Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói jelentették be, hogy Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az igen súlyos földrengés nyomai a mai óváros falainak közelében, attól délre.
Korábbi ásatásokon – Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén – már feltűntek a földrengés nyomai; most Jeruzsálem néhány épületében találtak törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan időszakból, amelyben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.
„Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy Kr. e. 8. századi rétegben a pusztulást, nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt, egészen a körülbelül 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig – nyilatkozta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf. – Mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben? Az Ámosz könyvében és Zakariás könyvében is említett földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott.”
A földrengés után újra építkeztek a romok tetejére, megőrizve annak nyomait. Ezt a jeruzsálemi épületet a babilóniai hódítók Kr. e. 586-ban elpusztították, de a maradványai – évszázadokkal később – új épületek alapjául szolgáltak.
A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést. Ámosz próféta első könyvében így szerepel: „Ámosz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt.”
„Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az Úr, az én Istenem, szentjeivel együtt” – szerepel Zakariás próféta könyvének 14. fejezetében.
Forrás és fotó: MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria