A Boldogasszony Anyánk című Mária-himnusz szerzőjére emlékeztek Celldömölkön

A megemlékezés a volt bencés kolostor dísztermében előadásokkal kezdődött.

Karáth Péter történész a település dömölki városrészén állt egykori apátságról tartott előadást. Kiemelte: a ma már csak romjaiban látható egykori templom alapja római kori, építése több fázisban történt a 11. századtól kezdve. Valószínűleg nem királyi, hanem kegyúri alapítású volt. Falain freskók láthatók.

A 14. század Dömölk aranykora, amikor hiteles helyként működött; tekintélyét pedig az is növelte, hogy a dömölki apátok még a Szentszék képviseletében is eljártak bizonyos ügyekben – ismertette előadásában Karáth Péter történész. – A dömölki Csodatévő Mária-szoborhoz már ekkor is szép számmal zarándokoltak a hívek. A 15. századtól kezdődik a hanyatlás, a török kor pedig újabb csapást jelentett. Ekkor vitték el a szobrot a felvidéki Dénesdre. A monostor idővel elnéptelenedett.

A bencés rend a 17. században éledt újjá hazánkban – erről már Boros Zoltán, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár levéltárosa beszélt. – 1638-ban vették újra birtokba Pannonhalmát, de jellemző a rend akkori helyzetére, hogy ehhez ciszter szerzetesek léptek át a bencés rendbe. Lancsics Bonifác életének legfontosabb állomásait ismertetve a levéltáros szakember a fellelhető adatok alapján egy világra nyitott, gazdasági ügyekben jártas, a rendtörténet iránt érdeklődő, missziós lelkületű, jó szerzetesnek írta le a bencés szerzetest.

Lancsics Bonifác 1715 előtt írta a Magyarok Nagyasszonyának szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnuszát, a 10 versszakból álló Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-éneket, amely először rendtársának, Szoszna Demeternek kéziratos énekeskönyvében volt olvasható – mondta el Medgyesy-Schmikli Norbert egyetemi docens, akit hangüzenetben hallhattak a megjelentek. – A vers szerzőjének kiléte sokáig rejtve maradt, de beazonosítását segítette, hogy a szöveg eredeti versszakainak kezdőbetűi összeolvasva a BONIFÁCIUS nevet mutatták.

Az előadó kiemelte: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem lehet, hogy ezt az éneket, 1725-ös érkezésekor, amikor Mária-zarándoklatra hívta a kemenes népét, is előadták. Medgyesy-Schmikli Norbert arra is kitért, hogy a himnusznak ma már többféle dallam- és szövegváltozata ismert.

Az előadások után az érdeklődők a kegytemplom kincstárában tehettek látogatást, majd az új apáti zászlóval zarándoklat indult a dömölki templomromhoz, ahol Fehér László polgármester, V. Németh Zsolt államtitkár, miniszteri biztos és Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke mondtak beszédet. Fehér László kiemelte: a Boldogasszony Anyánk 2002 óta része a városi értéktárnak, később bekerült a megyei értéktárba is, és abban bíznak, hogy hamarosan az országos értéktárnak is a része lesz. V. Németh Zsolt elmondta:

Lancsics Bonifác legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az itt élőket Mária palástja alá vezesse, amely anyai szeretetből, hűségből és közbenjáró imádságból készült. Ez azonban ránk is küldetést bíz: a béke, a hit, az összetartozás szövetét nekünk is erősítenünk kell.

Majthényi László elmondta:

Lancsics Bonifác verse 150 évig volt a magyarság himnusza.

A beszédek után művészeti produkcók következtek, többek között a Boldogasszony Anyánk Mária-himnusz is elhangzott.

A napot szentmise zárta a dömölki romtemplomban.

A szentmise kezdetén Wimmer Roland székesegyházi plébános, címzetes dömölki apát megáldott az új apáti zászlót. Szentbeszédében elmondta: Bonifác atya nehéz feladatot vállalt Celldömölkön, hiszen lelki otthont kellett teremtenie az embereknek, de hitt benne, hogy Mária segítségével Dömölk újra virágzásnak indul.

Ma mi építjük tovább azt a lelki templomot, amelyet Mária iránti szeretetből Bonifác atya is megtett. Nekünk is ki kell mondanunk az igent az Istennek 

– emlékeztetett Wimmer Roland.

A szentmisét követően megkoszorúzták a romtemplom oldalában található Lancsics Bonifác-emléktáblát.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír