A béke forrásánál – Megújult a márianosztrai kegytemplom és környezete

A Pálos Rend 2020-ban emlékezett meg a rendet megszervező Esztergomi Boldog Özséb halálának 750. évfordulójáról.

A kormány támogatásával megvalósult, több éven át tartó Boldog Özséb Program keretében az egész magyarországi pálos rendtartományban megújultak a templomok, a kolostorok, és a pálos rend társadalmi beágyazottságát elmélyítő kulturális programokra kerül sor (könyvek és CD-k kiadása, pálos kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban stb.).

A Boldog Özséb Programnak köszönhetően Márianosztrán teljesen megújult kegytemplom várja az odaérkezőket. Felújították a Mária Lak közösségi épületet, a plébániaépületet, átalakult a plébániakert, ahol új autó- és buszparkoló helyeket létesítettek.

A plébániakertben egy új kétállásos garázsépület is felépült, korszerű mellékhelyiségekkel a zarándokok számára. Az energiatakarékosságra és a környezettudatosságra figyelemmel napelemes rendszert telepítettek a kegyhelyen.

Megújult a márianosztrai kálvária is – a hozzá tartozó kápolnával és szabadtéri misézőhellyel együtt. Képeket és feliratokat kaptak a stációk, restaurálták a szobrokat.

Felújították a márianosztrai bazilika külső homlokzatát, és befejeződött az orgona javítása is.

A márianosztrai projektelemek állami segítséggel, a Boldog Özséb Program (EGYH-KCP-18-P-0183) keretében közel két év alatt valósultak meg.

A július 7-i átadási ünnepségen többek között jelen volt Burikné Moóri Tamara márianosztrai polgármester, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár, Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár, valamint Katona János, a Márianosztrai Fegyház és Börtön parancsnoka.

Az ünnepségen Sudár Annamária előadóművész, a Boldog Özséb Program kulturális részének felelőse, a rendezvény moderátora köszöntő beszédében elmondta: az ifjú Nagy Lajos király 1352-ben alapította a márianosztrai kolostort, s a későbbiekben egyre több időt töltött nosztrán, a pálos szerzetesek között.

1382-ben, a király uralkodásának utolsó évében Márianosztráról indultak el a pálos szerzetesek Chestochowába, ahol részük volt annak a kolostornak a megalapításában, amely ma a pálos rend központja.

Sudár Annamária felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani márianosztrai ünnep előtt tíz nappal adták át a pálosszentkúti kegyhelyen megvalósult beruházásokat. Pálosok címmel jelenleg is látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, illetve a Pálosan szép az élet elnevezésű kiállítóbusz éppen ötvenharmadik állomáshelyén, Zalaegerszegen tartózkodik, és ezt a „mozgó múzeumot" közel tizenötezer ember látta már.

Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök beszédében ismertette a márianosztrai felújítás részleteit, majd kiemelte: a kegyhely a megújulás és az evangelizáció fontos eszköze, „biztos pont a gyógyulást és a normalitás forrásait kereső emberek számára”.

„Mi, pálosok szeretünk a jövőbe tekinteni, s megfontolni, hogy mire hív meg jelen korunk és mai Egyház – fogalmazott a tartományfőnök. – A mostani fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy szembenézzünk magunkkal, mi mit tehetünk a jövőért.”

Burikné Moóri Tamara márianosztrai polgármester méltatta a pálosok szerepét a település életében.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője rámutatott: könnyű szeretnünk a pálosokat, hiszen ők is magyarok, keresztények, és reménytelen időkben is reményt adtak. A pálosok a béke üzenetét hordozzák, s ez a béke a vallásszabadság alapja is, amely értéket napjainkban egyre sürgetőbb feladat megvédenünk – mondta a politikus.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány támogatásával most megvalósult pálos fejlesztések által az egész ország gazdagodik, „azok a nem hívő emberek is, akik turistaként ellátogatnak ide, a Börzsönybe”. Reményét fejezte ki, hogy soha nem térnek vissza azok az idők, amikor a keresztényeknek meggyőződésük miatt büntetőjogi szankciókat kellett elszenvedniük. (Köztudott, hogy kommunizmus idején a márianosztrai börtönben számos egyházi személy raboskodott). Napjainkban egyre nagyobb erővel és egyre szélesebb körben próbálják lejáratni, gúnyolni a zsidó-keresztény tanítást, pedig a tízparancsolat minden ember szívébe, lelkébe bele van vésve, még akkor is, ha bűnös emberként élünk ebben a világban. Ki kell állnunk a keresztény értékekért – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Az államtitkár egyúttal jó hírt is közölt a jelenlévőkkel: kormányhatározat született a nagy erejű és kiterjedésű horvátországi földrengés következtében károsodott pécsi pálos templom helyreállításának állami támogatásáról.

Az államtitkár beszéde után, az avatási ünnepségen a szalagátvágás következett, majd Puskás Róbert Antal tartományfőnök megáldotta a felújított létesítményeket, amelyek által „Isten gyógyulást és megújulást kíván adni az ideérkezőknek”.

A rendezvényen közreműködött a Szederinda Népdalkör – többek között előadták Gérecz Attila költő, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősének a váci börtönben írt, s a pálosoknak dedikált Boldog Özséb-himnuszát.

Az avatási ünnepség zárásaként Szarvas Regina játszott fuvolán, majd Vízi Gábor András pálos házfőnök, márianosztrai plébános a bazilikába hívta az egybegyűlteket. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a felújítási munkálatokban.

A pálos házfőnök hangsúlyozta: a béke és a megújulás forrása „a lelkünk békéje, amely Krisztus ajándéka”. Imádkozott a jelenlévőkért, Magyarországért.

A Miatyánk és az Üdvözlégy közös elimádkozása után a házfőnök áldásával ért véget a rendezvény a megújult márianosztrai kegyhelyen.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír