A bencés apátság épületének megújulását ünnepelték Celldömölkön

Celldömölk – egy név, két eredet. Dömölk: a kezdetekre, Kis-máriacell, Kiscell: a részben Mariazell nyomdokain történő barokk kori újraéledésre utal. A bencés rend a település életének két virágkorában is szerepet játszott. A 12. században Dömölkön megtelepülő bencések megépítették a Marcal lapályán Szűz Mária tiszteletére monostorukat, majd a város török időkbeli pusztulását követően a visszatelepülő bencések működése nyomán vált búcsújáróhellyé, Kis-Máriacell néven.

Az apátság a rendek feloszlatását követően ismét elveszítette lakóit, a szocializmus évei alatt az állampárt is használta az épületet. 1990 után visszakapta a rend, és 2011-ben 99 évre átadták a Szombathelyi Egyházmegyének. Először a Szent Benedek nevét viselő katolikus iskola működött falai között, de a lelakott, állagában megrongálódott épület teljes felújításra szorult. 2013-ban Veres András – akkor még szombathelyi püspök – és Kirner Zoltán plébános kezdeményezték a felújítási munkálatok elindítását. A térség országgyűlési képviselője, Ágh Péter közreműködésével nyert kormányzati támogatásnak köszönhetően megkezdődhetett a helyreállítás.

Számos nehézséggel megküzdve a befejezést most ünnepelhették a celldömölkiek. Mára a barokk apátság és a Nagyboldogasszony-templom impozáns, gondosan restaurált együttese alkotja a járási székhely szakrális központját.

Hálaadó szentmisével ünnepeltek, majd összegyűltek a felújított apátság udvarán, köszöntők hangzottak el, műsort adott a plébánia kórusa, Székely János pedig megáldotta az épületet.

Németh Zoltán plébános a templom kapujában fogadta az érkezőket. Különleges épület a celli templom. A kezdeti tervek szerint a mariazelli bazilika szolgált volna mintájául, végül a csíksomlyói kegytemplom lett a mintaadó, a templombelső viszont az ausztriai kegyhelyet idézi.

A kórus már próbált, énekhang töltötte meg a teret megérkezésünkkor. Sokan jöttek, meghívott vendégek és a helyi hívek. A szentmise főcelebránsa Székely János megyéspüspök volt, a szónok Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát. Sokan koncelebráltak, köztük Várszegi Asztrik nyugalmazott főapát és Kirner Zoltán korábbi plébános.

A munkának Isten és emberszolgálatnak kell lennie, mely lehetővé teszi, hogy az ember mint személy, mint közösség tagja hivatását betöltse, és  életét kiteljesítse. Ebben a szellemben készült egykor ez a kolostor, most pedig a felújított zarándokház. Kérjük Isten áldását munkánkra – köszöntötte Németh Zoltán plébános az ünneplőket.

Székely János a bencés rend nagylelkűségéért mondott köszönetet, hogy „amíg újra bencés atyákat tudnak küldeni, 99 évre átadták épületüket az egyházmegyének, hogy legyen éltető forrás a város és az egész környék számára”. A megyéspüspök a benedeki döntés jelentőségét méltatta, hogy az ókor végén, amikor úgy tűnt, a klasszikus római kultúra összeomlik és eltűnik, a rend alapítója szigeteket, kolostorokat építtetett, melyek átmentették az ókor művészetét, tudományát, de mindenekelőtt a legnagyobb kincset, a keresztény hitet, s azt az emberiességet, ami az evangéliumból fakad a szegények szolgálatával, az ingyenes iskolákkal, a betegek ápolásával. Hasonló fog történni most a megújult épületben is. Legyen élő sziget, a plébániai csoportok otthona, a városi ünnepségek helyszíne. Emellett zarándokszállás, a Mária Rádió telephelye és lelkigyakorlatos helyszín. Kapcsolatban kell maradnunk az éltető titokkal, ez tartja meg a kultúrát – mondta a főpásztor.

Hortobágyi Cirill a napi evangéliumoz kapcsolódva arról adott tanítást, hogyan tud életünk kiteljesedni, gyümölcsöt teremni.

Kitartás, odafigyelés, életünk megosztása, önátadás, a másik hordozása – a szeretet ismérvei az evangéliumban – rávilágítanak arra, hogy a szeretet nem érzés, hanem tartós hatóerő, jó cselekedetek sorozata, ami életünkben gyümölcsöt terem. Egyedül kell a szeretet cselekedeteit megtenni, de közösségeinkben, kapcsolatainkban együtt tudjuk megteremni a gyümölcsöket. Isten maga mutat utat, a szőlőműves megtisztítja a tőkét. Az imában Istenre figyelő ember megtisztul a szeretet számára, és felismeri a követendő utat. Jézus az embert barátjának nevezi, beavat terveibe, s belátást vár tőlünk, nem vak engedelmességet. Célja, ahogy fogalmaz: „Az én örömöm legyen bennetek, hogy örömötök teljes legyen.” A hit így nézve nem kötelesség, ahogy a szeretet sem erkölcsi parancsok hosszú listája. Az Istenre hagyatkozó hívő lélek útját belső öröm kíséri. S bár az ember vágya, hogy élete és világa kiszámítható legyen, de meg kell értenünk, hogy az élet nem jár, hanem ajándék. Mindig kiszámíthatatlan. Ha teljesíthetem az ajándékozó akaratát, az életem útja az öröm felé fog vezetni, rátalálok a békére, a küldetésemre, és gyümölcsöt fogok tudni teremni. Mindannyian kaptunk feladatot, Isten irányítja életünket, hogy kiteljesedik-e, annak függvénye, készek vagyunk-e a vállalásra, a szolgálatra. A szeretet kitartás, odafigyelés, életem megosztása, önátadás, a másik hordozása. Korunk számító világában akkor lesz teljes az életünk, az örömünk, ha az így megélt szeretet határozza meg. Erre bátorít az itt élt szerzetesek emléke és ez a mai nap – fogalmazott a pannonhalmi főapát.

Az apátság épületének udvarán egyházi és világi elöljárók jelenlétében folytatódott az ünneplés. Várszegi Asztrik OSB összefoglalva a celli bencés jelenlét történetét, a többszörös újrakezdést, azt hangsúlyozta, a sikeres építkezés záloga, hogy megtaláljuk kölcsönösen a békességet és a megértést. „Itt ez megvalósult. Az együttműködés, a távlatokban való tervezés a város és a hívő közösség érdekének mentén példaértékű volt. A város él és fejlődik, középen a templom és az apátságépület minden jóakaratú embert szolgál. Méltó állomás lesz az 1400 kilométer hosszú úton Mariazelltől Csíksomlyóig.”

Fehér László, Celldömölk polgármestere ugyancsak a járási székhellyé, egészségügyi és oktatási központtá növekedett város gyarapodását emelte ki beszédében. Rámutatott, hogy ebben a növekedésben, ahogy egykor, ma is fontos szerepet játszik az Egyház. A város háláját fejezi ki, hogy szobrot állítottak Koptik Odó apátnak, a 18. századi újrakezdés jeles alakjának. Az alkotás a síkságból kiemelkedő tanúhegy, a Ság bazaltját jelképező sziklán ülve ábrázolja Odót, akinek hátizsákjában ott van a vallási újjáéledést kísérő celli kegyszobor.

Soltész Miklós Szent II. János Pál harminc évvel ezelőtti látogatására visszaemlékezve, a pápa szombathelyi beszédéből idézve összefogásra buzdított. Hangsúlyozta, csak úgy érhetünk el eredményt, ha mindnyájan egyesítjük kitartó erőfeszítéseinket.

A nemzet csak így épülhet fel a romokból, és javíthatja ki a múlt hibáinak vészes következményeit. A nemzet anyagi és erkölcsi újjáépítése mindenkitől nagylelkűen vállalt segítséget kíván. Ez csak úgy lehetséges, ha felülemelkedünk az ideológiai különbségeken, a régebbi korok s a közelmúlt ellentétein, amelyek talán még mindig jelen vannak a közéletben – mutatott rá az államtitkár.

Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője felidézte az épület megújulásának sokszor küzdelemmel járó folyamatát. „Öröm látni, hogy sok helyütt újjászületik az egyházi örökség. Egy a sok közül ez az apátság. Ez nemcsak lelki értelemben tesz gazdaggá, a település is szebb lesz általa, mutatja az összefogást, hogy képesek vagyunk megragadni az alkalmakat, hogy együtt, mi itt a városban és a kormányunkkal összefogva építsük Celldömölköt. Ma emlékezünk a nagyszerű múltra. Ez erőforrás számunkra, a városért érzett szeretet és tenni akarás tanúságtétele. Együtt jót és maradandót alkottunk. A Cellért érzett szeretet összeköt minket.”

Legyen jó közösségi helyszín ez a megújult épület – fogalmazta meg a kívánságot minden megszólaló. A közösség – a templom énekkara révén – pedig tanúbizonyságát adta annak, hogy fontos nekik templomuk, a történelmi épület és az az új funkció, amire a jövőben szolgálni fog.

Végül Székely János püspök Isten áldását kérte az épületre és annak jövőjére.

A Szent Benedek Zarándokház kétszintes barokk épülete 40 fős szálláshely lesz zarándokok és lelkigyakorlatozó csoportok, osztályok számára. Az egykori refektórium a megmentett barokk freskókkal díszterem, a földszint a plébániai közösségek otthona. Az emeleten két- és többágyas szobák és kápolna várja a zarándokokat.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír