A békességteremtés emberei – Varga László kaposvári megyéspüspök jegyzetei (5/36)

A hit próbája

„Vizsgáljátok meg magatokat, hogy hitben éltek-e? Tegyétek csak próbára magatokat. Felismeritek-e, hogy bennetek él Jézus Krisztus? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát.” (2Kor 13,5)

„Valaki ránk talált, Valaki kedvesévé lettünk. Tudjuk, hogy »birtokba vettek«, mint Jeremiást (20,7–9), mint Izajást (6,4–7), mint Máriát (Lk 1,38).” (Richard Rohr)

„Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi?” (1Kor 6,19-20)

Az autonómia illúziója

Az első emberpár bukása óta rendszeresen megkísért bennünket az önálló életvezetés illúziója, az a tudat, hogy „kezünkben van az irányítás”. Mind a történelem, mind saját életünk és családjaink sorsa folyamatosan rácáfol erre a hiedelemre, mi mégis állandó autonómiaharcot vívunk Istennel és másokkal szemben.

Nem vagyunk a magunkéi

Valaki lefoglalt bennünket magának, az ő fiai és leányai, a Szeretet ajándékai vagyunk. Akkor lesz bennünk és így körülöttünk is béke, ha megértjük, a béke forrása az önként, szabadon vállalt függés Istentől.

Amikor életünket Isten szeretetétől hagyjuk irányítani, átalakítani, betölteni, akkor új tapasztalatra teszünk szert. Rájövünk, hogy

Isten az, aki áthidalja a bennünk élő bűnös és körülöttünk élő bűnösök között lévő szakadékot. 

Ő a mi békességünk, aki ott él a másik emberben is. Ezzel az új tapasztalattal indulhatunk el megosztottságtól szenvedő társadalmunkban a békességteremtés útján.

Elmélkedjetek egyedül és közösen is a fentiekről. Hogyan tudjátok összekapcsolni az Isten igéjét, a hit ajándékát, a minket körülvevő és bennünk lévő valósággal?

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír