldog Károly király életútját bemutató modern kiállítóterében rendezték meg a kora délutáni órákban.

Az utolsó magyar királyunk tiszteletére alapított díjat ez alkalommal Bódvai András, a Stella Maris kiadó alapítója, szerkesztője; Maurer Péter, a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója, egyetemi tanár, máltai lovag; Semjénné Menus Gabriella Erzsébet, énektanár, karnagy, egyházzenész; Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője, máltai lovag; Szőnyi Szilárd, újságíró, a Szemlélek magazin főszerkesztője vették át. 

A hét díjazott közül ketten, Babák László Mátyás nyugállományú ezredes, a Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület elnöke és Tóth Gergely őrnagy, a Honvédelmi Minisztérium tisztje, a Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület tagja az időjárási és közúti körülmények miatt nem tudtak személyesen részt venni az eseményen.

A meghitt, családias díjátadót megtisztelték jelenlétükkel prominens személyek is, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja és Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg megyei jogú város polgármestere.

A díjátadó a Zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak előadásával vette kezdetét. Gróf Lilla blockflőtén, Tímár Levente gitáron és Zumbók-Jakobovics Nikoletta csellón elsőként reneszánsz táncokat adtak elő, de az ünnepség folyamán elhangzott J. S. Bach G-dúr Menüettje, majd  a magyar kultúra napja alkalmából Farkas Ferenc Régi magyar táncok című művének részletei is.

Fekete Szabolcs Benedek püspök Boldog Károly királyról szóló személyes élményeit osztotta meg az ünneplőkkel. Az utolsó magyar királyról először kosárfonó parasztember öregapjától hallott még kisgyermekkorában, majd a rendszerváltás után Jáki Teodóz OSB beszélt nekik, egyházi iskolába járó diákoknak a budaörsi csatáról és a biatorbágyi szentmiséről, melyekről a kiállítóterem falain nagy méretű fotókat láthatunk. A bencés szerzetes felidézte akkor nekik Károly király emlékezetes szavait, miszerint az ő királyságáért ártatlan vér ne hulljon..., és inkább visszavonult Madeira szigetére a száműzetésbe. A szombathelyi segédpüspök megemlítette azt is, hogy a püspöki palotájukban ki van helyezve egy kőtábla, mely IV. Károly király 1921 nagyszombat este kezdődő tíznapos látogatásának állít emléket.

IV. Károlyt megviselték a történelmi események – tette hozzá a püspök, – de ott volt mellette a nő, az édesanya, Zita királyné, aki segített a budaörsi csata sebesültjeinek ápolásában is. „Mi volt IV. Károly bűne? Őszintén akarta a békét, és éppen ezért gyűlölte őt az egész világ” – zárta beszédét Anatole France szavait idézve.

Balaicz Zoltán polgármester Mindszenty József Zalaegerszegen töltött negyed évszázadát ismertette. A fiatal pap 1917-ben, még a Monarchia idején érkezett a városba hitoktatónak, ahol 1919-ben, már megváltozott történelmi helyzetben Zalaegerszeg apát plébánosa lett. „Olyan nyomokat hagyott a városban épített örökségben és lelkiségében is, amelyre a mai napig büszkék vagyunk” – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: Mindszenty József hitt a magyar királyság eszméjében, támogatója volt IV. Károly királynak. Az ő tiszteletére épült meg Zalaegerszeg új temploma Olajvárosrészben, melynek szószékét Zita királyné adományozta, és jelen volt a templom felszentelésekor is.

A polgármester gratulált a díjazottaknak, akik a hazáért, a nemzetért, a közösségért és a kereszténységért végzik munkájukat, ezt követően oklevelet adott át Semjén Zsoltnak, megköszönve a Mindszenty József Általános Iskola és Kollégium, a Szent Család Óvoda és a Mindszentyneum megvalósulásában nyújtott segítségét.

Kovács Gergely a Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért Magyar Tagozata nevében köszöntötte a díjazottakat és a vendégeket.

Beszéde középpontjába elsőként a reményt állította, utalva a szentév fő gondolatára. Mint mondta, IV. Károlynak volt reménye gyermekkorában, majd az első világháborúban; volt reménye, hogy nem omlik össze a birodalom és hogy talán visszatérhet hazájába; sőt a fiatalon átélt súlyos betegségében és halálában is.

Az imaliga vezetője elmondta azt is, hogy a díj egyesületi kitüntetés, amelynek Európában nagy hagyománya van. Biztatott az elismerés kultúrájának fejlesztésére, azaz hogy minden nap köszönjük meg és ismerjük el egymás munkáját és eredményeit közvetlenül vagy ünnepélyes formában.

Ezután ismertette az Imaliga és a díj létrejöttének történetét. A Károly Király Imaliga előzménye 1897-re nyúlik vissza Sopronba. A társaságot 1925-ben egyházi egyesületként is elismerték. 1950-ben megalakult az emigráns magyar tagozat, majd 2001-ben a magyar tagozat Hittig Gusztáv vezetésével, aki karácsony előtt hunyt el. A kitüntetést 2004-ben alapította, akkor még Arany Érdemkereszt néven, amit felújítottak IV. Károly király boldoggá avatásának 20. évfordulójára.

A félminiatűrben megjelenik a monarchiabeli patinás, köztiszteletben álló kitüntetés, a Signum laudis formája. Az érmen látható Károly király profilja, az Imaliga jelképe boldoggá avatott királyunk mottójával: „Fiat voluntas tua – Legyen meg a te akaratod”, felette a Szent Korona ábrázolása. Az érem felett fehér szalag, mely a nemzeti színek közül a tisztaságot és a reményt jelképezi.

Az utolsó magyar király közbenjárását kérve Fekete Szabolcs Benedekkel átadták a kitüntetéseket a díjazottaknak, akiknek a laudációját ITT olvashatják.

Az elismerésért Maurer Péter mondott köszönetet a díjazottak nevében. „A Gondviselő mindig adott a vészterhes időszakokban az emberiség számára olyan fáklyát, világító, utat- és példát mutató személyt, akik akkor tanúbizonyságot tettek, most pedig példaképként állnak előttünk hazaszeretetből és Isten iránti hűségből” – kezdte beszédét a Martineum igazgatója Boldog IV. Károlyra és Mindszenty József bíborosra emlékezve. Kifejezte, hogy a díjazottak vállalják, hogy a maguk lehetőségeivel a békét szolgálják, mint ezek a nagy példaképek is, azért dolgoznak, és tanúságot tesznek keresztény hitükről a mindennapokban akkor is, ha ezekért akkor és most sem jár elismerés.

Maurer Péter felidézte Mindszenty bíboroshoz és IV. Károlyhoz kötődő emlékeit: a nyolcvanas évek elején szüleivel meglátogatta a főpásztor sírját Mariazellben, és Boldog IV. Károly király halálának 100. évfordulóján meghatottan álltak a sírjánál Madeirán. Köszönetet mondott szüleinek azért, hogy megismerhette általuk a nem győztesek által írt történelmet is. A nagy elődökre utalva elmondta: „Kevésnek érezhetjük ilyenkor magunkat. De kérhetjük és kérjük is égi közbenjárásukat a világ sorsának jobbra fordulásáért.”

A díjkiosztó ünnepséget fogadás követte, ahol Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója mondott pohárköszöntőt. Régészként elmondta, hogy a római mérföldköveken kivéstek bizonyos részeket, a legnagyobb büntetés ugyanis az volt, ha elfelejtették valakinek a nevét. Épp ezért megköszönte a díjazottaknak, hogy átadják az emlékeket a helyi közösségnek, „nem hagyják, hogy felejtsünk, hiszen amit elfelejtünk, az meghal, nincs”. Az értékek átadása mellett a közösségteremtés fontosságára is ráirányította a figyelmet, kiemelve, hogy a kitüntetettek milyen sokféle példát mutatnak ezen a téren is.

A vendégek megtekintették a Boldog Károly szabadulószobát, melyet házaspárok számára alakítottak ki, majd Kovács Gergely vezetésével megtekintették a Mindszenty József életét bemutató kiállítást.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír