„Ne légy hitetlen, hanem hívő!”

Amikor Szent II. János Pál pápa 2000-ben, a Nagy Jubileum évében bevezette az Isteni Irgalmasság vasárnapját, voltak, akik arra gondoltak, hogy ez a nap a látnok Fausztina nővér szentté avatása miatt valójában egy lengyel ünnep lesz. Az elmúlt húsz év történései azonban sok kételkedőt meggyőztek arról, hogy ez az ünnep nem csupán egy nép, sőt, nem is csak a Katolikus Egyház, hanem az egész emberiség számára fontos üzenetet hordoz. A szent lengyel pápa, aki átvezette az Egyházat a XXI. századba, ennek az új kornak a hajnalán Isten irgalmasságára bízta az emberiséget. „Mennyi lélek talált már vigaszt ebben az egyszerű fohászban, »Jézusom, bízom benned«, amelyet a gondviselés Fausztina nővér által adott nekünk” – mondta a Szentatya 2000. április 30-án, az Isteni Irgalmasság első vasárnapján. 

2016-ban pedig, amely Ferenc pápa szándéka szerint az irgalmasság éve volt, az egész Egyház egy esztendőn át hálával csodálkozott rá arra a nagy kegyelemáradásra, amelyet ez a kezdeményezés hozott magával. Ekkor még elsősorban ünnepeltük az Isteni Irgalmasságot és elmélkedtünk róla, most, 2020-ban viszont, a jelenlegi drámai körülmények között kérleljük és esedezünk hozzá, hogy ne tekintse hitetlenségünket és bűneinket, hanem Szent Fia érdemeiért vegye le rólunk büntető kezét.

Ferenc pápa nemrégiben, az üres Szent Péter téren tartott beszédében rámutatott a tévutakon járó világszemléletünkre, miszerint „úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban”. Az egészség mítoszát kikezdte, és rámutatott sérülékenységünkre ez a szabad szemmel láthatatlan ellenség, amely arra készül, hogy megtizedelje az emberiséget. Később még hozzátette a pápa: „Erről a helyről, amely Péter sziklaszilárd hitét hirdeti, ezen az estén mindannyiótokat az Úrra szeretnélek bízni.” 

Ez a vasárnap Isten irgalmasságáról szól. Ahogy annak idején Szent II. János Pál pápa, úgy most Ferenc pápa is Isten irgalmába ajánlott bennünket. Az Ószövetségben Dávid király is erre az irgalomra hagyatkozott, amikor nagy elbizakodottságában az Úr megbüntette őt. Prófétát küldött hozzá, aki lehetőséget adott neki, hogy válasszon három büntetés közül: éhínség, ellenség fegyvere vagy járvány pusztítson. Ő ez utóbbit választotta, mondván: „Inkább az Úr kezébe akarok esni, mivel az ő irgalma mérhetetlen” (2Sám 24,14).

Ma sokak számára rokonszenves Tamás apostol, aki az evangéliumi elbeszélés szerint egészen addig nem tudott hinni, amíg ő maga nem találkozott a feltámadott Krisztussal. Emiatt gyakran csak úgy emlegetik őt, mint „a hitetlen” Tamást. Amikor viszont találkozott az irgalmasság forrásával, és megtapinthatta a Feltámadott sebeit, a lelke mélyéig hatolt Jézus bátorító és újjáteremtő szava: „Ne légy hitetlen, hanem hívő!” 

Ez a felhívás nemcsak neki, hanem az egész emberiségnek szól. Bárcsak vele és velünk, Jézus hűséges követőivel együtt minden ember így válaszolna a Feltámadottnak: „Én Uram, én Istenem!”

Ternyák Csaba egri érsek