A bölcsek útja elvezet életünk legfőbb céljához – Vízkereszt ünnepe Egerben

Homíliájában az egri érsek emlékeztetett: „Éppen tíz évvel ezelőtt rendelkezett úgy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy mi is felvesszük az egyetemes Egyház gyakorlatát, és nem az epifánia utáni vasárnapon ünnepeljük vízkeresztet, hanem a napján, január 6-án.”

Három csodát ünneplünk ezen a napon: a csillag elvezette a bölcseket a jászolhoz, borrá lett a víz a menyegzőn, és Jézus a Jordánban felvette János keresztségét, hogy üdvözítsen minket – mondta Ternyák Csaba érsek.

Ahogy az Úr megjelent a pásztorok, a bölcsek életében, éppúgy meg akar jelenni az egész emberiség életében, a mi életünkben is – emelte ki a főpásztor. – A Jézus Krisztusban érkezett üdvösség nem korlátozódik a zsidó népre; az egész emberiségé, mindenkinek szól, minden kor és minden kultúra emberére érvényes. Jézus az emberiség egyetemes Megváltója.

XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című könyvéből idézve Ternyák Csaba úgy fogalmazott:

a napkeleti bölcsek kezdetet jelentenek; jelzik, hogy az emberiség útra kelt Krisztushoz.

Olyan menet élén haladnak, amely végigvonul az egész történelmen.

A napkeleti bölcsek látogatásának ilyen mély jelentése van az egész emberiség számára. Nehéz lenne ennél tömörebben leírni a három királyok zarándoklatának célját, jelentőségét és példáját az egész emberiség számára. Ott vagyunk mi is, akik lehetőséget kaptunk erre a találkozásra – mondta az egri érsek.

Amikor a bölcsek találkoztak a gyermek Jézussal, megértették, hogy immár életüket is új ösvényre kell terelni. Amikor azt olvassuk a Szentírásban, hogy más úton tértek vissza, akkor ez a szívükben végbement megtérést is jelenti.

Ezután már nem a saját útjukon, hanem Krisztus útján járnak.

Életünk zarándokútjának legfőbb célja, hogy felismerjük: egyedül Benne van üdvösségünk, életünk és feltámadásunk. Aki Krisztust megtalálja, kulcsot talál élete legnagyobb kérdéseire, azokra a miértekre, amelyek leginkább akkor tolulnak fel bennünk, amikor a világban jelen lévő rosszal, a háborúval, az értelmetlennek tűnő szenvedéssel vagy az elmúlással találkozunk – fogalmazott a főpásztor.

„Az Úr megjelenésének ünnepén nyissuk ki szívünket az ő csodáira. Ismerjük fel mi is a betlehemi kisdedben az emberi nem Megváltóját és jövőjét, aki a mi személyes Megváltónk és jövőnk is. Engedjük, hogy az ő befogadásával belépjen életünkbe az az öröm, amely a napkeleti bölcseket eltöltötte, amikor rátaláltak a gyermekre” – buzdított Ternyák Csaba egri érsek.

A szentmise végén Csizmadia István plébános úgy fogalmazott: vízkereszt ünnepe számunkra az üdvtörténeti események mellett azért is fontos, mert a Magyar Katolikus Püspöki Kar több tagja ezen a napon nyerte el a püspökszentelés kegyelmét. Köztük Ternyák Csaba érsek, akit 31 évvel ezelőtt, 1993. január 6-án, vízkereszt ünnepén szentelt püspökké Szent II. János Pál pápa.

Szöveg: Domán Vivien

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Szent István Televízió / Vozáry Róbert

Magyar Kurír