A boldogulás útja – Boldog Salkaházi Sára szociális testvér életleckéi (6.)

6. NAP: MINT MEGTÖRT KENYÉR

Téma: Teljes önátadás és szolgáló szeretet.

Szentírási rész elmélkedéshez:

„Miközben ettek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és odadta nekik ezekkel a szavakkal: »Vegyétek, ez az én testem.«” (Mk 14,22)

Isten mindannyiunkat hív és elmondhatjuk, hogy valamennyien kiválasztottak vagyunk. Az Úr kezébe vesz minket; megáld, majd az élet útján – mint a kenyeret – megtör, hogy eledelül adhasson minket. Az életünk megpróbáltatásai és megtöretettségei nem a végállomást jelentik: Isten kezében minden megtöretettség a szeretetté és táplálékká válás útjává formálódik.

Miként adom át magam az Úr kezébe, hogy mint megáldott és megtört kenyeret szétosszon az éhező embereknek – a hitre, reményre, együttérzésre éhező embereknek, az Isten után éhes embereknek?

Sára testvér élete rávilágít a teljes önátadás titkára. A valódi szabadság nem kötelékektől való mentességet jelent, hanem a szabadságot a szeretetre: hogy életünket csendes, mindennapi szolgálatként – vagy ha kell, akár hősies áldozatként – adjuk át Istennek és felebarátainknak. Hogy megtört kenyérré váljunk az Istenre és szeretetre éhes világban.

Idézetek Sára testvér naplójából:

„Odaadás Istennek! Azt hiszem, ez a titka mindennek. Teljes és egész önátadás. Hogy valóban azt tehessen velem, amit ő szent Felsége akar! Mindig és mindenben Isten akaratát keresni. Ma is. – A pihenésben is! Mit akarsz, én Uram, Istenem? Ecce, adsum, ecce ego, mitte me! Ecce ego, suscipe me!” [Íme, itt vagyok, íme, itt vagyok, küldj engem! Íme, itt vagyok, fogadj el engem!] (1943. október 16.)

„Gyakorolni akarom a szolgáló szeretetet, mégpedig: készséggel, türelemmel, kedvességgel, igazi szeretettel. Nem ér semmit, ha külsőleg szolgálok, de közben belülről figyelem a testvérek gyengeségeit, s mindezt meg is tetézem gúnnyal. Szeretet, készség, türelem, elnézés! Ha nem így teszek, akkor szolgálatom nem ér semmit.” (1943. november 16.)

Reflexiós kérdések:

• Hogyan adod át magad Istennek a mindennapokban, és hogyan ajándékozod oda magadat azoknak, akiket szolgálsz?

• Miként tudnád Isten kezébe átadni életed megtöretettségeit, hogy másokat tápláló szeretetté alakuljanak?

• Mit jelent számodra ma, a saját élethelyzetedben „megtört kenyérként” élni a hivatásodat?

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír